Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-396
3H6. országos ülés május 21. A. e. 18Í5. 241 minduntalan rósz szándékot, mikor én, a mint mindig kijelentettem, hogy bizalommal viseltetem ígéretei iránt ; hogy hiszem, miszerint komolyan gondoskodnak a minister urak az országról és népe javáról: miért nem hisznek a minister urak másnak, ha azt szeretik, hogy mások nekik higyjenek. En itt, e házban, minduntalan hallom hangoztatni azon ígéretet: nagy szavak, a törvény és jog szigorú tiszteletben tartása iránt, és épen azért akartam a minister urakat figyelmeztetni, hogy ezen ígéretek odalent nem vétetnek s nem értehneztetnek komolyan. Én azt hiszem, hogy egy becsületes képviselőnek kötelessége, hű magyarázójának lenni azoknak, a mik ott lent a népben történtek. Azért én határozottan elutasítom azon föltevést, mintha én nem tudom micsoda haza-, törvény- és moral-ellenes czélokat táplálnék és követnék. En a választ tudomásul veszem, és ngy fogok vele eljárni, a mint a becsület parancsolja. Elnök: A tisztelt ház a pénzügyminister urnák az interpellatióra adott válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.) A belügyminister ur kivan még egy interpellatióra válaszolni. Tisza Kálmán belügyminister Tisztelt ház! Kosztics képviselő ur a tegnapi napon egy interpellatiót intézett hozzám főleg, de részben az igen tisztelt igazságügyminister nrhoz is. Már csak azon szempontból is, hogy ma úgyis elég interpellatióra adott, vagy adandó válasz van már elmondva, vagy lesz elmondandó, az igen tisztelt igazságügyminister úrral megbeszélvén a dolgot: én fogok az interpellatio mindkét felére felelni. Azonban, ha az igazságügyi részt illetőleg nem volnék képes a kellő fölvilágosítást megadni: a tisztelt igazságügyminister ur teljes készséggel fogja azt teljesíteni. Mielőtt az interpellatiót, mely a gyurgyevói, mint a képviselő ur mondja, úgynevezett lázadás ügyére vonatkozik, fölolvasnám, és feleletet adnék rá: a tisztelt képviselő ur beszédének csak egy észvételére kell, hogy reflectáljak, mely szerint ugy látom, hogy némileg rósz néven vette, vagy helytelenítette, hogy a belügyministeriumban az erre vonatkozó iratok rendelkezésére nem bocsáttattak. Engedelmet kérek, én azt tartom, hogy különösen oly hivatalos iratok, melyek épen, — akár legyen magában véve a jelentés minden pontjaiban alapos, akár nem; de ilynemű dolgokra, lázongásokra, vagy rendetlenségekre vonatkoznak : ilynemű iratokat, hol az illető tisztviselőnek kötelessége fölfogását is a helyzetről, a körülményekről, az indokokról elmondani: kiadni senkinek e világon meggyőződésem szerint, nem lehet; (Helyeslés.) és nem azért érdemelne megrovást az illető miuisteri taKÉPT. H. NAPLÓ, 18|. XVH, KÖTET. nácsos és én magam is, hogy az iratokat ki nem adtuk; hanem igenis méltó megrovást érdemelnénk: ha az iratok közlését teljesíttettük volna. (Helyeslés.) A tényállást pedig, ugy, a mint az történt, a mint jelentésekben foglaltatott, a ininister-tanácsos a képviselő urnák elmondta; e szempontból tehát nem hiszem, hogy méltó kifogást lehetne tenni. A mi magát az interpellatiót illeti, az a következő : Interpellatio a belügy- és igazságügji minister úrhoz: Tekintettel arra, hogy a személy és vagyon biztonsága az állami existentiának főczélja és indoka; tekintettel arra, hogy a gyurgyevói úgynevezett lázadásban több, mint valószínű, hogy a szolgabíró hanyagsága, részrehajlósága, sőt provocatiója által előidéztetett; tekintettel arra, hogy nem gondolható egy alárendelt közeg ily merész experimentatiója előleges felsőbb, ha nem is épen jóváhagyás, de legalább tudomásul vétel nélkül; tekintettel arra, hogy oly eljárás egy nemcsak alkotmányos, hanem átalában állampolgári alapjog a sérehnezési jog közvetlen kijátszása; tekintettel arra, hogy ez által a netalán bűnös elöljárók visszaéléseiknek folytatására fölbátorittatnak, az elégületlenek azonban elfélemlittetnek; tekintettel arra, hogy a tömeges katonai bequartélyozást az úgyis elszegényedett, nép el nem viselheti; tekintettel arra, hogy oly eljárás a volt határőrvidék népének az alkotmány eddig ismeretlen áldásait nem épen a legszebb oldalról ismerteti meg, és ehhez tartva még a katonai absoluíisinust is, kívánatossá teszi, ugy, hogy ha oly hatalmaskodások ismételtetnének: az anyaország iránti ragaszkodás, őszintesége és tartóssága veszélyeztetnék; tekintettel arra, hogy különösen a volt határőrvidékben már több oly eset fordult elő, hogy a politikai magaviseletük miatt luiza.mosb időn át bezárt egyének később tényálladék hiányából föl lettek mentve; tekintettel arra, hogy az ottan még fönálló katonai büntető-törvénynek csak a megszűnt katonai fegyelem mellett volt értelme: az alkotmányos szabadság, különösen a választási jog gyakorlatával pedig merő és paralyzáló ellentétben áll; tekintettel végre arra, hogy alkotmányunkban még nincsen oly alaptörvény, mely, mint az angol habeas corpns acta, a honpolgárok személyes szabadságát a közigazgatási közegek hatul maskodásai ellen védené: 31
