Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-398

á!)S. országos ülés május 22. 1875. 271 1868: XL1V. törvényczikk tüzetesen csak a magyar­országi polgárok összességének, vagyis egységének elnevezését politikai tekintetben állapitja meg; tehát a eontrario a társadalmi és a culturai téren meg­hagyja minden nemzetiségnek nemzetiségi nevét és nemzeti czimét. A nemzetiség már maga nemzetet tesz föl, melynek tulajdonságát fejezi ki. Tulajdon­kép a nemzet vagy nátió elnevezés inkább gene­ticus értelemben, mint politikai értelemben alkalma­zandó. Mert az állami polgárok összessége, vagy egysége politikai elnevezés, és inkább megfelel an­nak, a mi latinul populns, francziául ponple szóval fejeztetik ki. A fönálló törvények értelmében nálunk az egyház „nemzeti" egyháznak, egyházi és iskolai alapok „nemzeti" alapoknak neveztetnek. Én tehát abban a rendeleiben a nemzeti jogoknak megsér­tését látom, s azért a következő interpellatiót in­tézem a belügyminister úrhoz, melyet fölolvastatni kérek. Huszár Imre jegyző (olvassa az inter­peTlatiót.) Interpellatio a tisztelt belügyminister úrhoz az egyletekre nézve kibocsátott rendelete tárgyában. Tekintettel arra, hogy az egyesülési jog oly fontos alapjog, hogy alkotmányos országokban csak is törvényhozásilag szabályozható ; a belügyminister pedig az 1875. évi május 4-én valamennyi tör­vényhatóságokhoz intézett körrendeletének mellékle­tében, a IX. pontban oly szabályokat bocsátott ki az egyesülési jog tekintetében, a melyek nemcsak hogy a főfölügyeleti és ellenőrzési jogra, valamint az e körüli eljárásra nézve körén túlmennek; hanem az emiitett jognak szabályozására, illetőleg körének megszorítására is vonatkoznak; tekintettel arra, hogy azon rendelvények, ille­tőleg korlátozások közé tartozik különösen az, a hol a II. pontban a nemzetiségi egyletek alakítása csak­is irodalmi és culturai czélokra szorittatik, a mi nemcsak természeti -— eddig sem törvény, sem tör­vényes gyakorlat által meg nem változott e tekin­tetben korlátlan egyleti szabadsággal; hanem a nemzetiségi egyenjogúságról szóló XLIV. törvény­czikkel is ellentétben áll, melynek 2G. §-sában vi­lágosan mondatik, hogy gazdasági, ipar- és keres­kedelmi társulatok alakithatók, arra szükséges pénz­alapok gyűjthetők, és a nemzetiségi törvényes igé­nyeknek megfelelően kezelhetők; tekintettel arra, hogy az egyleti, vagyis társu­lati szabadság ily megszorítása egyszersmind a nem­zetiségi egyenjogúságról szóló törvényeknek is sértése, valamint a körrendeletnek azon része is, a hol a 6-ik pontban minden, tehát az irodalmi és culturai egyleteknek is megtiltatik a „nemzeti" czimnek a használása: szintén nemcsak az egyesülési szabadság­gal és az eddig l'önállutt szabással; hanem a nem­zetiségi egyenjogúságról szóló XLIY. czikkel is ellentétben áll, a melynek bevezetésében a ,nemzet" fogalma csakis politikai tekintetben határoztatik, és nem terjeszkedik a nemzet társulati és culturai tekintetbem fogalmára, a társulat, különösen pedig a cultnra tekintetében a különböző nemzetiségi polgároknak szabadon hagyva, hogy saját ily egy­leteiket a maga geniticai nemzeti névvel nevez­hessék ; tekintette] arra, hogy az már magábanvéve is ellenmondás, egyrészt megengedni, a habár csak irodalmi és culturai egyleteknek alakulását.; más­részt pedig megrövidíteni azon jogokat, hogy az illető nemzetiség saját nevével nevezhesse el, a mi tendentiosus eltagadása, sőt a törvényesen elismert nemzetiségek nevének és létének roszhiszemü takar­gatása ; tekintettel arra, hogy ily eljárás zavart nyug­talanságot és elégedetlenséget, sőt elkeseredést fog szülni; különösen, ha egy nemzetiségnek megenged­tetik az egyleti és közművelődés terén saját nem­zeti czimnek használása, a többinek pedig ebbeli joguk megsemmisíttetik és jövőre eltiltatik; tekintettel arra, hogy a kormánynak első kö­telessége a fönálló törvényeket tiszteletben tartani ; a belügyminister ur pedig említett rendeletével nem­csak a törvénynyel, de saját nyilatkozatával is: hogy a törvényeket a nemzetiségek irányában is pontosan kell végrehajtani -— ellentétbe jött: kérdem a belügyminister urat: 1. mely törvényes alapon adta ki említett és törvényhozásilag szabályozandó egyesülési szabad­ságba ütköző rendeletét? 2. mivel igazolja a nemzetiségi egyleteknek csak az irodalmi és közművelődési czélokra természet- és törvényellenes megszorítását ? 3. mivel igazolja ugyancsak természet- és tör­vényellenes eltiltását a nemzeti czixn használatának különböző, még az irodalmi és közművelődési bizo­nyos nemzetiséget fölkaroló egyletektől? 4. hajlandó-e a belügyminister ur az emiitett rendeletek azon részének , mely a nemzetiségi jogokkal és érdekekkel ellentétben van: végrehajtó alkalmazását fölfüggeszteni ? 5. hajlandó-e a belügyminister ur a jövő or­szággyűlés első ülésszakában a szabad egyesülési, gyülekezési jog szabadelvű és minden nemzetiségre nézve igazságos szellemben és irányban szabályozó törvényjavaslatot benyújtani. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyminister urral, a ki arra még az ülés folyama alatt válaszolhat. Stanescu Imre: Tisztelt ház! Az állam­rend megszilárdításához tudjuk mindnyájan, hogy föltétlenül szükséges a törvénynek tiszteletbentar-

Next

/
Thumbnails
Contents