Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-389

118 389. országos ülé§ május 12. 1875. Lázár Ádám: Az igen tisztelt igazság­ü gyónni ster úrhoz kívánok egy interpellatiot intézni. Az 1874, évi XXXIV. törvényczikk által életbe léptetett ügyvédi rendtartás 33. §-a azt rendeli, hogy az ügyvédi kamarák maguk állapítják meg ügyrendöket és azt az igazságügyministerhez föl ter­jesztik. Ennek ellenében a budapesti ügyvédi ka­mara által készített és fölterjesztott ügyrendet az igazságügyminister ur egy kibocsátott rendelet által több szakaszban megváltoztatta ; sőt az összes ügy­védi kamarákat arról értesítette, hogy magukat az ügyrend készítésénél ezen ministeri rendeletben fog­lalt utasításokhoz tartsák. A másik a 111. §., a mely azt mondja, hogy a fegyelmi eljárás azon esetekben, melyek még füg­gőben vannak továbbra is: az igazságügyministe­riumnál az eddig fönállott szabályok szerint feje­zendő be, és ezen érdemben folyó évi márczius 25-én a minister ur nevében az államtitkár ur kör­rendeletet bocsátott ki az összes ügyvédi kamarák­hoz, mely szerint a fegyelmi hatóság még mindig az igazságügyminister urnák tartatik fön, a nélkül azonban, hogy az ezen rendeletben jelzett 1804. évi ügyvédi utasítás föntartása bármi részben is indokolható volna. Minden további indokolástól tar­tózkodván, fölolvasom az interpellatiot, kérvén a miuister urat: méltóztassék ezen a törvény fönálló rendeletével homlokegyenest ellenkező intézkedések orvoslását, ha talán novella utján látja szükséges­nek, azon utón; ha pedig túlterjeszkedett volna a törvény szabályain: rendeleti utón eszközölni, és ez által az ügyvédi kamarák fejlődését jelenleg az ala­kulás stádiumában meg nem akasztani. Interpellá­lom így hangzik (olvassa:) Interpellatio az igazságügyér úrhoz! Az ügyvédi osztály függetlensége egy valódi alkotmányos országban az egészséges jogfejlődésnek és a polgári jogok biztosításának elengedhetlen föl­tétele lévén, a szabadság és rend közötti összhang csak a törvény uralma és tisztelete által tartható fön. Miután hazánkban az 1874. XXXIV. törvényczik­kel megalkotott ügyvédi rendtartás már csak a ka­marai kényszer behozatalával is az ügyvédi kar tekin­télyét és függetlenségét ledöntötte és a kormány gyámkodó hatalmát a merev centralisatio és a bu­reaucratia érdekében kívánja gyakorolni, midőn ma­gát a törvény fölé helyezve, csakuem önhatalmúlag jár el; — mit legközelebbről bizonyít a budapesti ügyvédi kamara által a 33. §. alapján fölterjesztett ügyrendnek a miuister által megváltoztatása nemcsak ; sőt ezen irányban az összes ügyvédi kamarákhoz kiuocsátott utasítása, valamint a fegyelmi hatóság­nak a 111. §. nyomán bizonyos esetekben magának föntartása iránt 1875. márczius 25. 8870. sz. a. kiadott körrendelete. Ugyanazért kérdem az igazságügyér urat: 1. Szándékozik-e az ügyv. rendi 33. §-a elle­nére a budapesti ügyvédi kamara ügyrendének meg­változtatása által gyakorolt beavatkozást megszün­tetni ? 2. Szándékozik-e az ügyvédi kamara tagjai ellen a 111. §. által föntartottnak vélt 1804. évi ügyvédi utasítást hatályon kivül helyezni és senkit rendes bírósága alól el nem vonui? és mindkét eset­ben mivel tudja indokolni törvényszegéseit? Csak annyit vagyok bátor még megjegyezni, hogy a fönálló ügyvédi rendtartás szerint gyakorló ügyvéd csak az lehet, a ki az ügyvédi kamara által a jegyzékbe beíratja magát, ki ellen tehát az ugyan­ezen törvényben szabályozott fegyelmi eljárás az irányadó, és így a ministernek sem az 1804. évi ügyvédi utasítás, sem más rendelet szerint hatáskö­rébe ez nem tartozhatik. Ellenben azok, a kik be nem jegyeztették magukat: természetesen nem vo­nathatnak el rendes biráiktől, és igy a minister ál­tal alkalmaztatni vélt 1804. évi ügyvédi utasítás annál kevésbé lehet irányadó, mert e szerint minden föllebbezés ki van zárva. Tehát azon rendelet fön­tartása a nem gyakorló ügyvédeknek rendes birá­joktól való elvonását czélozza. Bátor vagyok aján­lani ezen interpellatiomat a minister urnák, mielőbbi elintézés, illetve törvényszegésének indokolása végett. Elnök í Ki fog adatni az igazságügyminis­ter urnák. Molnár Antal előadó: A kérvényi bizottság nevében van szerencsém benyújtani a bi­zottság által tárgyalt kérvények LXVIII. sorjegyzé­két, kinyomatás és naprendre tűzés végett. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és a tisztelt háznak további intézkedése szerint vagy a szabályszerüleg meghatározott napon, vagy máskor tárgyalás alá fog vétetni. Ernuszt Sándor előadó: Van sze­rencsém benyújtani a közigazgatási bizottság jelen­tését : a sorkatonaságnak, a tengerészeinek és a honvédségnek természetben való tartásából keletkező terhek aránylagos föloszthatása tekintetéből a tör­vényhatóságok által kivethető pótadóról. Kérem a je­lentést kinyomatni. Elnök: Minél előbb ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Gullner Gyula s Tisztelt képviselőház! A belügyininister ur, midőn e törvényjavaslatot a tisz­telt háznak benyújtotta, jelezte annak sürgősségét; ámbár kijelentette egyúttal azt is, hogy a törvény­javaslat tárgyalásától nem teszi függővé a jelen or­szággyűlés berekesztését. Minthogy a törvényjavas­lat csupán kilencz szakaszból áll, és azt gondolom, hogy fontosabb elvi discussio aligha fog tárgyalása

Next

/
Thumbnails
Contents