Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-1
1- országos ülés augusztus 30. 1875. Korelnök: A házszabályok 2-ik pontja meghatározza az első nap teendőit. Azt rendeli, hogy a korelnök értesiti a megnyitás napjáról, módjáról, rendjéről a képviselőházat. A törvény ezen rendeletének elég van téve. E §-ban arról, hogy vita lehessen, semmi szó nincs. Még van a t. képviselő uraknak jelenteni valóm, hogy a választások elleni kérvények átvétele ma délután 4—6-ig, holnap d. e. 9 — 10-ig és d. u. 4—6-ig az elnöki teremben fog végrehajtatni. A házszabályok idézett szakaszának rendelkezése szerint intézkedni kell az iránt, mikor tartsa a ház alakuló ülését. Ez a holnaputáni napra 10 órára tűzethetik ki, ha jónak látják a t. képviselők. Tisza Kálmán belügyminister: T. képviselő urak ! A t. korelnök urnák tökéletesen igaza van abban, hogy az alakuló ülést csak holnapután lehet megtartani. De ugy gondolom, ez nem ellenkezik azzal, a mi eddig szokásban volt, hogy mihelyt ő Felsége legmagasabb trónbeszédét elmondotta : azután egy-két órával összejött a ház, hogy a trónbeszéd itt is felolvastassák, és a főrendiházhoz átküldessék. Én tehát azt gondolom és azt vagyok bátor proponálni, hogy holnap 1 órakor ezen czélból jöjjünk össze. (Helyeslés.) Áz alakuló ülés pedig, mint a t. korelnök ur mondotta, holnapután 10 órakor tartatnék meg. (Helyeslés.) Korelnök: Én a törvény értelmének akartam eleget tenni, midőn előbb az alakuló ülés iránt akartam a t. képviselő urak intézkedését kikérni s csak azután figyelmeztetni a képviselő urakat arra, hogy a holnapi ülésen a trónbeszéd föl fog olvastatni. Madarász József: T. uraim! Arra nézve, a mit az igen tisztelt belügyminister ur mondott, legkisebb ellenvetésem sincsen. Az ugy szokott mindig történni, hogy a mikor megnyittatik az országgyűlés : ugyanakkor összejön a képviselőház rövid ülésre, melyen a leirat felolvastatik és átküldetik a felsőházhoz és a képviselőház a megalakulás végett leginkább a megnyitás utáni napon szokott összejönni. És igy én is elfogadom azon indítványt, hogy a képviselőház a trónbeszéd meghallgatása végett holnap, alakulás végett pedig csak holnapután jöjjön össze. De megbocsát nekem a t. korelnök ur, ha a Simonyi Ernő és Irányi Dániel képviselőtársaim előadása folytán általa tett észrevételre kötelességemnek tartom nyilatkozni. A t. korelnök ur azt mondotta, hogy itt az országgyűlés megnyitásának helyéről, idejéről és rendéről vitatkozásnak és végzésnek helye nincsen. Megengedem, hogy végzésnek helye nincsen; de hogy vitatkozásnak se volna helye: azt nem hiszem ; és engedje meg nekem a tisztelt korelnök ur, hogy azt mondjam, hogy önmaga is be fogja látni, ha alkotmányos érzületére hivatkozom, hogy igenis van helye és ideje. Kérdem a korelnök úrtól és a képviselő uraktól is, kiknél ama fölszólalások visszatetszést idéztek elő, hátha ez az országgyűlés, mely most, elismerem, törvényes időben hivatott öszsze, nem hivatott volna össze azon törvényes időben, melyet az 1848. évi törvény rendel: akkor mikor volna ideje a felszólalásnak, ha nem mindjárt a legelső ülésen, még a korelnök elnöksége alatt? vagy ha a megnyitás helye például nem oda tüzetett volna ki, hová azt a törvény rendeli? Most például Buda és Pest egyesült Budapest fővárossá és igy most azáltal is, hogy az országgyűlés Budán nyittatik meg, elég van téve a 48-ki törvény rendeletének; de a míg Buda nem volt Pesttel egyesülve, engedje meg nekem a tisztelt korelnök ur: ha azt mondom, hogy nem történt a törvénynek megfelelőleg az, hogy az országgyűlés nem Pesten, hanem Budán nyittatott meg. Meg fogják nekem bocsátani, hogy ép ugy, mint Simonyi Ernő és Irányi Dániel barátaim, kiknek előadásához én is csatlakozom, kötelességemnek tartottam ezeket az igen tisztelt korelnök ur nyilatkozatára megjegyezni, hogy ez mindenesetre bejöjj ön a naplóba. Ezt képviselői ás egyúttal polgári kötelességemnek is tartottam. Korelnök: A mai napirend ki lévén merítve, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. e. 10\ órakor.)
