Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-386

3S6. országos ülés május 8. 1815. 69 nak készítése és abban az egyes törvényszékeknek kijelölése, azután a tárgyalásnak itt e házban megkezdése és a még el nem törölt és most magát a tisztelt túloldali képviselő urak által nagyon érdemesített főrendiháznak meghallgatása folytán újra elintézése, akkor, midőn tapasztalásból tudjuk, hogy a hol kivált praegnans helyi érdekekről van szó, -a tárgyalásnak vége be nem látható, — mondom — nagy illusio volna hinni, hogy ezen az utón rövidebb eljárást követnénk. A mi különben az eljárást illeti, méltóztassanak megengedni, az első tévedés, a melyben a fölszólalók voltak: az, hogy itt most csak a kormány faetumáról, javaslatáról van szó. Nem arról van szó. itt most már a képviselőháznak faetumáról van szó, szemben a főrendiháznak erre adott üzenetével. Már most méltóztassanak ismét megengedni azok, a kik elleninditványokat adtak be, bármi legyen határozati javaslataiknak benső érdeme, mindenesetre mielőtt azok fölött a ház határozhatna, mielőtt azokat elfogadhatná: először akkor is el kellene határozni, hogy elfogadja-e a ház a főrendiház üzenetét, azaz hogy eláll-e előbbi határozatától és csak azután jő azon kérdés, hogy mit fogunk tenni. (Helyeslés.) A határozati javaslatok tehát a jelen kérdést per absolutum nem oldják meg. De azt monda egy tisztelt képviselő ur, hogy nem áll az, hogy arról volna szó, hogy vagy ragaszkodjék a képviselőház előbbi határozatához, vagy elfogadván a főrendiház üzenetét: álljon el előbbi határozatától; hanem szerinte itt még egy közvetítő módozatot lehet találni, mert azt mondja: a főrendiháznak nem volt szándéka az egész törvényjavaslatot elvetni, hiszen emiitették, minő §-okat szeretnének megváltoztatni. Már engedelmet kérek, hogy mi volt a főrendiház azon tagjainak szándéka, a kik szavazatukkal azt határozták, hogy átalánosságban sem fogadják el a törvényjavaslatot és arról értesitik a képviselőházat : azt nem tudom, azt nekik kell tudniok; de előttünk itt áll az az eredmény, az a factum, hogy átalánosságban sem fogadták el a törvényjavaslatot, s ugy küldték vissza a képviselőházhoz. (FölMáltások : Vgy van!) Itt tehát a parlamenti vitatkozás és a parlament két háza közti viszonyok természeténél fogva a képviselőháznak most azon körülményből, hogy mit gondoltak talán azok, kik az egészet el nem fogadták: közvetítő módozatok találgatásába, keresgélésébe bocsátkoznia nem lehet. A főrendiháznak szerintem, teljes joga volt ugy eljárni, a mint eljárt; hogy czélszerü volt-e? nem tudom; de jogát kétségbevonni nem lehet. Ezzel szemben itt van a mi jogunk. Vagy elfogadjuk az ő nézetöket, vagy nem fogadjuk el; hanem ragaszkodva elöbbeni határozatunkhoz, az uj határozati javaslat elfogadása következtében ismételten fölkérjük a főrendiházat, hogy járuljon a törvényjavaslathoz. De ezen a kettőn kivül akkor, midőn hozzánk módositványok, javaslatok nem érkeztek : mást tenni, azt gondolom egyátalában nem lehet. Igen, ez sincs a házszabályokban, valamint igen helyesen jegyezte meg egy képviselő ur, hogy nincs a házszabályokban az, hogy a főrendiházban mondottakat itt fölolvasni, azokra reflectálni nem szabad. Nincs a házszabályokban ; de miért nincs különösen az utóbbi a házszabályokban? Azért, mert ez anynyira elismert axiómája a parlamentalismusnak széles e világon, {Helyeslés.) hogy mindeddig sehol sem fordult elő: szükség-e ezt a házszabályokban kimondani; és kérem azon tisztelt képviselő urakat, hogy ne méltóztassék oda vinni a dolgot, hogy a magyar képviselőház legyen kénytelen kiálltam magáról azon szegénységi bizonyítványt, hogy a házszabályokban kelljen kimondani, azt, a mit másutt mindenütt az alkotmányosság és parlamentalismus természetéből folyónak tekintenek. (Élénk helyeslés.) Ezt megjegyezvén az eljárásról: kérem, méltóztassék a tisztelt ház első határozatához ragaszkodni és javaslatát a főrendekhez átküldeni azon szives kéréssel, hogy ők is a magok részéről hozzájárulni méltóztassanak. (Helyeslés a középről.) Elnök: Szólásra senki nem lévén följegyezve, a vitát befejezettnek jelentem ki. Föl fogom tenni a kérdést szavazásra. A szavazásnak a házszabályok szerint először a központi, vagy külön bizottsági javaslatra, vagy az azoknak alapjául szolgáló javaslatra kell történni. A jelen esetben nincs sem központi, sem külön bizottsági javaslat s a főrendek magok sem tettek javaslatot. Én tehát a szavazásnál önállóan a mai ülésben történteket veszem figyelembe, és azt hiszem, hogy ennélfogva a szavazásnak első tárgyát azon határozati javaslat képezi, melyet az igazságügyminister ur adott be. Ezen határozati javaslat elfogadásával természetesen elesnek a beadott elleninditványok és módositványok; ha pedig a határozati javaslat nem fogadtatik el, akkor az elleninditványok, illetőleg módositványok kerülnek szavazás alá. Kérem már most a tisztelt házat, méltóztassék meghallgatni a szavazásra kitűzendő határozati javaslatot és annak ellenében beadott elleninditványokat. Wächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa az igazságügyminister határozati javaslatát, és Lázár Ádám s Vidliczkay József elleninditványait.) Elnök: Fölteszem a kérdést: elfogadja-e a tisztelt ház az igazságügyminister által beadott határozati javaslatot, a mely az imént fölolvastatott?