Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-382
16 382. országos ülés május 5. 187;>. hogy van Magyarországon ember, hogy van a királytól le a koldusig lélek: a ki ezt alá nem irja. Eszme igaz, hogy akarjuk az országot megtartani a jövendőnek. De már abban mégis tévőd a belügyminister ur, ha azt hiszi, hogy csak ez eszme főesznie ; a többi azután pedig részlet; sajátságos fogalom ez részletre nézve. (Derültség a szélső jobb oldalon.) És tisztelt ház, ha még a fusionalis állapotokat parlamentalis csaták előzték volna meg a házban, melyeknek eredménye lenne az, a mi történt: akkor ott kereshetne támpontot a búvár, a, ki önök szándékai után búvárkodik. Azt a mit Szontagh Pál tisztelt képviselőtársam, mint a pártnak jellegét emiitett föl, tudniillik a nemzet politikáját : ezt, szintén nem Sebet irányadónak tekinteni. Egy bizonyos pontig, bizonyos méltányos inertékig ez megint olyan politika, melyet tudtommal a háznak minden tagja, — reményiem alig kivétellel — aláír, aláir az egész ország, A kivitelben lehet eltérés, hogy épen azon mód-e a legjobb, a melyre Szontagh tisztelt képviselőtársam hivatkozott,, s a melyet a belíigyminister nr szeret néha követni suaviter in re — a törvényben — és fortiter in modo, hogy ha némelykor egy apró kisebbségnek képviselője olyat mond, a miről mindenki bizonyos, hogy 400 képviselő tapsai között vissza fog utasíttatni. Ezen mód czélszerüsége iránt mondom, hogy mindnyájan egy értelemben lennénk-e: az kérdés; de hogy nagyban és egészben mindenki aláírja azt, a, mit Szontagh nemzeti politikának nevez és bizonyos is : igy szintén nem nyújt világot a tisztelt kormány szádékaira. És azért az én aggodalmaim nincsenek eloszlatva tisztelt ház és azért ina, mint a minap szükségesnek tartottam, szükségesnek tartom most is részemről és ismételve kérem a tisztelt kormányt, hogy töltse be azon hézagot, a melyre báró Sennyey Pál tisztelt képviselőtársam figyelmeztette. Báró Sennyey Pál tisztelt képviselőtársam meg is nevezte ezen hézagot, emiitett föl pontokat. Igaz, hogy mi ezen pontok kettejére márt a kért választ a kormánytol megkaptuk és én szívesen köszönetemet nyilvánítom ezért a tisztelt belíigyminister urnák. Mi tudjuk tegnap óta positive, mert csak tegnap óta tudjuk, hogy a kormány, mert hiszen a minister ur kétségkívül az egész kormány nevében beszélt, hogy a kormány a képviselői mandátumot öt évre nem kívánja fölemelni. Továbbá hogy a kormány a képviselők számát leszállítani nem akarja: és ez igen érdekes. De engedelmet kérek, épen azon mód következtében, melyben a tisztelt belíigyminister ur nekünk ezen feleletet adta: az aggodalom az iránt, hogy miért nem felel a többi dolgokra is, bennem tápot nyert. A tisztelt belíigyminister igy szólt: „Arra nézve hogy mit akarunk az országgyűléssel, megkapta a tisztelt képviselő ur ma Apponyi képviselő ur beszéde közben a választ a ház ezen oldalairól. Meg is mondtuk most, megmondtuk megelőzőleg régen, hogy mi az öt évi országgyűlési eyclust és a képviselők számának leszállítását nem akarjuk. Ezt tehát kár volt kérdezni; mert az országban miiiden gyermek tudja rá a feleletet". Én nem tudom, hogy mit tudnak a gyermekek az országban; (Derültség.) de annyit tudok, hogy a fölnőttek ezt Budapesten nem igy tudják. (Derültség.) Azt tudom régen, abban igaza van a tisztelt belíigyminister urnák, hogy a háznak azon igen tisztelt oldala (A bal oldalra mutatva.) e két pontot már régen nem akarja; de ha emlékezetem nem csal; gróf Lónyay ministeriuma alatt azon bizonyos agyonbeszélési napokban készen volt a törvényjavaslat és az akkori minister urak által alá volt irva, tán be is terjesztetett — a stádiumra nem emlékszem, — és csak azért maradt el tárgyalása, a mi miatt akkor elmaradt egyátalában minden. A belíigyminister ur tehát nem festette egészen helyesen a multat; mert csak föl nem tehetem róla, hogy ő azon helyről per „mi" beszélve, a háznak túlsó oldalát, nem pedig a kormányt értette. Értesültünk a válasz ezen módja által arról, hogy a kormánynak azon tagjai, a, kik előbb az egyik pontban nézetüket kimondották: ezen nézetöket később elejtették, s mert alig tehető föl, hogy a kormány ily fontos kérdésben, mint a parlamenti reform kérdése: határozottan nyilatkoznék a nélkül, hogy ismerné a párt hangulatát; — értesültünk a felől, hogy a háznak azon tisztelt oldala, (A jobb oldalra mutatva.) előbbi nézeteit elejtette, és hogy tehát ez esetben tisztelt ház azon erkölcsi önmegtagadás erényét, melyet báró Sennyey Pál tisztelt képviselőtársam sokszor magasabb erényeknek nevezett, mint a merev következetességét : ez esetben a ház azon tisztelt oldala gyakorolta. Ez ellen nincs semmi kifogásom. A transactio, a fusio természetéből folyik, hogy hol az egyik, hol a másik alkatrésze az ujon alakult pártnak enged előbbi nézetéből. De igenis fölkelti méltán — kíváncsiság, tán frivol szó — óhajtásomat tudni, hogy az államélet fontos ágazataival szemben, melyik része az uj pártnak gyakorolta ezen erkölcsi önmegtagadás erényét: mindig az egyik része-e. vagy fölváltva? (Fölkiáltások a középen : Fölváltva!) Nem közömbös dolog az országra nézve ezt tudni ; mert csak a vak nem látta a lefolyt 8 éven át a különböző politikai irányt a ház ezen két oldala közt. Mondom ez is egyik oka annak: miért tartom én a báró Sennyey Pál tisztelt képviselőtársam által már januárban emiitett és tegnapelőtt újra fölhozott kérdésekre a választ a kormány részéről fontosnak, szükségesnek, kívánatosnak.