Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-392

392. országos ülés május 15. 1875. 173 ellenességeket, a közmunka és közlekedési minister beszüntette. A másodikra nézve azt jegyzé meg a miuistertanáes, hogy az erdélyi csendőrök nyugdijai a fonállá gyakorlati szabályok szerint az 1863. évi katonai nyugdijszabályzat alapján a magyar királyi beliigyministerium közbejöttével állapittatnak meg. A zárszámadási bizottság fölhivatni javalja a kormányt, hogy az erdélyi csendőrök tekintetében (igyekezzék mielőbb valósítani a beliigyministernek a képviselőház előtt is kilátásba helyzett azon ezélját, hogy az egész erdély csendőrséget és igy annak nyugdíjazási ügyét is, — teljesen függetlenítse a közös hadügyministerium befolyása alól — és a magyar kormány kizárólagos rendelkezése alábelyezze. Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Csak egy pár szóval vagyok bátor jelezni, hogy ezen határozat elfogadása ellen annál kevésbé lehet kifogásom : mert az az által elérni kívánt czél elérhetése végett már is folyamatban vannak az előleges tárgyalások. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a zárszámadási bizottságnak az erdélyi csendőrségre vonatkozó határozati javaslatát? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta a zárszámadási bizottság határozati javaslatát. Beöthy Algernon jegyaső (olvassa:) A honvédségi tisztek nyugalmaztatását illető aggodalmait a számszéknek a honvédelmi minster 1874. évi augusztus 4-ről 16604 szám alatt kelt értesítése által eloszlatta, — a mennyiben kijelenté, hogy jövendőre a közös hadsereg nyugalmi létszámából tisztek rendszerint nem fognak áthelyeztetni a honvédség tettleges állományába; de ha ily eset ! történnék illetők miuősültsege az ujabban életbeléptetett szabályok értelmében előzetes fölülvizsgálat alá vétetik. — Mindamellett is nem tartja fölöslegesnek a bizottság a honvédségi tisztekre nézve azon kivánatot kifejezésre juttatni, miszerint a magyar királyi honvédelmi minister a honvédségi intézmény kiállításának kezdetén túl lévén, immár jövendőre ugy intézze a honvédség tiszteinek kinevezéseit, hogy azok a természet rendes törvényein túlmenő arányban ne terheljék nyugdijakkal állami pénztárunkat. Elnök: Méltóztatnak a zárszámadási bizottságnak határozati javaslatát elfogadni? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta a zárszámadási bizottság határozati javaslatát. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Az állami számszék és a kormány között elvi nézetkülönbségek fordulván elő a törzsőrmesterek nyugdíjigényeire nézve: az államszámszék ezen kérdés végeldöntését, az 1873- ik évi nyugdijjegyzék bemutatása alkalmával tett jelentésében az országgyűlés elé terjesztette. Az ügy érdeme rövidre vontán ebből áll: Az 1872-ik évi nyugdíjasok jegyzékében a honvédelmi tárczát illető K) kimutatás 14. tétele alatt Minyor Pál törzsöm ester két évi tiz havi szolgálat után nyugdíjaztatván: ez ellen az állami számszék azon észrevételt tette, hogy 1871. évi IV. törvényezikk által megszüntetett járásőrmesterek helyébe, rendszeresítette az 1871 : IV. íörvényezikk 1. §-a a törzsőrmestereket járásőrmesteri illetékkel, következőleg ezen törzsőrmestereket nem illeti nagyobb előny, mint a mi illeté vala a járásőrmestereket. Ugy, de ezek a honvédség alapszabályainak 15. §-a és a honvédelmi minister 1869. évi 16204. szám alatt rendelete szerint szolgálatuk öt első évében illetékeiket csak mint zsoldot lmzták s csak öt évi szolgálat után illette oly havi fizetés, mely nyugdíjjogosultsággal bír. A ministertauács ennek ellenében azt állítja, — hogy az 1871 -ik évi IV. törvényezikk által a járásőrmesteri intézmény megszüntettotett — s az által az erre vonatkozó korábbi szabályok is hatályon kivid tétettek. Továbbá: Az 1871: IV. törvényezikk által rendszeresített törzsőrmesterek nem a járásőrmesterek helyébe, nem is az ezek által végzett teendők ellátásával, inert ezek a zászlóalj segédtisztjeire ruháztattak ; hanem sokkal jelentékenyebb föladattal bízattak meg. Tudniílik míg a járásőrmesterek, egy század legénységének egyszerű nyilvántartásával voltak megbízva és tiszti állomásra! előléptetésre igénynyel nem is bírtak: addig a törzsőrmesterek a gazdászat egyetemes kezelésénél és számvezetésénél alkalmaztatnak s mint ilyenek fölváltva a zászlóalji segédtiszt és a kezelőtiszt mellett működnek s ily módon az utóbb nevezett tisztikar kiegészítésére növedéket képeznek, ugy annyira, hogy szervezésűk óta, a kezelő tisztek kiegészítése tényleg majdnem kizárólag a törzsőrmesterek kineveztetése által történt. Előfordul az is, hogy kezelőtiszt hiányában, habár csak ideiglenesen, a zászlóalj kezelésével a törzsőrmester bizatik meg. Mindezen teendők oly elágazott administrationalis és számviteli ismereteket igénylő, a zászlóalj minden igényeinek folyósítására, valamint 100.000 forint értéket meghaladó raktári készlet gondozására kiterjedő, tehát nagy felelősséggel járó és bizalmat igénylő kötelességet foglalnak magokban, mely a járás őrmesterek szolgálatával nem azonosítható. A törzsőrmesterek továbbá a honvédségnél azonosok mind szolgálatuk, mind illetékeikre nézve a sorhaduál alkalmazott szám-törzsőrmesterekkel (Rechnung-Staabs-Feldwebel), kik az 1863. évi sorhadi illeték szabály 148. lapján fordulnak elő és számukra szintén hópénz (évi rendes fizetés) van rendszeresítve s kiket a sorhadnál is a nyugdig meg-