Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-397

39?. országos ülés május 21. d. a. 187&. 2G5 Huszár Imre jegyző (olvassa:) A 183. §. harmadik sorában ezen szavak: „ki ezen rendreutasitást tisztelettel fogadja" hagyassanak ki. Nagy György: Tisztelt ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy mennyi félreértésnek vannak kitéve a házszabályok, következőleg a lehető legcorrectebb szabatossággal kell azokat szerkeszteni; miután pedig Teleszky képviselő ur módositványa épen ezt czélozza: én azt pártolom. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni ugy a tisztelt képviselő urat, mint a tisztelt házat, hogy ezen módositványt öszhangzásba kellene hozni azon módosítással, melyet a tisztelt ház hasonló esetben az előbb az én indítványomra már elfogadott. E szerint kiliagyandók e szavak: „vagy ellene fölszólalni"; hanem elégedjünk meg azzal, hogy visszautasítani ne lehessen. Huszár Imre: Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, a tisztelt képviselő ur tévedésben van. A miről szólani méltóztatik, az az uj 150. §-ra vonatkozik. Ennek első alineaja elfogadtatott ugy, a hogy a bizottság javasolta, a második elfogadtatott azon szerkezetben, melyet a tisztelt képviselő ur javasolt. A tisztelt képviselő urnák a harmadik alineara tett módositványa nem fogadtatván el : az megtartatott azon szerkezetben, melyet a bizottság ajánlott. Ezen szerkezetnek tökéletesen megfelel Teleszky képviselőtársam módositványa. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Engedelmet kérek csalódtam. Huszár Imre jegyző (olvassa Teleszky módosít v anyát.) Elnök; Ugy hiszem, abban, hogy hagyassanak ki ezen szavak: „Ezen rendreutasitást tisztelettel fogadja", megegyezik a tisztelt ház? A kérdés egyébiránt ez: elfogadja-e a tisztelt ház Teleszky roódositványat egészben, miután abból Csanády képviselő ur a végszavakat: ezen rendreutasitás ellen fölszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad, — kihagyatni kivánja? Ennélfogva kénytelen vagyok a kérdést igy tenni föl: méltóztatik-e a tisztelt ház Teleszky módosítását elfogadni? Azok, a kik elfogadják: méltóztassanak lölkelni. (Megtörténik.) A többség Teleszky módosítását elfogadván, Csanády módositványa mellőztetik. Huszár Imre jegyző (olvassa:) A 167—168., uj sorozat szerint 184—185. §. meghagyandók. A 169., uj sorozat szerint 186. §. negyedik bekezdéséül a következő szerkezet hozatik javaslatba : „Fölügyel az országgyűlés egész tartama alatt a választó-kerületek országgyűlési képviseltetésének nyilvántartására, s erről a háznak koronként jelentést tesz," EÉPV. H. NAÍLÓ. 18g. SVII. KÖTET. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa:) A 170—174., uj sorozat szerint 187—191. §§-ok meghagyandók. Pulszky Ágost: Tisztelt ház! A régi 171., uj sorozat szerint 188. §-ra vonatkozólag Irivánok szólani. E szakasz arról intézkedik, hogy az elnök üresedés esetében a fönálló határozatok értelmében kinevezi az irodai személyzetet a jegyzők ajánlatára; a napló szerkesztőt, s leteendő szigorlat után a gyorsírókat. Miután a 2 35. §-nál azt lesz szerencsém indítványozni, hogy a ház a könyvtár kezelését egy könyvtárnokra bizza, az esetre, ha ez indítvány el találna fogadtatni: itt szükség volna a könyvtárnok kinevezésének módjáról is gondoskodni, illetőleg azt is az elnökre bizni. Kérésem tehát az, hogy ezen szakasz tényállása halasztassék el mindaddig : mig ezen kérdés fölött a ház határoz. Az esetben, ha azon szakasznál a tisztelt ház azt határozná, hogy a könyvtár kezelését csakugyan egy könyvtárnokra bizza, e szakasz harmadik sorába következő szavak volnának fölveendők : „könyvtárnokot a könyvtári bizottság ajánlatára." Ajánlom a módositványt a tisztelt ház figyelmébe. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház megegyezni abban, hogy a régi 171. §. tárgyalása a könyvtárra vonatkozó határozat hozataláig fölfüggesztessék? (Igen!) A 171. §. tárgyalása tehát most fölfüggesztetik és majd később a könyvtárnok iránt hozandó határozat után fog megvittattatni. Huszár Imre jegyző (olvassa a 2. és 3. csimet.) Molnár Antal: Tisztelt képviselőház! A régi házszabályok 191. §a a következőket mondja: a háznagy rendes évi diját a képviselőház határozza meg. Miután, fölfogásom szerint, ezen évdijat csak akkor lehet a kellő objectivitással meghatározni, midőn személyi kérdés nem forog fön, midőn nem lehet még tudni, kinek határoztatik meg az évdij : ennek megállapítását sem lehet a jövő ülésszak elejére hagyni. Ugyanazért nagyon jó lenne már most meghatározni azon évdijat, melyet a jövő ülésszak alatt a háznagy fog húzni. Nézetem szerint annyival indokoltabb ezen indítványom; mert egy másik szakaszban a jegyzők évdija van meghatározva, és igy semmi indok sincs arra nézve, hogy a háznak más tisztviselője irányában is ne kövessünk hasonló eljárást. Nézetem szerint azon évdij, melyet a ház a háznagynak eddig adott : meglehetős nagy lett volna azon esetben is, ha nem a képviselőház kebeléből választatott volna is ezen tisztviselő; (Helyeslés) de különösen áll ez akkor, ha a háznagy a képviselők sorából választatik, és sehogy sem áll arányban azon díjjal, melyet 34