Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-395
395. országos ülés május 20. 1S7 •>. 211 sem lehet rendes biróság: mert tudjuk tapasztalatból, hogy ellene semminemű fölebbezés és jogorvoslat nincs; következőleg a kik igy följelentettek a jelen törvény életbeléptetése előtt: azok könnyűszerrel fölfüggesztetnek; később azonban kiderülvén, hogy ok nélkül voltak fölfüggesztve: ez által jellemükön és becsületükön a legnagyobb csorba ejtetett. Épen azért az igen tisztelt igazságügy minister urnák sem első feleletét, sem a fegyelmi jog gyakorlatára nézve adott második feleletét az alkotmányos érzékkel és törvénynyel megegyezőnek nem találván, azt mint önhatalmi eljárást részemről megelégedéssel tudomásul nem vehetem. Elnök: Méltóztatik-e, a tisztelt ház, az igazságügyminister urnák Lázár Ádám tisztelt képviselő ur inttrpellatiójára adott válaszát tudomásul venni, avagy nem? (Fölkiáltások: Tudomásul vessszük!) A kik tudomásul vesz k: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház az ezen interpellatióra adott választ tudomásul veszi. Perczel Béla: ig'azság-íig'ymínister s Tisztelt ház! Még egy interpellatióra kívánok válaszolni, melyet Babes Vincze tisztelt képviselő ur intézett legközelebb az igazságügyministerhez. Az interpellatio következőleg szól: „Múlt napokban a kolozsvári „Kelet", legújabban pedig a bécsi „Osten" 11-ik számban egy ily föliratú külön czikkben: „Ist der Románé vogelfrei in Österreich?" azon hajmeresztő hírt terjesztették, miszerint e folyó hó harmadik napján Medgyesen hazánk erdélyi részében, a rendőrség egy lopási gyanúból befogott románt, vallatás közben a legvadabb módon halálra kínoztatta, s hogy végzetül mindkét szemét égő szivarral kiperzselték. Azt tartván, hogy a tisztelt kormány ezen borzasztó hirt nem ignorálhatja; kérdem egyenesen az igen tisztelt igazságügyi minister urat, kinek törvény tiszteletében és őszinte hazafiságában bizom. Hazánkjó hírnevének érdekében nem lenne e szives ezen hajmeresztő törvénytelenségi hírről tudomást venni s azonnal elrendelendő szigorú vizsgálat által az igazat kideríteni, a netáni bűnösök megfenyitéséről intézkedni s az eredményt maga idejében kellő utón köztudomássá hozatni." Van tudomásom az eredményről, melyre az igen tisztelt képviselő ur hivatkozott és pedig a kezeim között lévő jelentés alapján, mely jelentés folytán bátor leszek a tényállást röviden előadni. (Halljuk!) Múlt hó 3-ikán éjjeli időben Medgyesen (Halljuk!) a pénzügyőrök lakhelyén három egyén jelent meg és azok föltörve a pinczét, a pinczéből egy hordót hengeríttettek ki. A lármára a pénzügyőrök szolgája figyelmeztetvén a pénzügyőröket, hogy rablók vannak a szobában, azok fegyvert ragadtak és kimentek az udvarra: a minek folytán a három jelenvolt tolvaj megiramodott. Ezeket a pénzügyőrök egyike üldözőbe vette, kettő azonban a tolvajok közül átugorván a kerítésen, elszökött és az egyikkel birokra kelt, mely hosszabb ideig tartván: a pénzügyőr egy ütést ejtett a tolvaj fejére, a mely ütés folytán a tolvaj néhány óra múlva meghalt. Ez a rövid tényállás. Kihallgattatváii ezután röviden a pénzügyőr, azon vallomást tette, hogy ő önvédelme közben követte el e sértést, inert ő el akarván fogni a tolvajt : az nemcsak, hogy magát elfogatni nem engedte; sőt életveszélyesen fenyegette s ellene botját fölemelte. Azonban az, hogy vajon a pénzügyőrnek ezen vallomása való-e, vagy nem? az a vizsgálat befejezése és a biróság által ennek nyomán történendő elintézés által fog kiderittetni. Én csak egy dolgot kívánok most constalálni, melyet az előttem fekvő orvosi Játleletből ma már constatálhatok és ez az, hogy túlzott azon hir, mely ezen ember kinoztatására vonatkozik; túlzott nevezetesen azon tekintetben, hogy ezen ember szeme kiégettetett volna, mert egyéb kisebbb sértéseken kívül, melyek azon tolvajnak testén észlelhetők voltak: egyedül a lején észlelt seb volt azon nagy ok, mely a kérdéses tolvajnál halálát maga után vonta. így áll a dolog, melyet a tisztelt háznak tudomására kellett hoznom. Különben kijelentem, hogy ezen büncselekvény és annak elintézése a biróság előtt feküdvén: a biróság kötelességének fogja ismerni azt végleg elintézni, s e tárgyban a törvény értelmében eljárni. Ez volt válaszom a hozzám intézett interpellatióra, és kérem a tisztelt házat : méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Babes Vincze: Miután az én interpellatióm foglalkoztatta a tisztelt minister ur figyelmét, és miután az ügy úgyis a törvény rendes utján van: egyelőre megnyugszom a válaszban; egyébiránt elvárván a vizsgálatnak eredményét. Tisza Kálmán belügyminister: Nem kívánok ugyan most felelni egy interpellatióra ; de azon indokból, minthogy az országgyűlés jelen ülésszaka már sokáig nem fog tartani, nehogy az interpellatióra a választ meg ne adhassam; vagy nem egészen a szokásos módon adhassam meg, hogy az illető interpelláló képviselő urak egyike vagy másika talán nem lenne jelen: előre kívánom jelezni az illető képviselő uraknak tudomásául, hogy a hozzám tegnap Babes és Trifunácz képviselő urak, ma pedig Kosztics Lázár képviselő ur által intézett interpellatiókra holnap szándékozom felelni. (Helyeslés.) Elnök: Következik most a napirend második pontja: a házszabályok némely tételeinek változta27*
