Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-391

391. országos ülés május 14. 1875. 161 képviselő ur által beadott javaslat elfogadása mellett nyilatkozom. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Madarász József: Tisztelt képviselőház! Ismét 15.000 forintról van szó, melylyel a számszék jelentése szerint "kelletténél több ajánltatik a zárszámadási bizottság előadója által elfogadtatni. Miként Csanády Sándor képviselő ur érintette, még akkor is, ha az állam pénztára tele volna : akkor is azt állitom, hogy sokkal több jótékonysági intézet van, melynek ezen 15.000 forintra évenként szüksége van; most pedig azt állitom, hogy midőn a zárszámadási bizottság előadja azt, hogy ezen itt emiitett körülbelül 15.000 frtnyi többlet-összeg a ház 1870. márczius 22-iki határozata szerint azon nyugdijasok osztályába tartozik, kiket nyugdij nem illet. Itt nyilatkozott mint szigorú biró. Midőn azonban egy az alkotmányosság fogalmát sem ismerő indokolással óhajtja a tisztelt ház által elfogadtatni ezen 15.000 forintot: akkor határozottan kötelességemnek tartom, mint képviselő nyilvánitani, hogy itt a zárszámadási bizottság, amott mint biró, itt mint a szabadelvű pártnak kedvező, akarja a ház által e véleményt elfogadtatni. Ne tegyünk titkot, tisztelt ház, azokból, (Halljukl) a mik követeltetnek. Itt például 2 000 forinttal van Vay b. illetve, kinek eddigelé is indokolatlanul járt 7 — 8, vagy bármennyi éven keresztül; mondjuk meg tisztán, hogy nem elég az, hogy nem követeli az ország, hogy adja vissza, vagy legalább az a minister legyen felelős, ki indokolatlanul, jogosulatlanul, helytelenül kiutalványozta; hanem helyes az azért: mivel ő most a felsőházban megalakult szabadelvű pártnak egyik elnöke, (Ugy van! a szélső bal oldalon. Nagy zaj és mozgás a középen.) maga azon szabadelvű pártnak tekintélye kívánná azt, hogy megfontolja: mire adja ki azon pénzt, melyhez a legszegényebb ember is járul és a melyre az elobbeni számokkal már majdnem 24.000 frt szavaztatott meg arra, amire az állam nem köteles. És most ismét 14.930 forint szavaztassák meg. Én teljesen indokolatlannak és teljesen helytelennek látom a képviselőház azon irányát, melyet követni készül. Helytelen pedig azért: mert nincs itt azon összeütközés, melyet a belügyminister ur fölemiitett. Az 1870. éviről azt mondja a tisztelt előadó ur, hogy az később hozatott, tehát ne terjesztessék ki azokra, kiket a magyar kormány nyugdíjazott. Hanem bocsásson meg nekem a tisztelt képviselő ur, — azon eszmére, azon elvre nézve, hogy ha egyszer egy törvényes egy alkotmányos kormány kiutalványozott, annak a képviselők általi netáni megtámadása az állam hitelén és erkölcsi értékén a legmegrenditöbb sérelmet követné el: kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy én ezt az alkotmányosság első Abc-jével sem tudom megegyeztetni. KEPV. NAPLÓ. 184*. £

VII. KÖTET. {Élénk helyeslés a szélső bal felől. Ellenmondás a középről) Hiszen akkor a kormány teljhatalmú zsarnok. Például a kormánynak most csak 8.000 forintra van szüksége egy egyén megjutalmazására. (Zaj a középről.) Hát tessék a kormánynak kiutalványozni 10.000 forintot, százezreket, milliókat: s akkor aztán ehhez az országnak semmi joga szólani ? Ez oly annyira meg nem egyeztethető az alkotmányos eljárással, miként én azt hiszem, hogy a képviselőház ezeket tekintetbevéve: semmi esetre sem fogja elfogadni a zárszámadási bizottság véleményét, melynek ellenében én Zsedényi képviselőtársam határozati javaslatát pártolom. Ha azonban netalán a képviselőház többsége daczára annak, hogy országunk ily nyomorult helyzetben van, daczára annak, hogy a kormány első föladatául tűzte Magyarország rongált pénzügyeinek rendezését és igy akarja rendezni, hogy igazságtalan, jogtalan, méltánytalan követelésekkel akarja tovább is az államot megterhelni — én ugy hiszem, ez önmagának a kormánynak sem lehet szándékában : — akkor is a legrosszabb esetben a belügyministernek azon javaslatát fogadja el a tisztelt ház, hogy bővebb megfontolás végett utasittassék vissza. Én azonban az ország jelen helyzetében ezt is csapásnak tartanám: mert egy évre már elvesztené az ország a 14.000 frtot, helytelenül, igazságtalanul, és olyanok részére, kik nem is szorultak rá. Ezen indokokból én Zsedényi határozati javaslatához csatlakozom. (Helyeslés a szélső bal felől.) Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház ! Az előttem szólott képviselő urnák egy pár rövid szóval kénytelen vagyok válaszolni. Először is viszsza kell vinni a dolgot oda, a hol van. Kénytelen vagyok constatálni, hogy sem az nem áll, a mit az előbb szólott képviselő ur mondott, hogy én méltányossági szempontból kértem volna a nyugdijak megszavaztatását; sem az nem áll, hogy most nyugdijat megszavaztatni akarnék. Az előző esetben azt kértem, hogy bona fide a múlt években fölvett nyugdijösszegek vissza ne követeltessenek azoktól, kik azokat bona fide vették föl. Ez az első dologra nézve a tényállás. A másikra nézve pedig ugy áll, hogy itt nem uj nyugdij megszavazásáról van szó ; hanem a megszavazott és éveken át kiadott nyugdíjnak megtartásáról. Az igaz, azzal támad meg bennünket Madarász képviselő ur, hogy méltánytalan, jogtalan kiadásokat akarunk meghagyni: és akkor nem lesz lehetséges a takarékosságot keresztülvinni. Először én részemről még a jogtalant sem; de a méltánytalant per absolutum nem látom bebizonyítva ; és másodszor takarékoskodni szükséges annak, a ki bajban van; de méltóztassék elhinni, magánembernek is, ha megszorult, ha rósz pénzügyi 21