Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-26

252 2g- országos tllés november 13. 1875. középen.) Épen ezért a mi az átalános kérdést, a mi a főkülönbözetet illeti, ezen számok az eredményeket át nem alakítják. A mi a rész­leteket illeti, engedjen meg a t, túloldal, 'ha itt azt merem állítani, hogy ezekre nézve az egész háznak s nemcsak az e párthoz tartozóknak túl­nyomó része a t. pé.izügyminister ur kimutatá­sait és számait hitelesebbnek fogja tartani, még pedig azért, mert először a minister, ha egyszer érdekében van a situatiót tökéletesen felderiteni — el akarok egészen tekinteni a t. minister ur jellemétől és felfogásától, melyet mint a pénzügyi bizottság előadójában a ház igen jól megtanult tisztelni, — de egyátalában minden ministerium­ról szólok, midőn egy ministeriumnak érdeké­ben van, hogy a situatió tökéletesen felderit­íessék , mert csak ily felderités által lehet a situatión segíteni : akkor a ministernek mindig hatalmában áll sokkal többet terjeszteni a ház elé, az adatokat sokkal hitelesebben feltüntetni, mint bárki másnak ós az, hogy a t. minister ur­nák ez érdekében van és hogy a t. minister ur ezt okvetlenül akarja, ugy hiszem, fölösleges bi­zonyitani, ha pillantást vetek, az ő működésére melyet az utolsó előtti pénzügyi bizottságban kifejtett; ha pillantást vetek azon felvilágosítá­sokra, melyeket a jelenlegi pénzügyi bizottságnak minden irányban és tekintetben adott. A pénzügyi bizottságoktól magoktól a szá­mok igen különböző csoportosításait hallottuk minden időben. Tudjuk, hogy a pénzügyi bizott­ság nem mindig volt az illető ministerek iránt a legnagyobb bizalommal, vagy kimélettel eltelve. Ez nem titok. S valljon mégis a pénzügyi bizott­ság számításai ott és akkor, mikor még lehet­séges nem volt a bajok gyökerét felfedezni, ott, a hol és a mikor nem volt lehetséges a viszo­nyokat alapjaikban átkutatni: helyes eredmé­nyekre vezettek-e? Vajon Zsedényi Ede képviselő ur, kinek takarékossági hajlamát és pontosságát senki sem fogja kétségbe vonni, öt évvel ezelőtt ép oly szabatossággal mondhatta volna-e: mely számok azok, melyek budget-alakulásunkra döntő befolyással lesznek; vajon midőn számokat kocz­káztatott és midőn a jelenlegi pénzügymini^ter ur, mint a pénzügyi bizottság akkori előadója számokat adott elő : vajon az eredmény minden­ben igazolta-e kutatásukat? Nem. Miért nem? Mert azon alapok, melyeken a pénzügyi bizott­ság, melyeken a ház bármely tagja elindulhat, nem elegendők. A zárszámadások önmagukban nem döntők; sem a múlt évi zárszámadások eredményei nem képeznek kétségbevonhatatlan adatokat a jövő évi várakozásokra vonatkozólag és más ténye­zők is önmagukban nem elegendők; *, hanem azon összes tényezők csoportosítása és azoknak együttes fölismerése, kell, hogy megelőzze az adatok, a számok megítélését. Ép azért engedje meg a t. túloldal, a nélkül, hogy számcsoport­jai részleteinek bírálatába ereszkedjem, hogy kétségbevonjam adatait mindazon tekintetben; és kétségbe vonjam következéseinek mindazon hatályát, melyek pusztán számtani tekintetben eltérnek a ministeréitöl a nélkül,' hogy itt az okok részletes birálatába bocsátkozzam. Mert már maga ez ügy állásának a priori való mélta­tása is azt mutatja, hogy a minister ur számítása iránt ezúttal bizalommal kell lennünk. Minthogy e tekintetben azon álláspontból, melyet elfogla­lok, a budget gruppirozását, a budget összeállítá­sát hitelesnek kell tekintenem, ós azon birálatokat, melyek a kormány által felhasznált eszközökre vonatkoznak, a budget egyensúly helyreállítása tekintetében ezen budget mértéke szerint kell megbírálnom és ha azon birábatokra tekintek, melyek ez eszközök tekintetében alkalmaztattak : akkor meg kell vallanom, hogy még kevésbé van okom hinni, a t. túloldal állításainak; mint akkor, midőn azt állítja a túloldal egyik szónoka, hogy az uj törvények, a reformok hatását az 1876-iki budgetben még egyáltalában nem ész­lelheti. A kormány erről nem tehet és azért a kormány azt nem is tekintette definitívnek. Hogy az uj törvények hatálya nem teljes mértékben észlelhető rajta, nem azon mértékben, a melyben netalán, ha azon törvények megsza­vaztattak, a koi'mány azokat érvényesíteni fogja : azt elhiszem ; de a kormány, ha reális budgetet kíván, azt nem is tehette; mert nem tudhatja, mily részben és mily mértékben fognak e tör­vények elfogadtatni és miután senki sem képes kiszámítani tételenkint, hogy mily ágakban minő megtakaritások fognak bekövetkezni, de hogy azok hatása bizonyos mértékig, meddig a kormány azoknak hatást tulajdonítani lehetséges­nek tartotta, fölvette: kiderült a pénziigyminister ur exposéjából. A pénziigyminister ur maga mondja, hogy a hátralékok behajtása tekinteté­ben ily költségvetés egyáltalában fel nem állit­ható : ha tekintetbe nem veszi azon rendszabályo­kat, melyeket az adók kivetésére és behajtására vonatkozólag a t. ház beleegyezésével életbelép­tetni óhajt. Engedje meg a t. túloldal, én egyáltalában nem birom megérteni a logikai összefüggést ezen átalános felfogás és kritikája közt. Ha átalában azt mondja, hogy a kormány által beterjesztett budget illusorius, illusorius azért, mert a jöve­delmek mesze alul fognak maradni azokon, me­lyeket a kormány praeliminál ; másrészt a kor­mánynak bűnül rója fel azt, hogy nem eléggé vette tekintetbe az általa beterjesztett törvények hatályát: ez contradictio in adjecto (Élénk he­lyeslés a középen); oly ellenmondás, melynek kiderítését a t. ellenzékre bizom. (Helyeslyés a középen.) Hogy a megtakaritás mily mértékéig méhe-

Next

/
Thumbnails
Contents