Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-384

50 384. országos lilés május 1. 1875. Ezen bizottság 1867. október l-jén csakugyan megválasztatván, a szerződés föltételeit megvizsgálta, és e szerződés föltételeinek megvizsgálása alapján keletkezett törvényjavaslatot a háznak elfogadás vé­gett ajánlotta. A képviselőház ezen javaslatot 1867. október 12-én elfogadta és az a főrendek által ok­tóber 14-én szintén elfogadtatván, 1867. október 18-án szentesítést nyert. Ez az ügy első stádiuma. Az 1868. év kezdetén azon meggyőződésben, hogy az egész kölcsön kibocsátása folytán az állam pénz­tárában rövid idő alatt nagy összegek jöttek volna rendelkezésre, melyeket, miután a beruházásokat csak lassanként lehetett eszközölni, más utón kellett volna értékesíteni, kamatoztatni; azon tudat pedig, hogy ezen nagy összegeket rövid időre és biztosan csak sokkal csekélyebb kamatlábbal lehetett volna elhelyezni, mint a mennyibe a péuz magunknak ke­rült: •— arra birták az akkori pénzügyministert, hogy saját felelősségére mindent elkövessen, a Haber báróval kötött szerződés megváltoztatására, és c czélból Parisban az aláírás alkalmával a kölcsön nagy részét a magyar állam számára jegyeztette, a czélból, hogy igy az állampénztár birtokában ma­radt kötvényeket lassanként a szükséghez képest jobb árfolyam mellett értékesíthesse. Ez az ügy második stádiuma. A zárszámadások megvizsgálására kiküldött bi­zottság már most legelső föladatának vélte megvizs­gálni azt: hogy vajon mi azon eredmény, mely az által érettetett el, hogy az akkori pénzügyminister a háznak 15 tagja által jóváhagyott báró Haberrel kötött szerződést be nem tartotta. Megtétetvén ezen vizsgálatot, a bizottság a jelentésben foglalt s a zárszámadások alapján történt részletes számadás folytán azon meggyőződésre jutott, hogy az eredeti szerződéstől való eltérés által az eredmény sokkal kedvezőbb lett, mint annak szigorú megtartása mel­lett lett volna. Nem akarom a tisztelt házat a részletes szám­adás előterjesztésével untatni, ismeretesek azok a zárszámadásokból; hanem legyen azért szabad a végösszegeket fölemlítenem. Ugyanis a szerződés szigorú betartása mel­lett befolyt volna az államkinctár rendelkezésére 57,376.987 forint 75 krajczár; ellenben a szerző­dés be nem tartása folytán volt a tényleges bevétel az állam rendelkezésére, mint azt a zárszámadások bizonyítják 58,365.558 forint 73 krajczár ezüst­pénzben, tehát a megváltoztatott pénzügyi művelet 988.570 forint 98 krajczárral nagyobb bevételt eredményezett. De ha még tekintetbe veszszük azt, hogy a köl­csön nem két, hanem öt év alatt létesíttetett, és ez által a kincstár egy milliótt megbaladó intercalaris kamat veszteségtől mentetett meg, a zárszámadási bizottság tökéletesen indokoltnak találta az akkori pénzügyi imuister eljárását és a kölcsön beszerzé­sére nézve a fölmentés megadását ajánlja a tisztelt háznak elfogadásra. A mi a befektetésekre előirt tételek mikénti fölhasználását illeti, azokat az évenként átvizsgá­landó közlekedési tárcza zárszámadásainál fogja a bizottság tárgyalni. Miután azonban a kölcsönügy már egészen legombolyittatott, és a kölcsönből be­folyt egész összegek elköltettek: a bizottság a je­lentéshez csatolt kimutatásban részletezi a hováfor­ditást, és e tekintetben csak azon megjegyzést va­gyok bátor tenni, hogy a beruházásokra állott ren­delkezésre ezen kölcsönből 68,969.178 forint 9 és fél krajczár; ellenben csak 67,628.732 forint 59 krajczár ruháztatott valósággal be a ministeri jelen­tés szerint: tehát egy 1,340.445 forint 50 és fél krajczáros különbözet találtatott. Ezen különbözet onnan állott elő, hogy a köt­vények beváltására a terhelő kamatok sorsolási és pénzkezelési költségek, és agiora nem voltak ele­gendők az ezen kiadások födözésére rendelt activ kamatok, vasutak és gyárak jövedelmei. Miután azonban az 1867. évi XIII. törvény­czikk 3. §-a azt rendeli, hogy ezen kölcsönből be­folyó összegek vasutak és csatornák építésére for­díttassanak, és ezek értéke szolgáljon annak főjel­zálogjául, ezek pedig kisebb összeget mutatnak föl, mint a mely valósággal befolyt és rendelkezésre állott c czélra: kéri a zárszámadási bizottság, hogy méltóztassék a tisztelt ház elfogadni azon határozati javaslatot, mely jelentésében foglalva van és melyet annál inkább el lehet fogadni, minthogy ez semmi ujabb kiadást nem ró az államra és csak átköny­velést követel. Ezeknek előrebocsátása után kérem a tisztelt házat: méltóztassék a zárszámadási bizottság néze­téhez járulni, az akkori pénzügyministernek a föl­mentést megadni, és a hováforditásra nézve be­nyújtott határozati javaslatunkat elfogadni. {He­lyeslés.) Elnök: Méltóztassék megengedni, tisztelt ház, hogy fölolvastassanak a határozati javaslatok, melyeket a zárszámadási bizottság beterjesztett. Két határozati javaslat van : az egyik a jelentés 8-ik lapján, a másik a 10-ik lapján. Fröhlich Gusztáv előadó : Tisztelt ház ! Méltóztassanak megengedni, nekem a 8-ik lapon lévő határozati javaslatra egy megjegyzésem van. A 8-ik lap utolsó sorának utolsó szava és a 9-ik lap első sorának első szava közt egy sajtóhiba fordul elő, tudniillik a szöveg igy van: „és értékük a befektetett összeg arányához képest a vasúti és az azokra kölcsön és a fordított egyéb jövedelmek stb." és e helyett igy kellene lenni: „és értékük a be­fektetések arányához képest a vasúti kölcsön és az azokra fordítandó egyéb jövedelmek számláján stb."

Next

/
Thumbnails
Contents