Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-397

256 39". országos ülés május 21. d. u. 1875. Királyi Pál előadó: Tisztelt ház! Ez a kifejezés már egy korábbi fejezetben előfordult és kihagyatni inditványoztatván, a báz azt ki is hagyta. Itt is kimaradhat a nélkül, hogy a szöveg értelme szenvedne. Á bizottságnak más czélja nem volt, mint megtartani a házszabályok eddigi facon de parleját. (Helyeslés.) Móricz Pál : Tisztelt ház! Én ezt nem így fogom föl. Hogy ha ez kimarad: akkor örökös replikák fordulhatnak elő. Somssich Pál: Tisztelt ház! Nem szól­nék, de a bizottság intentióját nem jól magyarázta Madarász József képviselő ur. A bizottság abból indult ki, hogy minden félnek egyforma számú nyi­latkozata legyen. Az interpelláló megteszi az első fölszólalást, indokolván az interpellatiút. Arra felel a minister. Van egy válasza mindenesetre még egy­szer az interpellálónak és akkor a ház határoz fölötte. Ha már most még egyszer szól a minister és ha ismét beszélhet az interpelláló: akkor örökös lesz a válaszolás. Ha kétszer felel a minister, akkor néha kívánatos, hogy kétszer szólhasson a képviselő is, főleg azon tekintetből, hogy lehetnek körülmények, melyekre nézve némi fölvilágosítást nyújthat az illető. De ezt csak akkor tehesse meg az illető kép­viselő : ha a ház erre engedélyt ad. Azt gondolom, e pontot meg kell tartani, ugy a. mint azt bizottság szövegezte. (Élénk, helyeslés) Csanády Sándor: Tisztelt ház! Nem osztozhatom az előttem szólott tisztelt képviselő urnák azon nézetében, miszerint, ha a Madarász József tisztelt képviselő ur által tett indítvány elfo­gadtatnék: a ministernek kevesebbszer volna joga szólni, mint azon képviselőnek, ki az iaterpellatiot hozzá intézte. Nem osztozhatom pedig azon oknál fogva, mert a minister ur magában a cselekvényben nyi­latkozott, {Zaj. Fölkiáltások: De ha nem forog főn valamely tény?) a melyre vonatkozólag az interpel­láló képviselő interpellatiót intézett a ministerhez. Nem osztozhatom Móricz Pál képviselő ur nyilat­kozatában sem, a ki azt méltóztatott mondani, hogyha ezen szavak „a ház engedelmével" kihagyatnak: akkor vége hossza nem lesz az egymást fölváltó feleleteknek. Nem osztozhatom pedig azért, mert Ma­darász képviselő ur indítványa oda czéloz, hogy azon esetben, ha a minister ur szükségesnek látja a másodszori fölszólalást: jogosítva legyen az illető képviselő is a maga nézetét előadni a minister ur repikájára. A két felszólaláson kivül egyátalában nem fogna több szóváltás történni. Én az osztó igazságból kiindulva igenis Mada­rász képviselőtársam indítványának elfogadása mellett nyilatkozom. Nagy György: Tisztelt ház! Én nem fogadhatom <? 1 Madarász képviselőtársam indítványát azért, mert ugy fogtam föl Somssich Pál képviselő­társam előadását, hogy neki nem az volt czélja. hogy súlyt arra helyezzen, hogy a minister több­ször való fölszólalását biztosítsa mint az egyes kép­viselőnek: mert hiszen a minister akkor beszélhet, mikor neki tetszik. De nem erről van szó; hanem arról, hogy megadassék-e a ház engedelmével a képviselőnek a jog a minister fölszólalására mindég felelhetni. Ha ez nem adatik meg: akkor hátrány­ban lesz a képviselő a ministerrel szemben; mert ha az utolsó szó az övé marad, és nem a ministeré: akkor nincs czélja Madarász képviselő ur indítvá­nyának. Nem osztozhatom Csanády képviselő ur azon nézetében, hogy a minister előnyben van a kéj)viselő fölött, mert a cselekvény által mindég nyilatkozhatik. De hányszor történik, hogy a ministert azért inter­pellálják, a mit nem cselekedett: tehát a tényről nem is nyilatkozhatik. Én pártolom a bizottság szö­vegezését. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak a tett indítványt meghallgatni. Szeniczey Ödön jegyző (újra fölol­vassa Madarász indítványát.) Elnök: Méltóztatik a tisztelt háznak a. 1 36. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Eli Nem!) A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és így Madarász képvi­selő ur módositványa elesik. Huszár Imre jegyző (olvassa a régi 122. %-t:) „A napirendre kitűzött tárgy fölötti tanács­kozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szó­lani a ház különös engedelme nélkül nem szabad." A 122., uj sorban 137. §. igy módosul: 137. §. A napirendre kitűzött tárgj fölötti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani, az elnök fölhívására a ház különös enge­delme nélkül nem lehet. Királyi Pál előadó: Ezen szakasznak kiemelésénél szóelhelyezés és egy szónak kihagyásá­val értelmetlenség támad. Ezen értelmetlenséget aka­rom kijavítani ekként: A napirendre kitűzött tárgy fölött a tanácskozás megkezdetvén, attól eltérvén, más tárgyról szólani a háznak az elnök fölhívására adható engedelme nélkül nem lehet. Szathmáry Miklós: Én ugyanezen meg­jegyzést akartam tenni. Elnök: Méltóztatik a tisztelt háznak a 137. uj §-t ezen módosítás szerint elfogadni? (Elfogad­juk !) Elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa:) A 123 —125. §dg, az uj sorrend szerint 138—141. §-ig változatlanul hagyandók. 126. §. uj sor szerint 141. §. után a következő uj §. ho­zatik javaslatba :

Next

/
Thumbnails
Contents