Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-18

152 18. országos Illés september 19 1875. mi a többi kiszámítási kulcscsal is arányban áll: mert a tiszta jövedelem 80 százalék után csakugyan nem lesz terhes a jövedelmi adó-százalékot viselni. Az így javaslatba hozott általános jövedelmi adó mellett igyekeztem egy eredményt elérni, melyre ,ég vágytam, melylyel egy fekete pontot kitörölni igvekeztem, Adótörvényhozásunknak egy különösen hibás, már alapjában és elvileg sem helyes intézkedése van. A föld-, ház-, kereset-, tőke- és minden egyenes adó, külön kereseti adó czimen és így a legtöbb esetben alig igazolható czimen 4 százalékos adópótlékkal és igy kétszeresen van megróva. Én ez anomáliát meg kívánom szüntetni az átalános jövedelmi adónak a fenebbi alapokon leendő változatlan elfogadása mellett, igy, de csak is igy — ezen 4 százalékos személyes kereseti adót ezennel eltörleni indítványozom. Ezen 4 százalékos személyes kereseti adó eltörlése folytán a fenebbi alapokon a kiszámítási kulcsot arányosnak hiszem és nem tartom tulterhelőnek; az ezek alapján kiszámított tiszta jövedelemre nem hozok nagyobb jövedelmi adót javaslatba, mint 3% százalékot. Ennyit indítványozok minden adóköteles jövedelem után kirovatni. A fenebbi kulcs és adótétel mellett tehát igy áll például a földbirtokra nézve a dolog; 1000 frt földadó után 140 frt fizettetnék, miután azon 4 százalék személykereseti adópótlék elesik, 100 frtot fog fizetni, és igy az általam javaslatba hozott adóemelés a földbirtoknál 10 százalékot tesz ki. E három és fél perczentes jövedelmi adótól kerek összegben mintegy nyolcz millió frtot várok a törvényjavaslat minden módosítása nélkül. En, t. ház, az adóemelés ezen mértékét minimumául tekintem annak, mit az országnak lennie kell a jelen helyzet súlya alatt. Es én azt hiszem, hogy ezen adót elbírja az ország, mert a nemzet adóképességét, melyet, elismerem, az utolsó évek csapása megingatott: én nem azon csapások súlya alatt ítélem meg E csapások alatt nem annyira az adóképeeség, de a fizetési képesség szenvedett, és remélni akarjuk mindnyájan, az okok átmenetiek lévén, melyek előidézték : átmeneti lesz az eredmény és ismét megerősödnek ama itt-ott megapadt források. Es lehetetlen, hogy nyom nélkül maradt az a sok beruházás, a sok költekezés, melyek miatt épen a helyzet előállott. Az utolsó évek csapása daczára is, mit mutatnak az adók? a kivetési eredmények az egyenes adóknál az adótétel minden emelése nélkül 1874-ben 2.290.000 frttal jobbak voltak, mint 1873-ban. A házbér-adónál 600,000 frttal. A jövedelmi adónál 1.682,000 frttal. Az 1874-kí év a legroszabb év, mert annyi sok csapás után ismét rósz termést adott és mégis a befizetések jobbak voltak, mint 1873-ban 600.000 forinttal nettó véve, és 1875-ben ismét jobbak, mint 1874ben, az eddigi félévi eredmények nettó 4 millió nyolczszázezer forintnyi több bevételt mutatnak; 1874-ben például földadóból bejött az egész évi adó, azaz 35.600,000 frt és még ezenkívül egy fél millió hátralék, másfél millióval tehát több folyt be, mint 1873-ban. Jövedelmi adó 1874-ben 300,000 frttal folyt be több, mint 1873-ban. Illetékeknél fél millióval több folyt be. és a mi a fogyasztási adók, dohány és sójövedelemnél 1874 folyamában nem nagy tételekben elesett: az 1875-ben az eddigi eredmények szerint helyreüti magát. És ha a viizonyok mostohasága az utolsó években nem gyarapított is bennünket: nem szabad haboznunk, az adóemelés eszközéhez is nyúlni, mert Magyarország hitele forog kérdésben ; arról és komolyan arról van szó, hogy Magyarország erőfeszítéssel bár, de nem adja meg ellenségeinek az elégtételt, hogy alaposan mondhassa valaha bárki is, hogy ez ország nem tud és nem akar magán és mások nélkül segíteni. Hitem az, hogy nem habozhat itt senki, mihelyt azon megnyugvást merítheti, hogy bajainkon segítve lesz. Nem állítok föl optimisticus képeket; hanem állítom, hogy igenis, csak magas áldozatok árán lesz meg az eredmény, de igy meg is lesz az. (Élénk helyeslés.) Es én a megnyugvást birom, meg vagyok győződve, hogy ha azon utón maradunk, melyre e költségvetés lépett — a takarókosság és az áldozatkészség utján: — aránylag rövid idő alatt rendbe jöhetünk, ha csak valamely előre nem látott események számításunkat nem zavarják meg. Nem állítok én fel 3—4 jövő évi budgetekre részletekbe menő számításokat: mert nincs csalékonyabb és veszedelmesebb dolog, mint képzeleti számokkal dolgozni. De rámutatok arra, a mi van s a mi lesz. És nekem az is elég. És hogy erre reámutassak, azt szükségesnek tartom ; mert azt értem, hogy mielőtt valaki áldozatot hoz, tudni akarja: eléri-e ez áldozata által a czélt, a melyért azt meghozza. (Élénk helyeslés.) Ha 8 millió adóemelést a mérlegbe beveszek, a 4 ós fél milliónyi előbb érintett uj költség nélkül 3 és fél millióra rug a hiány, ezzel 8 millió forintot tesz ki, tehát 1875-höz képest reális alapokon egész 18 millió forinttal előbbrehaladtunk. A hiány, mely a lezárt mérlegben kerekszámmal 8 millió forinttal mutatkozik, kedvezőtlen viszonyok közt egy-két millióval nagyobb lehet; de nem lehet jelentékenyen nagyobb azon fedezeti leszállítások után, melyeket részleteztem. És igaz az is, hogy 1.300,000 frt rendkívüli bevétel előlegek czimen van a fedezet között felvéve, a mely minden évben nem folyik be. A hiány tehát eltüntetve még nincs ; de meg van az ut jelölve, hogy eltűnjék, és hogy az