Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-388

94 388. országos ülés május 11. 1875. már régóta folyamatban vannak, s reménylem nem is fognak siker nélkül maradni, ugy hogy előreláthatólag képes lesz a kormányt már a jövő országgyűlés kezdetén a tisztelt házzal tudatni a tárgyalások eredményét. (Tetszés.) Remete Géza: Biztosítást nyervén a tisztelt minister ur válasza által : megnyugvással veszem, hogy tevékenysége tárgyát képezi az ügy. Elnök: Tudomásul veszi a tisztelt ház a minister ur válaszát? (Tudomásul vesssmikl) A minister ur válasza tudomásul vétetett. Szederkényi Nándor: A tisztelt belügymini ster úrhoz kívánok egy interpellatiot intézni. (Halljuk l) Röviden előrebocsátom azt, hogy interpellálom tulajdonképen első sorban Hevesmegye bizottságát illeti; azonban intézem ebbeli interpellatiomat mindamellett a tisztelt belügyminisíer úrhoz azért, mert tapasztaltatott, hogy Hevesmegye bizottságának legjobb szándéka és iigyekezete az előző időkben a kormány ellenkező eljárásával rendesen megbiusittatott s ennek folytán Hevesmegye eljárása — ha jól emlékszem, — az ápril 2 3-iki ülésben alkalmul szolgált a tisztelt belügyminister urnák arra, hogy Hevesmegye bizottsága ellen bizonyos tisztviselő visszaélése üldözésének mintegy abbanhagyása folytán a tisztelt belügyminister megrovólag is nyilatkozott a megye bizottsága ellen. Sajnálom, hogy akkor nem voltam jelen; mert alkalmasint megadhattam volna a kellő fölvilágosítást ez ügyben is. Most már ennek vége lévén, csak annyit vagyok bátor előzőleg mondani, hogy nagyon fölvilágosítja ott a helyzetet az, hogy például Hevesmegye fegyelmi bíróságában a főispán által kinevezett három bíró közül az egyik a szathmári püspök ügyvéde, a másik az egri érsek ügyvéde, a harmadik pedig az egri káptalan ügyvéde. Hozzájárul ehhez, hogy ha ezen bíróság elnököt nem tud választani, a főispán nevezi ki az elnököt. Ebből a tisztelt ház fogalmat szerezhet magának arról, hogy Hevesmegye fegyelmi bírósága miként járhat el az egyes tisztviselők ellen fönforgő ügyekben. Ezeket szükségesnek tartom előterjeszteni, és most fölolvasom interpellatiomat. (Olvassa:) Kérdés a tisztelt belügyminister úrhoz. Hevesmegyebeli Gyöngyös-Oroszi községben ottani lakos, Szabó Mihály, ki templomba igen ritkán, vagy épen nem is szokott járni, egyik vasárnap a helybeli róm. kath. lelkész prédikátiojának tárgya lön, mint vallástalan templomba nem járó egyén. Szabó Mihály ezen kiprédikálás miatt méltólag neheztelvén, levelet intézett a lelkészhez, igen művelt hangon irott levelet, melyben a vallás iránti bölcsészeti nézeteit kifejtvén, figyelmezti a lelkész urat az ily kiprédikálás rósz és veszélyes oldalaira még a vallás szempontjából is. Ezen levelet a lelkész Földváry Sándor szolgabírónak adta át (közbevetőleg legyen mondva, ezen szolgabíró volt az, a kiért Hevesmegye a múltkor a tisztelt belügyminister ur részéről a megrovó nyilatkozatot is kapta), ki is Gyöngyös-Oroszi községben megjelenvén, a községi képviselőtestület előtt következő itt röviden előadandó Ítéletet hozott: Mert Szabó Mihály e levélben a lelkész ellen bizalmatlanságot terjeszt: a lelkész ur becsületét sérti; 24 órai börtönnel fenyíttetik, s az Ítélet végrehajtás után föllebbezhető. (Mozgás.) Az ítélet végre is hajtatott, s most az alispán előtt föllebezés alatt áll, ki, hiszem ezen a személyes szabadságot durván megtámadó szolgabírói önkény s visszaélés ellen megteendi a törvény keretében kötelességét. Miután azonban a köztörvényhatósági törvény, az ily visszaélés ellen nemcsak a megye bizottságának, hanem a főispánnak is jogot ad az eljárásra; miután nevezett szolgabíró a személyes szabadság ellen intézett többrendbeli visszaéléséről a kormány előtt is ismeretes, s alkalmat adott a belügyminister urnák ápril 23-án megrovó nyilatkozattételére: kérdem a isztelt belügyminister urat, fog-e haladéktalanul ez ügyről tudomást szerezni s ígért szigorához hiven őrködni: hogy ily visszaéléseket elkövető szolgabíró, a kormány eddig élvezett protectioja alatt ne compromittálhassa többé Hevesmegye tisztikarának jó hírnevét és becsületét. Kérem méltóztassék ezen interpellatiot a belügyminister urnák kiadni. Elnök: Ki fog adatni a belügyminister urnák. Tóth Kálmán: Tisztelt ház! Van szerencsém egy interpellatiot intézni a tisztelt közlekedési minister úrhoz. Az interpellatio úgyis indokolva lévén, egyszerűen kérem annak fölolvastatását. Tombor Iván jegyző (olvassa:) Interpellatio a közlekedési minister úrhoz. Tekintettel arra, hogy a duna-drávai, illetőleg a bátíaszéki harmadrendű vasút megszavazására főindokul az, szolgált, hogy e zúgvonal Baján keresztül kiépíttetvén, elsőrendű, sőt európai vasútvonallá válik; tekintettel arra, hogy az ezen kiépítés nélkü 1 teljesen értelmetlen vonal az államtól évenként több százezer forint garantiát vesz igénybe, mely, ha a kiépítés meglesz : magától elenyészik, s hogy igy a költséges dunai híd néhány évi garantia-költség árán ki lenne építhető és létesíthető egy nagyfontosságú vasútvonal, mely Erdélyt s a legtermékenyebb alföldet a legconsumensebb külfölddel, Styriá-