Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-26
248 26. országos ülés november 13. 1875. * leges eredményeiné! magasabb összeget felvennünk, ennek megitélését a tisztelt házra bízom. Leplezés által a bajt el nem háritjuk, szembe kell néznünk vele, bármi nagy legyen az, a baj nagyságához mért eszközökkel kell annak nem leplezéséről, de gyökeres javításáról gondoskodnunk. De hát gondoskodunk-e? igenis látszólag, egyoldalilag és részben. Az adók kezelésének, de főleg behajtásának szabályozása által, mi ellen különben nincs észrevételem és uj adók megszavazása által. Látszólag és részben mondom ; mert még a pénzügyi bizottság jelentése szerint is a baj elenyésztetve, a deficit fedezve nincs; mert még azon esetben is, ha a práliminált jövedelem az utolsó fillérig az adóhátralékokkal és a kivetendő uj pótjövedelmi adóval együtt be fog folyni: még akkor is 9 millió frtot meghaladó deficit fedeztetik a kölcsön készletekből, ily deficitre van 1877-re kilátásunk. Egyetértek abban Zsedényi Ede képviselő úrral, hogy nagy baj volna az országra, ha az 1876. év hiánya a forgalmi készlet beszerzésére megkötendő kölcsönből fedeztetnék. Igen is nagy baj volna, t. ház! mert megingatná teljesen a bizalmat törekvéseink komolysága iránt. Es én mégis azt hiszem : ebből fog a deficit, fedeztetni ; mert a pénzügyi bizottság más módról nem gondoskodik. A bevételek be nem folyásából eredő költségvetésileg elő nem irányzott deficit mindig nagy zavarnak szülője, mert az ily hiány fedezésére nem marad egyéb hátra, mint a 12-ik órában akkor, midőn a fizetésképtelenség szélén állunk : kölcsönt kötni, melynek rögtöni folyóvá tétele hitelünk megmentése érdekében szükséges lévén, kénytelenek vagyunk elfogadni a kényszerhelyzetet mindenkor kiaknázó pénzvilág feltételeit; mint azt az 1873. évben kötött utolsó nagy kölcsön feltételei bizonyítják. Én t. ház! nem tartozom azok közé, kik az adóemelést minden körülmény közt ellenzik: nem tartozom azok közé, kik az állam fenállására szükséges eszközök megtagadásából maguknak olcsó népszerűséget szerezni kívánnak. Ha az államnak okvetlenül szüksége van polgárai adóképességének megfeszitésére, pénzügyeinek rendezése, magasabb állami czélok elérése szempontjából : ám tegye azt. Meghozni az állam fenállásának a szükséges áldozatot az első hazafiúi kötelesség. De fő ós alapfeltétel, hogy a czél elérve legyen s ha én ezen tervezett adóemelés által elérve látnám a czélt s ha a kormány pénzügyi, közgazdasági és közkormányzati politikáját ösmernám és olyannak ösmérném, mely az ország bajait orvosolni, -jövő felvirágzását előmozdítani képes : nem haboznám megszavazni a tervezett adóemelést, habár az meggyőződésem szerint az ország adóképességét alapjában megtámadja, — mert az adóképességet tápláló helyes és czélszerü pénzügyi és közgazdasági politika, karöltve közkormányzati viszonyaink rendezésével, köz- és magánhitelünk megszilárdulásával vajmi gyorsan behegeszthetné a nemzeti közvagyonon ütött sebeket. De nem szavazhatom meg az adó felemelését egy kétes sikerű kísérlet érdekében. De azt vethetik fel ellenemben : ott vannak a kormány által bemutatott törvényjavaslatok, melyek biztosítékot nyújtanak belkormányzati viszonyaink javítására nézve, ott vannak folyamatban a tárgyalások az ország közvéleményét élénken foglalkoztató közgazdasági kérdések felett ; a vámszövetség megújítása, fogyasztási adórendszerünk hiányainak kiegyenlítése, a fogyasztási adó visszatérítése és a bankkórdés megoldása körül. Igaz, t. ház! a kormány a törvényjavaslatok egész sorozatát terjeszti a ház elé. Van ezen törvényjavaslatok közt kétségtelenül több olyan,melyet én is el fogok fogadni; van olyan is, melylyel nem fogok egyetérteni, melyeknek irányát nem helyeselhetem, melyektől eredményt nem várok. De ezekből t. ház! a kormány reformterveinek tiszta képét magamnak előállítani nem bírom. Pedig a nélkül, hogy a kormány által tervezett alkotások képét egész összegében ismernők ; a nélkül, hogy a tervezett alkotások sorrendjét megállapitanók : nem is mondhatunk, legalább én nem mondhatok és nem alkothatok magamnak helyea ítéletet ezen alkotások czólszerüsége iránt. (Ügy van! szélső jobboldalon.) Én legalább t. ház! ki bajaink főokát, eddigi alkotásaink sikertelenségét abban találom, hogy ezen alkotásokat rendszeres terv nélkül és helytelen sorrendben létesítettük; én ki egy helyes sorrend megállapításától teszem magam részéről függővé az alkotások sikerét: én megnyugvást a jelenlegi eljárásban nem találhatok. De ha a belkormányzati alkotásaink összegére nézve nem birunk tájékozással a kormány szándékai, tervei iránt: még kevésbbé birjuk ezen tájékozást, a közvéleményt oly élénken foglalkoztató s adóképességünk emelésére nézve oly nagyfontosságú közgazdasági kérdésekre sézve. A tárgyalások folyamatban vannak a kereskedelmi szerződés megujátása, a. fogyasztási adók kezeléséből Magyarországra háramló károsodás kiegyenlítése, a vámrestitutiók, a bankkérdés megoldása, a vasutak csoportosítása körül. Ez nagyon biztatólag és megnyugtatólag hangzanék: ha nem volna élénk emlékezetünkben azon számos tárgyalások sorsa, melyek ezen kérdések fontosabbjai közül már évek előtt megindittattak: ha nem ösmernök a másik szerződő félnek kívánságait, a mi érdekeinktől teljesen eltérő érdekeit és törekvéseit, melyek ellenében, hogy mi az a mit kivánunk, mit állítunk fel követeléseink minimumául, az előttem teljesen östneretlen. Pedig reánk képviselőkre nézve talán több volna a puszta kíváncsiság kielégítésénél, ha