Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-18
258 18 ' or*zágos Hlé» nepteinber 19. 1875. detén 1867 és 1868-ban, midőn még jobb idők jártak az állami pénztárakra, nem levén azon nagy kiadások, melyek meg vannak ma is, és kölcsönök létezvén, melyek a kellő pei-czben azon állapotba hozták a pénzügyministert, hogy az év első felében befolyandó jövedelmekből fedezheti és biztosíthatja azokat: könnyű helyzete volt a pénzügyminístevnek. E helyzet azonban megváltozott, Ma nekünk kölcsönalapjaink nincsenek és nincs üzleti tőkénk. Hiszen a legkisebb üzletet sem lehet vezetni üzleti tőke nélkül. Hol van üzlet, vállalat, a hol mindig folytonos, egyenlő bevételi arányokra lehet számítani? enélkül az üzleti tőke nélkül sem a magánéletben, sem a közéletben nem functióképes az ember, a ki üzletet vezet és nem functióképes az állam. Nekünk tehát üzleti tőke kell, a melyből az első hét hónap alatt minden körülmények között előálló pénztári különbözetet fedezni lehessen. Méltóztatnak tudni, hogy január és Julius 1-én vannak a nagy fizetési napok. A hét első hónapban, illetőleg nem is hét, hanem hat első hónapban, — mert már júniusban meg kell lenni a pénznek, mert nem várhatok Julius l-ig,— a hat első hónapban Magyarország kiadásainak legalább háromnegyed részét, jó körülmények közt kétharmad részét fedezni kell. Bevételei pedig az év első felében nincsenek ugyanazon arányban, azon természetes állapotnál fogva, a mely közgazdasági viszonyaink egyoldalúsága következtében meg van, a mikor az évi termés, az évi aratás bekövetkezése előtt a bevételek nagyon lassan folynak be, nemcsak a földadó után, hanem minden adónemnél: mert nálunk minden kereset szoros viszonyban áll a termés eredményével. A lassanként befolyó bevételek és kiadások tömeges összegyűlése nem férnek meg egymással és igy tökéletesen bilancirozott budgettel, saldirozott mérleggel sem lennénk képesek kellő tartalék nélkül az év első felében fedezni a tömeges kiadásokat. Azért én, t. ház, javaslatba hozok egy kölcsönt, nem azért, hogy az 1876-iki deficzitet fedezzük, — erre nincs szükség; de igen is, hogy az 1876-iki év első hónapjaiban előálló pénztári hiány fedeztessék, a mi állandó tartalékkészletünk azután épségben át fog menni a 76-iki évről az 1877-ikre. Ezen czélból én a t. háznak annak idején javaslatot fogok tenni. De miután azon helyzetben vagyok, hogy a súlyos fizetési hónapok máihátam megett vannak, azokat már kiállottam, s most a nagyobb bevételekre számíthatok és pénzkészleteink elég erősek: ha időszerűnek és alkalomszerűnek látom, megkötöm a kölcsönt; de várni tudok és fogok is, mindaddig, míg a legkedvezőbb és legalkalomszerübb conjuncturák fognak előállni. Ezen állandó tartalékkészlet beszerzésére kell nekem 1876-ra azon 2 millió, melyeket előadásomban emiitettem. Ezt vettem fel a költségvetési mérlegbe. Ezen összegnél több nem is kell: mert nem lesz szükség az egész, éven át az egész öszszegtöl kamatot fizetni. {Élénk helyeslés.) Legyen szabad a t. háznak még egy pár kérdést felemliteni, (Halljuk!) egy pár kérdést, melyet én mellőzni nem tudok : mert egészéhez tartoznak azoknak, a miket azon nagy processusban, a melyből egy zilált államháztartás rendezésének nagy munkája áll, szem elől téveszteni nem lehet. Van egy pár oly kérdésünk, mely igen sokszor felvettetik a közvéleményben, és sokszor helyesen, sokszor helytelenül tárgyaltatik. Szükségesnek tartom, hogy habár nem fogok valami nagy dolgokat, mondani, ezekről nézetemet elmondjam. (Halljuk !) Egyik a vasúti csoportosítások kérdése. Oda állittatik e kérdés mint olyan, mely nélkül az állami háztartás rendezése nem képzelhető és a melytől igen nagy eredményeket lehet várni. És helyesen állíttatik oda, mert ez is az egészhez tartozik, én is a kiadásoknak bizonyos mérséklését, a garantiák apasztását várom ettől. De nem ez az egyedüli és fő ok : a miért ezen kérdést igen nagy fontosságúnak tartom, olyannak, a melynek megoldását kézbe kell venni és mielőbb, a mint csak lehetséges. Én a vasutak egészséges, helyes csoportosítása nélkül nem képzelhetem az ország közlekedési politikáját biztos alapoki a fektethetőnek. Nincs enélkül helyes, egészséges forgalmi, a kereskedelem valódi igényeinek megfelelő tarifapolitika, nincs enélkül megtakarítás az improductiv kiadásokban ; nincs enélkül helyes kereskedelmi s forgalmi irányzat. Ennek megteremtése lebeg a • mi szemünk előtt is, és ha ügyes alkalmas pillanatban megoldatik a feladat: akkor a garantia egy részén is könnyíteni fogunk. De t. ház, ez oly természetű kérdés, a melyet nem lehet ám akkor megoldani, mikor valaki jónak, helyesnek tartja; ez oly természetű kérdés, a melyre a conjuncturák véghetetlen befolyással vannak. (Helyeslés.) Miről van itt szó? Árról, hogy más helyesebb, uj hálózatok , más csoportozatok és társulatok alakuljanak; mert csak nem juthat eszébe S3nkinek, hogy az állam vegye a kezébe a vasutakat. (Felkiáltások : Ugy van !) Ezen társulatok megalakulása nem mehet keresztül máskép, mint azzal, hogy az európai pénzpiaczon ezen uj czimleteknek előnyös elhelyezés kerestessék. Már pedig rendezetlen hitelviszonyok között, akkor, mikor vasúti papírjaink roszul állanak, akkor, mikor minden ember, a kinek kínáljuk, rámutathat, hogy vasúti papírjaink alacsonyan állanak : ilyenkor a kérdést ugy megoldani, hogy abból megtakarítás is származzék, nem lehet. (Él énk helyeslés.) Épen azért e kérdés a^ állami hitelviszonyok rendezésével elválhatlan szoros kapcsolatban áll;
