Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-382

22 'AKI. országos ülés május 5. 1875. tyeslés.) A harmadik nagy kérdés az, hogy a tisztviselők kineveztessenek vagy választassanak-e? Én igen sok jó tisztviselőt ismertein, ki választás által jutott hivatalába; sok roszat, ki kinevezéssel jutott állásához, és ellenkezőleg is, sok választott tisztviselőt is, ki rósz volt; és sok jót, ki kineveztetett, s azt hiszem, hogy a kinevezésben, vagy választásban még nincs semmi garantia arra nézve, hogy jó, vagy rósz lesz-e az administratio ? Az administratio lehet jó az egyikkel is, a másikkal is; csak legyen meg hozzá az anyag. Ha nekünk oly anyagunk volna, minő van például Poroszországban ; akár választatnának, akár kineveztetnének a tisztviselők : mindenesetre jobb volna az administratio, mint a minő most. De ez sem oly kérdés, mely miatt elveszhet Magyarország. Azt mondják, egy-két ministerrel több van, és Angliára szoktak hivatkozni, pedig Angliában több minister van. (Közbeszólások: Mmisteriumról volt szó !) A mi pedig a ministereket illeti, provokálok azokra, kik itt ülnek : vajon sine cura-e a ministerium ? Vajon nicsenek-e elfoglalva reggeltől estékig, és midőn a házban nem tudnak már maradni, s kimennek a folyosóra: nem-e rögtön 10—20 képviselő ragad rajok, mint a piócza. Mindegyiknek más baja van. (Derültség.) Én a ministereket legjobban sajnálom. De az kérdeztetik, hogy a vámszerződés, hogy a közigazgatás dolgában mit akar a kormány tenni? Ez oly nagy kérdés, hogy erre nézve nem gondolnám, hogy a tisztelt képviselő urak e kérdéseket egyszerre akarnák megoldatni. Én az angolokkal tartok, kik egyenként veszik elő a kérdéseket. Sohasem hallottam ott közigazgatási reformról; hanem hallottam, hogy reformálják egyszer a munieipiumokat, másszor a választásokat; egyszer a bíróságokról van szó, máskor másról. Elő fognak jönni e kérdések itt is, és meg lesznek oldva. De emelkedjünk magasabb szempontra. Vannak kéi dések, melyeknek initiálására nagy férfiak szükségesek. így volt ez nálunk is, mikor a kiegyezés megköttetett. Volt két nagy férfiú, kik azt keresztülvitték. Most nincsenek itt, egyik eltűnt közülünk; a másik, mély fájdalmunkra, beteg. (Éljenzés.) Ők kezdték meg, és náluk kisebb férfiak, olyanok, mint mi : folytatták a dolgot. Az impulsus meg volt adva, a dolog keresztülment, megállapodott, hozzászoktunk. Ép ugy, mint mikor Cavour meghalt: sokkal kisebb emberek következtek Olaszországban, mégis megtörtént az ország regeneratiója, mert meg volt a nagy idea. így van ez nálunk is. Midőn nagy eszme dominálja a helyzetet: annak megindítására nagy férfiak kellenek; de keresztülviszik azt kisebb emberek is. (Helyeslés.) Mikor kisebb kérdések vannak napirenden, mint például most: mit kérünk? Programmot? Nem! hanem férfiút. Azt, hogy legyen egy férfiú, ki tudja akarni, ki tudja a gyeplőt kezébe venni, (Élénk helyeslés és tetszés.) a ki erélyesen tudja kormányozni az országot; és én azt hiszem, hogy azt megtaláltuk. (Éljenzés.) S épen azért, mert megtaláltuk: azért ragaszkodunk hozzá, ragaszkodik hozzá az egész ország. (Élénk helyeslés.) Arad a Tisza, s mint mindig az elemi crisiseknél történik: nem nézi a viz, kit mos el, kit nem. (Derültség.) Nagyon sajnálom, hogy egy pár jó barátunkat is el fogja mosni innen; nagyon fogok örülni, ha mindnyáját ezen padokon (a szélső jobbra mutat), fogom látni: mert ők is a haza javát akarják; csakhogy máskép, mint mi. Nem vagyok azonban képes csodálkozásomat elrejteni a fölött, hogy azok, kik már elváltak, midőn programm nélkül hozzánk tartoztak : programm nélkül tovább hozzánk tartozni nem akarnak. (Derültség.) Meglehet, hogy ezelőtt némely dolgokat jobban tudtak, mint mi; meglehet, hogy az öt évi képviselői cyclusra nézve kész volt a törvény; meglehet : én nem láttam a házban. (Fölkiáltások.: Be volt adval) Meglehet; de én nem tudom, elfogadtatott volna-e , vagy nem? A legközelebbi országgyűlés tartama alatt mindenesetre elő fograk kerülni a legnagyobb kérdések. Elő fog kerülni a quota meghatározása, a bankügy, a véderő kérdése, a vámkérdés. E kérdésekre nézve, azt hiszem, mindnyájan egy véleményben leszünk. De ne kivánják, hogy a kormány ezen kérdésekre nézve itten programmot adjon ; mert ezen kérdések nem itt határoztatnak el; hanem egy e kérdésekre nézve külhatalommal, külföldi parlamentalis kormánynyal folytatott hosszú és nehéz értekezletek utján. És én ugy tudom, hogy Angolországban, valahányszor oly kérdések vannak szőnyegen, melyek diplomatiai eljárás tárgyai: a ministerek nem mondják meg véleményöket, hogy ne praeoccupálják és ne nehezítsék a kérdések megoldását. Nem egyszer szóltunk itt e házban e tárgyakról, mind az egyik, mind a másik oldalról. Mindenki tudja, mi a haza követelése, s nincs oly minister, ki e követelésnek ellene tudjon állani *azon pillanatban, mikor azon kérdések megoldása mindenesetre szükséges lesz. Eddig elodáztuk e kérdéseket, mert azok a legközelebbi időben lettek érettek, s annak idején fogunk szólhatni azokról igazán tüzetesen, hogy be lehessen őket fejezni; s meg vagyunk győződve, hogy a ministerek ugyanazon erélylyel, melyet a kormányzásban tanúsítottak, melynek példáit a házban fölmutatták: fogják tudni az ország jogait, követelményeit a külföld, a szomszéd országok ellen is megvédeni. (Helyeslés.) Azt is mondták, hogy sokan vannak közülünk, kik azért pártolják a kormányt: mert azt hiszik,