Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-15
15. or*z&go* ülés septeml>er 16. 1S76. 97 megtörténhetik; de egészségügyi szempontból kell ezt tenni, hogy több szappan jöjjön be az országba s az emberek inkább szokjanak hozzá annak használatához. Megvallom, hogy a minap is olvastam egy franczia könyvet, melyben a különböző nemzetek czivilisatiója a szappanfogyasztás szerint méretik. De mindezen szellemdussággal szemben azt állitom, hogy a legjobb egészségügyi rendszer az, hogy gondoskodjunk arról, hogy polgárainknak legyen pénze; ha lesz pénzük, fognak venni szappant is; de ha nincs pénzök,még kenyérre sem, annál kevéssé lesz szappanra, De hogy milyen szellem lengi át ezen egész eljárást és az egész tárgyalási rendszert, melyet a ministerium követ, világosan kitűnik a következőből: Móricz Pál t. képviselő ur, mint az enquete egyik tagja, midőn a tanácskozás már vége felé haladt, azon kérdést intézte a t. mmister úrhoz, hogy midőn a gabonavám feláldozásáról volt szó, azt méltóztatott ígérni, hogy ez majd cornpensáltatni fog a tarifa többi tételeinél; most már vége felé vagyunk és látom az áldozatot, de a compensatiókat nem látom. Ez kellemetlen kérdés volt. Sokfélekép iparkodtak válaszolni, végre felszólalt a-t. mmister ur és szórói-szóra ezeket monda: „b. Simonyi kereskedelmi minister igen találóan megjegyzi, hogy már a taktika szempontjából is el van hibázva, mindig azt kérdezni, hogy miféle kárpótlást fog Magyarország nyerni. A tárgyalásoknál csak kárunkra válhatnék: ha eleve meg akarnók jelölni azon pontokat, melyeknél különleges magyar érdekekre vagyunk tekintettel. Feladatunk nekünk nem más, minthogy oly vámtarifát dolgozzunk ki, melyen a vámterület közössége Ausztriával továbbra is fenállhasson", S erre az enquete az egész munkálatut elfogadta. Tehát a minister ur szerint a dolog már nem is ugy áll, a mint mások mondották volt, hogy ha lehet igy ; jó: ha nem lehet, legyen önálló vámterület; hanem határozottan kimondja az enqueteben, mely hivatva van arra, hogy majd azután alapul szolgáljon a ház többsége véleményének, annak adja meg határozottan azon utasítást, hogy feladata törekedni, hogy oly tarifát állitson fel, még az ország kárára is, mely által a közönséget fel lehessen tartani. T. képviselőház / Távol van tőlem akár a kormányt, mint ilyet, akár a kormány bármely tagját hazafiatlansággal vádolni. Isten ments. Én nem mondom, a mit Móricz Pál képviselő ur hangoztatott, hogy mi azt állítjuk, bogy ők gyarmattá akarják tenni Magyarországot. A világért sem, sőt nem kételkedem nemes jó szándékában sem; de nem e szándékról van szó, hanem számokkal, tényekkel van dolgunk. Nem kutatom, hogy mi bírja e politikára; de lehetetlen nem koczkáztatni azt a nyilatkoKBPV. H, NAPLÓ 1875- 78. I. KÖTET. zatot, hogy mindaz, a mi eddig a vámkérdés tekintetében történik: mind azon czélból történik, oda vinni Magyarországot, hogy Ausztriával közös vámterülete legyen. Minden törekvését oda irányozni, az egyeseket és a sajtót, hogy amellett agitáljon. Ezt már abból is lehet magyarázni, hogy összehivatván egy enquete abból kizárták az ellenzék férfiaít. Mi az oka ennek? Talán fél. hogy az ellenzék meg fogja buktatni a kormányt. De tény, hogy a komány igy cselekedett, mert látja, hogy tájékozatlan lévén az ország, e kérdésre nézve nem akarja, hogy azon helyzetbe jussunk, hogy adatokkal bebizonyíthassuk állításaink igazságát. Legyenek azonban meggyőződve a minister urak, hogy e czélj'okat elérni nem fogják. Fáradságos lesz ugyan a munka, de nem fogunk kimerülni bele, össze fogjuk keresni, össze fogjuk állítani az adatokat és mire szőnyegre kerül a kérdés: számokkal fogjuk bebizonyítani állításunkat, hogy a közös vámterület föntartása annyit tesz, mint Magyarország anyagi jólétének meggyilkolása. (Helyeslés a széhb' bal oldalon.) Hosszasan foglalkozom e tárgygyal, engedje meg a t. ház, hogy elmondjam miért. Az ily fontos dolgoknál szigorúan tekintetbe kell venni a gyakorlati kivitelt. Most september közepén vagyunk, néhány úap múlva az országgyűlés eloszlik és összejövünk október végén, akkor kezdődik a költségvetés tárgyalása és ez sokkal fontosabb tárgy, hogysem néhány nap alatt elintézni lehetne. Ezzel eltelik néhány hét, azután jönnek a költségvetéssel kapcsolatos uj törvényjavaslatok, mert épen ezeknek kell a bajokon segíteni és igy ezeket halasztani lehetetlenség Ós igy deczember elején elkövetkezik az idő, midőn a kormánynak ki kell jelenteni: elfogadja-e azon föltételeket, a melyeket neki az osztrák kormány a vámkérdésre nézve tett; vagy pedig felmondja a szerződést. Mi fog történni a gyakorlatban ? az, hogy a kormány az utolsó napokban, tehát november 20-ika után fog a ház elé jönni egy hosszú munkálattal, mely több mint 3—400 áruezikkre vonatkozik. Ily bonyodalmas kérdéssel a ház elé állani és azt mondani, méltóztassanak megvizsgálni; kérdem: helyesen jár-e el a ministerium, ha Igy cselekedik. Természetesen a ministerium számítva a nagy többségre, tudja, hogy az ki fogja mondani rá, hogy „igen ;* de méltóztassanak megfontolni, mily nagy felelőséget vállalnak ez által vállaikra. Ha az én csekély szavam csak valamicskét képes lenne hatni a kormányra: arra kérném, legyen szives, most még az utolsó órában ha egyebet nem, közzé tenni azon adatokat, melyeket az utolsó időben összegyűjtött, közzé tenni a szakértők véleményét, hiszen az nem lehst veszélves. 13 "
