Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-26

26. országos Hlés november 18. 1875. 241 bitott kiadása, a melyet a megbuktatott BíttóGhyczy-ministerium tavaly e ház asztalára letett. T. ház! Nagyon helyes itt a kérdés, hogy ugyan ezen tényállásnál fogva mirevaló volt háromnegyed évvel ezelőtt, s átalában miért történt kabinetváltozás és miért szinpadosittatott azon pártfúzió, a mely annyi port vert, föl az országban ? Azt mondták, hogy ez azért történt; mert a fenyegetett haza érdekében a sok évi állam jogi harczot megállítani s ezáltal a képviselőház két nagy pártját közös aetióra egyesíteni kellett. Bocsánatot kérek; de szerény nézetem szerint a meddő államjogi harcz minden bizonynyal részemről is örömmel üdvözölt megállítása a volt balközép részéről kabinetváltozás és pártfúzió nélkül is, tudniillik az által is lehetővé lett volna: ha a volt balközép tiszteletteljes szerepéhez mint loyális ellenzék ragaszkodván, az államjogi harczot kedvezőbb időre egyszerűen elnapolja és minden, bármelyik oldalról kezdeményezett actiót forróan támogattatott volna, mihelyt ez a fenyegetett haza megmentésére szolgálhatott volna. Azonban, az emiitett kérdést tovább vizsgálni nem akarom; de nem mulaszthatom el, mélyen érzett sajnálatomnak kifejezést adni a fölött, hogy azon nagy remények, a melyeket az ország túlnyomó többsége a pártfúzióba vetett, eddig be nem teljesedtek. T. ház! Ezen év kezdetén az adók részint felemeltettek, részint szaporittatták és az illető adótörvényeket már végre is hajtották. Ezenkívül el kell ismerni, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur a fönforgó államköltségvetés öszszeállitásánál lehetőleg takarékoskodni iparkodott. Kérdem tehát: mi az oka, hogy adófelemelés és szaporítás és az államháztartás minden ágában tett megtakarítások daczára a helyzet nem csak nem javult, hanem ellenkezőleg anynyira rosszabodott, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur kénytelenitve érzi magát, uj adófelemelést s azonfelül még egy uj — s pedig valóban nem csekély — kölcsönt javaslatba hozni ? T. ház! Az 1867-ben az állami jogaiba viszszahelyeztetett Magyarország az európai elsőrangú államok mintája szerint szerveztetett. Ennek következtében a magyar állam oly alakban építtetett újra fel, a mely csak akkor lett volna helyén : ha Magyarország ugyanazon kifejlett népgazdasággal és ugyanazon népmiveltségi fokozattal dicsekedhetnék, a melyekkel épen a nyugoteuropai államok oly nagy mértékben bírnak. Fájdalom nálunk sem kifejlett népgazdaság, sem kifejlett népmiveltség még nem létezik. Magyarország egészben véve földmivelő ország; úgyszólván még semmi modern nagy ipara nincs; a kereskedelem és kereset panganak: mert egyfelől a polgári elem az országban igen gyöngén van képviselve, másfelől a meglevő közi eKÉPV. H NAPLÓ 1875-78. I. KÖTET. kedési eszközök részint elégtelenek, részint hibás irányban mozognak; sőt a íöldmivelés, a mely ugyan a magyar nép jövedelem-alapját képezi, mind k ül térj i, mind belterji irányban még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. így Magyarország népgazdasága majdnem csak a kezdet fokozatán áll és nem is fog emelkedni, a mig a szükséges testi és szellemi erők az országban meg nem lesznek. A mi a népmiveltséget illeti, köztudomású tény, hogy Magyarország e tekintetben a civilizált Európa egy államával sem mérkőzhetik. A hol pedig a népgazdaság és népmiveltség még annyira hátra van : ott teljességgel lehetetlen, hogy az ország szellemi és anyagi segédforrásai oly nagyszerű alakzatban szervezett államot, mint a mái Magyarország, elbírjanak. Magyarország igenis bővelkedik természeti kincsekben, melyek csak az értékesítést szükségelik, hogy ezen ország Európa legvirágzóbb országaihoz tartozzék. De éhez idő, munka intelligentiával párosítva és pénz szükséges. Az idő hiányzik Magyarországnak, mert a legkeservesebb vészhelyzetben van és a veszély és szerencsétlenség halasztást nem tűrnek. A munkához a szükséges erők hiányzanak, mivel hogy Magyarország egyfelől igen gyéren van népesedve, tehát a bevándorlást szökségeli; másfelől mivel hogy a meglevő erők a szükséges intelligentiával nem birnak s tehát ugyanezeket előbb a munkára nevelni kell. Mindkettő pedig időt követel, a melyre Magyarország nem várakozhatik. Végre Magyarországnak természeti kincsei értékesítésére és átalában népsége szellemi és anyagi emelésére eddig úgyszólván pénze még sohasem volt, mivel minden jövedelmeit s minden hitelét nagyobbrészint azon kötelezettségeknek kellett feláldoznia, a melyek a magyar államnak nagyszerűen tervezett fogalmazatából eredtek. Ha már most ezen föltételek helyesek — pedig mindenesetre helyesek, mert kivétel nélkül tagadhatlan tényekből állanak: akkor, az elméleti következtetés az, hogy a jelen vészhelyzetünk valódi oka azon szembeötlő aránytalanságban fekszik, mely az ország teljesítő képessége és kötelezettségek közt van ós a melyeket a magyar államnak nagyszerűvé alkotásánál fogva átvállalnia kellett. T. ház ! Magyarország 1867-ben a modern államélet minden ágának követelményeiben felette hátra maradt ország volt. A saját és az ország erejének túlbecslése az uralkodó magyar elemet azon merész kísérletre indították: a magyar államot rohanva a nyugoteurópai államok színvonalára felemelni s így egy pár év alatt oly művet vinni véghez, melyre sok évtized fáradalma, s munkája szükséges. így történt, hogy a magyar állam 1867. óta oly kötelezettségeket vállalt el, a melyeknek teljesítése által Magyarországnak az európai államrendszerben igen