Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-18

j 46 * 8 " országos ülséseptember 19. 1$I5« A megoldás módozata különféle lehet; a tör­vényhozás bölcsessége annak idején a leghelye­sebbet fogja választani, a czél csak egy lehet, hogy e nagy kérdés jog- és czélszerti megoldása által a magyar hitelviszonyok, menten minden illetéktelen befolyástól szilárd, önálló és rende­zett alapokra helyeztessenek akkép, hogy átmeneti rázkódtatások meg ne zavarják az ország úgyis nehéz anyagi viszonyait. (Helyeslés.) A ki azt várja, hogy ezen kérdésben, annak mai stádiumában én érdekes leleplezéseket tegyek : az csalódik; a ki azt hiszi, hogy ily természetű kérdéseknek használ az előzetes, eredményre nem vezető academícus discussió: az a kérdést nem ismeri; [Tetszés) a ki pedig azt követelj, hogy azonnal sebtében-lobtában oldassék meg ezen minden érdekben oly mélyen bevágó nagy köz­gazdasági kérdés: nem tudja, mit követel. (He­lyeslés. Ugy van!) A vámszerződés revisiójáról azok után, a mi­ket t. barátom Tisza Kálmán mondott: nem sok mondandóm van ; az a törvény értelmében meg­történt. Sajnálom, hogy Helfy képviselő urat egy illusiótól kell megfosztanom. A mi részünkről történt meg az initiativa a szerződés revisiójára , s a törvény értelmében és annak alapján fogunk tovább is eljárni; már a mi szokásunk ezt igy hozza magával és annak idején megtesszük kö­telességünket n mi legjobb belátásunk szerint az ország valóságos érdekében , mely szerintem kétségtelenül azt követeli, hogy a kölcsönösen méltányos egyezség utjain oldassék meg e kér­dés, mely mélyen benyúl minden anyagi érdekbe. És akkor a tisztelt ház Ítélni fog. (Élénk tetszés.) De higyjék el azok, a kik minket kény­szeríteni akarnak időelőtti nyilatkozatokra, hogy azokra minket nem fognak szoríthatni; mert mi csak akkor nyilatkozunk: midőn az ország érdekében helyesnek találjuk, ég azt hiszem, ez a ház többségének nézete is. (Élénk helyeslés.) Felveszem a fonalat, a hol elhagytam. (Halljuk!) Mindazon nagy horderejű kérdések megol­dása, melyek az államélet minden ágazatában a házra várnak, költségvetésünkben hatásukat csak később éreztetik. De ne tekintse azért ezen költ­ségvetést egészben és irányára nézve senki át­menetinek ; részei változni fognak, és át fognak alakulni azon gyökeres reformok hatása alatt; de a keretben, melyben a kiadások és bevételek mérlegének fősommája mozog: le vannak rakva alapjai háztartásunk rendezésének; mert ebben az általam megjelölt eszközök három elseje érvé­nyesülést nyert. (Tetszés.) A reductiókat igye­keztünk érvényesíteni azon határokig, melyeken tulmenni 1876-ban egy vonallal sem lehet. A kiadások megszorításának meg van a maga határa. Ezen határt megvonják az ország véd­képessége, közigazgatási és törvénykezési, és cul­turális institutióinak fentartása és a jövő fejlő­désének tekintetei. (Élénk helyeslés.) Azontúl a megtakarítás rombolássá változik át, (Tetszés) és az állami czélok megvalósítására szánt eszközök megvonását, az adóképességnek megtámadását jelenti. (Helyeslés.) Csakhogy a határok kijelölése nem könnyű; és higyjék meg, e helyről, ahol állok, ahol súlyos felelősség jut osztályrészül mindenkinek a fen­nebbi tekintetek érvényesítése iránt és a köz­igazgatás rendes menetének fentartására nézve: nagyon nehéz feladat az. E költségvetést mégis azon öntudatban te­szem le a ház asztalára, hogy mi azon hatái'okig csakugyan elmentünk. (Tetszés.) Nincs tétele e költségvetésnek, mely a leg­szigorúbb vizsgálatot a takarékosság szempont­jából nem állotta volna ki. (Helyeslés.) És ezt tettük kotokból. Először, mert feltét­lenül szükséges mérlegünk megjavítására; másod­szor, mert e nélkül nem tartottuk jogosultnak a nemzet áldozatkészségének igénybevételét. (Elénk helyeslés.) Ne felejtse senki, midőn a megtakarítandó kiadásokról van szó: nem oly könnyű azokat ma már keresztülvinni. Az 1874-ik évi költségvetésben a rendes kiadások 4 millióval leszállittattak 1873-hoz képest, rendkívüli beruházások már nem kezdettek többé, és igy a rendkívüli költségek már akkor apasztattak. Az 1875-ik évben már 207 millió bruttó rendes kiadás áll 210 2 [ 4 , 1874-ik évi rendes költség ellen, holott a kamatszükséglet szaporodott 6 2 | 4 millióval, az utolsó kölcsön kamatai és az 54 millió kölcsön amortisationalis quotája vétetvén fel abba. Az én hivatalbeli elődöm jelentékeny megtakarításokat tett főleg a maga tárczájában. A pénzügyi bizottságnak ezeken felül 7% millió törléséből 4 2 J 4 millió a rendes kiadásokra esik. Ezen ministerium, midőn megalakult, 2 millióval apasztotta az 1875-ik évi budgetet. A rendkivüliből az uj tételek mind töröltet­tek, csak a, régibb megkezdett beruházások be fejezésó v e fölvett nem nagy összegek szerepeltek már 1875-ben ugy, hogy a beruházások befejezése folytán pusztán 1876-ra csak két tétel, összesen l 2 j 4 millió esik ki a budgetből; s már a pénzügyi bizottság által 1875-ben törölt 3 2 | 4 millió csak a legnagyobb takarékossággal volt elérhető. Mindössze az 1874-ik évi össze? kiadás elle­nében 263.763,000 frt, 1875-ben már csak 238.800,000 frt állott költségvetésünkben. Azért ezen 1875-ben tett törléseken tul meg­takarítani nem volt könnyű feladat; azokat fentartani egy oly gyors szükséggel biró és fejlődő államban, mint Magyarország : nagy gon­dot ád az administratiónak; további megtakari-

Next

/
Thumbnails
Contents