Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-392

392. országos ülés május 15. 1875. 173 ellenességeket, a közmunka és közlekedési minister beszüntette. A másodikra nézve azt jegyzé meg a miuister­tanáes, hogy az erdélyi csendőrök nyugdijai a fon­állá gyakorlati szabályok szerint az 1863. évi ka­tonai nyugdijszabályzat alapján a magyar királyi beliigyministerium közbejöttével állapittatnak meg. A zárszámadási bizottság fölhivatni javalja a kormányt, hogy az erdélyi csendőrök tekintetében (igyekezzék mielőbb valósítani a beliigyministernek a képviselőház előtt is kilátásba helyzett azon ezél­ját, hogy az egész erdély csendőrséget és igy annak nyugdíjazási ügyét is, — teljesen függetlenítse a közös hadügyministerium befolyása alól — és a magyar kormány kizárólagos rendelkezése alábelyezze. Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Csak egy pár szóval vagyok bátor jelezni, hogy ezen határozat elfogadása ellen annál kevésbé lehet kifogásom : mert az az által elérni kívánt czél elérhetése végett már is folyamatban vannak az előleges tárgyalások. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a zárszám­adási bizottságnak az erdélyi csendőrségre vonat­kozó határozati javaslatát? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta a zárszámadási bizottság határozati ja­vaslatát. Beöthy Algernon jegyaső (olvassa:) A honvédségi tisztek nyugalmaztatását illető aggo­dalmait a számszéknek a honvédelmi minster 1874. évi augusztus 4-ről 16604 szám alatt kelt érte­sítése által eloszlatta, — a mennyiben kijelenté, hogy jövendőre a közös hadsereg nyugalmi létszá­mából tisztek rendszerint nem fognak áthelyeztetni a honvédség tettleges állományába; de ha ily eset ! történnék illetők miuősültsege az ujabban életbeléptetett szabályok értelmében előzetes fölül­vizsgálat alá vétetik. — Mindamellett is nem tartja fölöslegesnek a bizottság a honvédségi tisztekre nézve azon kivánatot kifejezésre juttatni, misze­rint a magyar királyi honvédelmi minister a hon­védségi intézmény kiállításának kezdetén túl lévén, immár jövendőre ugy intézze a honvédség tiszteinek kinevezéseit, hogy azok a természet rendes törvé­nyein túlmenő arányban ne terheljék nyugdi­jakkal állami pénztárunkat. Elnök: Méltóztatnak a zárszámadási bizott­ságnak határozati javaslatát elfogadni? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta a zárszámadási bizottság ha­tározati javaslatát. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Az állami számszék és a kormány között elvi nézetkü­lönbségek fordulván elő a törzsőrmesterek nyugdíjigé­nyeire nézve: az államszámszék ezen kérdés végel­döntését, az 1873- ik évi nyugdijjegyzék bemu­tatása alkalmával tett jelentésében az országgyűlés elé terjesztette. Az ügy érdeme rövidre vontán ebből áll: Az 1872-ik évi nyugdíjasok jegyzékében a honvédelmi tárczát illető K) kimutatás 14. tétele alatt Minyor Pál törzsöm ester két évi tiz havi szol­gálat után nyugdíjaztatván: ez ellen az állami szám­szék azon észrevételt tette, hogy 1871. évi IV. törvényezikk által megszüntetett járásőrmesterek he­lyébe, rendszeresítette az 1871 : IV. íörvényezikk 1. §-a a törzsőrmestereket járásőrmesteri illetékkel, következőleg ezen törzsőrmestereket nem illeti na­gyobb előny, mint a mi illeté vala a járásőrmes­tereket. Ugy, de ezek a honvédség alapszabályainak 15. §-a és a honvédelmi minister 1869. évi 16204. szám alatt rendelete szerint szolgálatuk öt első évében illetékeiket csak mint zsoldot lmzták s csak öt évi szolgálat után illette oly havi fizetés, mely nyugdíjjogosultsággal bír. A ministertauács ennek ellenében azt állítja, — hogy az 1871 -ik évi IV. törvényezikk által a járásőrmesteri intézmény megszüntettotett — s az által az erre vonatkozó korábbi szabályok is ha­tályon kivid tétettek. Továbbá: Az 1871: IV. törvényezikk által rendszere­sített törzsőrmesterek nem a járásőrmesterek helyébe, nem is az ezek által végzett teendők ellátásával, inert ezek a zászlóalj segédtisztjeire ruháztattak ; hanem sokkal jelentékenyebb föladattal bízattak meg. Tud­niílik míg a járásőrmesterek, egy század legény­ségének egyszerű nyilvántartásával voltak megbízva és tiszti állomásra! előléptetésre igénynyel nem is bírtak: addig a törzsőrmesterek a gazdászat egye­temes kezelésénél és számvezetésénél alkalmaztatnak s mint ilyenek fölváltva a zászlóalji segédtiszt és a kezelőtiszt mellett működnek s ily módon az utóbb nevezett tisztikar kiegészítésére növedéket képeznek, ugy annyira, hogy szervezésűk óta, a kezelő tisztek kiegészítése tényleg majdnem kizá­rólag a törzsőrmesterek kineveztetése által történt. Előfordul az is, hogy kezelőtiszt hiányában, habár csak ideiglenesen, a zászlóalj kezelésével a törzs­őrmester bizatik meg. Mindezen teendők oly elága­zott administrationalis és számviteli ismereteket igénylő, a zászlóalj minden igényeinek folyósítására, valamint 100.000 forint értéket meghaladó raktári készlet gondozására kiterjedő, tehát nagy fele­lősséggel járó és bizalmat igénylő kötelességet fog­lalnak magokban, mely a járás őrmesterek szolgála­tával nem azonosítható. A törzsőrmesterek továbbá a honvédségnél azo­nosok mind szolgálatuk, mind illetékeikre nézve a sorhaduál alkalmazott szám-törzsőrmesterekkel (Rech­nung-Staabs-Feldwebel), kik az 1863. évi sorhadi illeték szabály 148. lapján fordulnak elő és szá­mukra szintén hópénz (évi rendes fizetés) van rend­szeresítve s kiket a sorhadnál is a nyugdig meg-

Next

/
Thumbnails
Contents