Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-389

389. országos ülés május 12. 1875. 125 Szederkényi Nándor: Tisztelt ház! Én ugyan e §-nál azt, hogy külön biztositások beezikkelyezése czéljából a minister ur törvényjavaslatot terjesztend be: ugy értem, hogy egyszersmind a tárgyalási iratokat is be fogja mutatni. Ha igy méltóztatik érteni a minister urnák is : akkor nagyon természetes, hogy indítványomtól, melyet beadandó lettem volna, elállók; ha nem igy méltóztatik érteni, akkor e §-ba azt kérném betétetni, hogy: „az összes tárgyalási iratokat bemutatni." Ezt pedig kérem egyedül a nyilvánosság szempontjából, s nem pedig valami következtetések levonása végett. Azt hiszem, hogy e mddositványt a tisztelt ház méltóztatik elfogadni; vagy ha a minister ur e tekintetben előzetes megnyugtatást méltóztatik adni: akkor indítványomat vissza fogom venni. Péchy Tamás közlekedési minister! Midőn a legközelebbi időkben bejelenteni volt szerencsém két ehhez hasonló törvényjavaslatot, azt hiszem: elég tanújelét adtam annak, hogy miképen szándékozom eljárni, és azért, mikor a magam felelősségére végrehajtott intézkedésekre vonatkozó törvényről leend szó : még inkább kötelességemnek fogom ismerni, minden iratot előterjeszteni, mert azzal kell magamat födözni. E részben tehát megnyugtathatom a képviselő urat, hogy a mint eddig eljártam: ugy fogok ezután is eljárni. Szederkényi Nándor : Tisztelt ház! A minister urnák módositványomra tett nyilatkozatában megnyugszom, s igy módositványómat visszaveszem. Elnök í A 4. §-t a tisztelt ház ennélfogva változatlanul elfogadni méltóztatott. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5. §-át.) Elnök : Azt hiszem, erre nézve nincs észrevétel és azt elfogadni méltóztatik. (Elfogadjuk \) Következik a törvényjavaslat czime. Wächter Frigyes Jegyző (olvassa a törvényjavaslat csimét.) Szederkényi Nándor s Tisztelt ház! A mint már az első alkalommal is a czimnél, midőn fölolvastatott, fölszólaltam, ugy most is itt a czimnél megjegyzésemet tisztán az óvatosság szempontjából óhajtom megtenni. A kik figyelemmel kisérték az északkeleti vasút kártalanítási ügyének tárgyalását, láthatták, hogy itt oly kártérítéseket követelőkkel állunk szemben, a kik irányában a legnagyobb óvatosságot, majdnem azt lehet mondani: kellő határt alig ismerhetünk, mert akkor, a mikor a követelés két, három millió forint erejéig formáltatik és az az illetők 200.000—300.000 forinttal megnyugszanak : az ember körülbelől azon meggyőződésre jut, hogy e követelések olyformák, hogy azért tétetnek nagyobb követelések, hogy kapjanak valamit. Egyszóval, tisztelt ház, a legnagyobb óvatosságot tartom szükségesnek, és e tekintetben a törvényjavaslat czimét nem tartom az óvatosság szempontjának megfelelőnek, a mennyiben itt átalánosságban mondatik a törvényjavaslat czirnében: „követelések kiegyenlítéséről." Már az összes vasúti és pénzügyi bizottságok szem előtt tartották az óvatosságot és a szövegnek egyes helyein, a hol a „kiegyezés" szó fordul elő: ezt kitörölték; hanem itt kikerülte a vasúti és pénzügyi bizottság figyelmét az, hogy a mit a szövegben mellőzött, a czimben benhagyta. A szövegben mellőzte azért, nehogy jogi következményeket vonhassanak azon kártérítést követelők, itt figyelembe nem vette és benhagyta a „kiegyenlítés" szót. A miből, szerintem, ugyan jogi következményeket nem lehetne vonnia, követelőktől; de tekintve, hogy azon társulatok, melyek itt köve* telest támasztanak, minden módot és eszközt megragadnak, hogy követeléseiket érvényesítsék, nehogy ezen szóból valami hajszálat ragadhassanak meg arra, hogy már most ők ugy állanak a ministerrel szemben, hogy minden követelés kiegyenlítendő : én ezen szót „kiegyenlítéséről" törölni óhajtom. De törölhető ez annál inkább, mert az utána következő tételnél ez szintén nincs megmondva; e tétel tudniillik igy szól: „ állami biztosítást élvező pályákon szükséges uj beruházásokról" itt sem mondatik, hogy uj beruházások engedtetnek; hanem csak átalánosságban van mondva: „szükséges beruházá1 sok", mondassák tehát itt is átalánosságban: „követelések. " Az értelmet sem fogja ez zavarni; de mondom, már a 2-ik tétel épen ennek felel meg, valamint ott is szükségesnek tartotta a bizottság mellőzni az engedélyezés kifejezését, nehogy azon következtetés vonassák, hogy miután beruházás vagy követelés már engedélyezendő, így ezen indoknál fogva itt a „kiegyenlítéséről" szó is mellőzendő. Ez, mondom, az értelmet sem zavarja, egyszersmind pedig a 2-ik tételnek jobban megfelel. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a törvényjavaslat czirnében „követelések kiegyenlítéséről" helyett tétessék: „követelésekről, valamint" stb. Szentpály Jenő előadó s Tisztelt ház! A vasúti és pénzügyi bizottságnak tanácskozásai alkalmával nem kerülte el figyelmét azon óvatosság sem, mely a törvényjavaslat czimének átváltoztatására szükséges. Ott már el is fogadtatott egy módosítás, a mely azonban a leírás alkalmával véletlenül kimaradván , a törvényjavaslat eredeti ezime jött a bizottság szövegezésébe is. A vasúti és pénzügyi bizottság által elfogadott módosítás arra vonatkozik, hogy a „fölmerült" szó kimaradván a törvényjavaslat cziméből, csak „az állam ellen támasztott kártalanítási követelések" ma-