Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-395
206 'M-i. országos üi- ?• május 20. 1875. és ehhez tartva még a katonai absobitismust is kívánatossá teszi, ugy, hogy ha oly hatalmaskodások ismételtetnének: az anyaország iránti ragaszkodás őszintesége és tartóssága veszélyeztetnék; tekintettel arra, hogy különösen a volt határőrvidékben már több oly eset fordult elő, hogy a politikai magaviseletük miatt huzamosb időn át bezárt egyének később tényálladék hiányából föl lettek mentve; tekintettel arra, hogy az ottan még fönálló katonai büntetőtörvénynek csak a megszűnt katonai fegyelem mellett volt értelme; az alkotmányos szabadság, különösen a választási jog gyakorlatával merő és paralizáló ellentétben áll; tekintettel végre arra, hogy alkotmányunkban még nincsen oly alaptörvény, mely, mint az angol habeas corpus acta, a honpolgárok személyes szabadságát a közigazgatási közegek hatalmaskodásai ellen védené: kérdezem A) a belügyminister urat: 1. Hajlandó-e a minister ur a gyurgyevói úgynevezett lázadási esetet, a várt és netalán megsürgetendő jelentések beérkezte után személyes behatóbb tanulmányozás tárgyává tenni ? 2. Hajlandó-e a minister ur, ha ezen tanulmányozás folyamában az iránti gyanujelek fölmerülnének, hogy a netalán előfordult kihágásokat nagyrészt a szolgabíró magatartása is okozta : a maga hatáskörében mindent megtenni, hogy az illető szolgabíró fegyelmi, illetőleg bünfenyitő vizsgálat alá vonassák ? 3. Hajlandó e ezen vizsgálatot minden oly közigazgatási orgánumra is kiterjesztetni, melylyel a nevezett szolgabíró netalán előlegesen egyetértett a követendő eljárás iránt? 4. Hajlandó-e a minister ur a maga hatáskörében haladéktalanul minden szükséges intézkedést megtenni, hogy az emiitett szolgabíró a netalán ellene indítandó vizsgálatot hivatalos állásánál fogva vagy elfélemlités, vagy igérettételek által előre meg ne hiúsíthassa? B) Az igazságügyminister urat: 1. Szabad-e egy bírósági személynek valamely közigazgatási orgánum az iránti fölhívásának, hogy egy netalán történhető tény fölvételére magát fölhasználtassa : engedelmeskedni? Ha igen, melyik alapon? Ha nem: hajlandó-e a minister ur a gyurgyevói úgynevezett lázadás alkalmával jelenvolt bírósági személyt felelősségre vonatni? 2. Hajlandó-e a minister ur mind az igazság és az alkotmányos élet kívánalmaihoz, mind a határőrvidéki képviselők többször kijelentett kivánatához és benyújtott határozati javaslatokhoz képest egyelőre még a jelen országgyűlés tartama alatt a háznak az iránti javaslatát beadni, hogy a volt határ| őrvidékben a katonai büntetőtörvénykönyv hatályon kivül helyeztessék? 3. Hajlandó-e a minister ur, netalán egyetértve belügyi társával, az országgyűlésnek oly törvényjavaslatot beterjeszteni, mely az angol habeas corpus actát pótolhassa ? 4. Hajlandó-e a minister ur addig is hatáskörében intézkedni, hogy a biróságok és bírósági közegek magukat közigazgatási hatalmaskodásokra föl ne használtassák? Elnök: Ezen interpellatio ki fog adatni a belügyi és igazságügyi minister uraknak. Bobory Károly: Tisztelt ház! A vallásos közoktatási minister ur ezen év április 2-án az ország püspökeihez, és azt hiszem, más egyházi felekezeteknek felsőbbjeihez is a következő értelmű körrendeletet intézte. (Olvassa:) „A kormány egy hazai tanintézetnek valamely külföldi kormány és törvényhozás által való segélyezését megtiltja, s mivel ez az állam önállóságával összeegyeztethető nem lévén, egy fölmerült eset alkalmából átalában tiltatik az országban létező bármily fokú tanintézetnek, úgyszintén egyházaknak és felekezeteknek külföldi államok- és kormányoktól segélyt vagy anyagi gyámolitást kérni vagy elfogadni." (Helyeslés a középen.) A kormány ezen határozatával az illető püspökök oda utasíttatnak, hogy annak foganatot szerezni, és ily eseteket a maga idejében följelenteni méltóztassanak. Lehet, tisztelt ház, oly eset, mely elegendő okot szolgáltat egy ily rendeletnek kibocsátására ; azonban azt hiszem, hogy átalános határozatot ily értelemben csakis a törvényhozás van jogosítva hozni. Hogy ha az ily határozatok állanak a mi hazai intézeteinkre nézve: ugy a mi kormányunknak is kötelességében áll a viszonosság elvénél fogva hasonló határozatoknak kibocsátására, melyek szerint a külföldi hasonló tanintézetek tőlünk ne segélyeztessenek. Azonban t adjuk, hogy Boszniából eddig legalább, most nem tudom, igen számos, — harminczan fölül, —• növendékpap a magyarországi vallásalapból tartatott fön, tudjuk azt is, hogy Bécsben a Theresianum magyarországi jószágoknak jövedelméből tartatott fön nagyrészben, és végre tudjuk azt, hogy egy másik tanintézet, a mely Bécsben van, és Augustinianumnak neveztetik, és az udvar közepében van fölállítva, hogy jó osztrák szellemben neveltessenek a papok: egy magyarországi apátságból tartatik fön. Ha tehát a viszonosság elvének kell állania, indíttatva érzem magamat egy interpellatiot intézni a vallás- és közoktatási minister úrhoz. (Olvassa:)