Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-396

2-3S 396. országos ülés május 21. d. e. 187S. illetőleg azok bélyegeinek megszabása tárgyában, hasunkig iiiterpellatiót intézett hozzám. Interpellatiója szerint a családi értesítések, melyeknél sokszor igen szegény szülők halálesete szokott kiadványoztatni a hozzátartozóknak, rendszerint 50 kros bélyeggel láttatnak el; azonban némely pénzügyi igazgatóságok más eljárást követnek. Tehát a tisztelt képviselő ur fölvilágosítást akar tőlem kérni, hogy mily utasítást szándékozom kibocsátani ezen eljárás szabályozására? Erre van szerencsém válaszolni, hogy ezen eljárás szabályozására ujabb utasítást kibocsátani nincs szándékomban; mert az eddig fönálló szabályok megadják a kellő tájékozást. Az illetékszabályok szerint t. i. az anyakönyvi kivonatok 50 kros bélyeggel látandók el ivenként. Ha egy kérvényben több születési vagy halálozási eset van fölvéve : az 50 kros illeték mindannyiszor kirovatik, a hány eset mutattatik ki, s éhez képest a családi értesítések is szabályszerűen látandók cl bélyegekkel. Kivétel csak három esetben vau: először akkor, midőn valaki folyamodik a katonai kötelezettség alól való fölmentésért, ós erre akkor szerzi meg a családi értesítést; — vagy a katonai szolgálat alól időközben beállott eset folytán akar fölszabaditatni; vagy nősül; vagy végre ha ily katonai egyén hagyatékáról van szó. Ilyenekre kivételképen ki van mondva, hogyha több eset is van egy ily kivonatban összefoglalva; de miután csak egy egyénről van szó: ezen értesítések csak egy bélyeggel látandók el. Ugy látszik azonban, hogy ezen családi értesitésféle kivonatok más czélokra is szolgálnak, és ezen más czélokra is szeretnék ezen egy 50 kros kivételt használni; azonban ezt megadni nincs hatalmamban, mert a törvény világosan szól, és törvényhozási intézkedés nélkül nem történhetik változtatás. Törvényhozási intézkedést pedig most provocálni nem akarok. A bélyegtörvény revisiőja alkalmával lesz alkalma intézkedni a háznak; de akkor sem óhajtanék kivétel nélkül intézkedni, hogy minden ily anyakönyvi kivonat csak egy 50 kros bélyeggel látassék el. Ez válaszom a tisztelt képviselő ur interpellatiójára. A mennyiben az eljárás utasítás alakjában régebben kiküldetett a pénzügyi igazgatóságokhoz és a közönség is értesíttetett azokról: én ujabbi értesítésnek vagy rendeletnek helyét nem látom. Bobory Károly: Tisztelt ház! Miután az illető anyakönyvvezetők a minister ur felelete által értesítve vannak, és tudni fogják, mihez tartsák magukat : ennélfogva én megnyugszom a válaszban. Elnök: ház e szerint a pénzügyminister urnák Bobory képviselő ur interpellatiójára adott válaszát tudomásul veszi. Széll Kálmán pénzügyministeri Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, még egy interpellaüóra kell válaszolnom, melyet a tárgy fontosságánál fogva válasz nélkül nem hagyhatok. Babes képviselő ur, a kinek interpellatiójára felelni akarok, múlt évi augusztus 1-én igen fontos kérdésben, a magyar határőrvidéki erdő megosztása kérdésében tisztelt elődömhez interpellatiót intézett, mely a múlt hetek egyikén hozzám áttétetvén, a következőkben van szerencsém arra válaszolni. A kérdések öt pontban vannak összefoglalva; leszek szerencsés azokra egyenként válaszolni. Azt kérdi tőlem a képviselő ur először: van-e tudomásom arról, hogy a volt határőrvidéki erdők megosztásában közel két év óta Temesvárott működik egy igen költséges főbizottság, továbbá Fehértemplomban és Karánsebesen működő szintén költséges két helyi bizottság működésének eredményeiről, illetőleg jelen állapotáról van-e tudomásom s adhatok-e megnyugtató fölvilágosítást az iránt, hogy azok munkálata előhaladt s befejezéséhez közeledik; vagy ha nem, hajlandó vagyok-e ama bizottságok működését, illetőleg föladatuknak mielőbbi befejezését, kellő erélylyel sürgetni? Ezen kérdésekre kijelenthetem, hogy a magyar határőrvidéki erdők segregatiója tárgyában az 1873. évi XXX. törvényezikk értelmében működő bizottságok ugyanazon évben, 1873-ban, megkezdték működésüket, s az előmunkálatokat, melyek igen hoszszas és fáradságos munkával járnak; 152 községre nézve azokat különféle szolgalmi viszonyaikra vonatkozó okmányok kiderítésével elkészítették. Mintán a kincstárnak a megosztás érdekében van, már azon szempontból is, mert a kiadásokat a kincstár viseli: a kormány nem mulasztotta el minden irányban azon lenni, hogy ezen munkálatok minél előbb befejeztessenek. Intézkedés van téve az iránt, hogy 540 ezer katastralis holdra menő erdő minél előbb fölméressék és a fölmért erdő mielőbb megbecsültessék. Ezen fölmérés annyira ment, hogy 1874. őszén és a jelen év tavaszán ezen fölmérések már el is készültek, és a térképek igen nagy részben a ininisteriumnak be is, szolgáltattak. A mi a becslést illeti, 260 ezer katastralis holdnyi területre nézve a becslés is be van fejezve és ebben a területben benne van a szerb bánsági ezred összes erdősége. A román bánsági ezred erdőségeinek becslése pedig be fog fejeztetni ezen év végén. A végleges fölosztás a szerb bánsági ezred erdőkre nézve megkezdetik még 1875-ben és tényleg fogauatosittatik 1876-ban; a román bánsági erdők megosztása pedig meg fog kezdetni haladéktalanul, de 1876. vége előtt a dolog természeténéi s a nagy nehézségeknél fogva, melyekkel ezen bonyolult kér-