Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-359

56 359. országos ülés ápril (>. 1875. kaphat, hacsak helyette atyja vagy gondnoka nem folyamodik, s ez esetben vadászati jegyet váltani köteles. * Tisztelt ház! Én egy módositványnyal vagyok bátor ezen a) ponthoz hozzájárulni, illetőleg ezen a) pontot megtoldani. Én tudniillik azon szempontból indulok ki, hogy a vadászatot egy czélszerü nemes időtöltésnek és mulatságnak tartom; s azt hiszem, iparkodnunk és óhajtanunk kell, hogy mentől többen résztvegyenek ezen férfias mulatságban és azt táplálnunk is kell. Szerintem nagy akadály az, hogy ha azon kiskorú, mikor a gyámja a fegyver használatát neki megengedi: azt nem használhatja; mert tiuljuk azt, hogy, a mint valaki a puskát kezébe veszi, mindjárt nem tud vele bánni, és ha ifjúkorában nem tanulja be: lehet, hogy egész éleiére elvesz, hogy vadász legyen belőle. Ennélfogva én meghagynám az egész szakaszt ugy, a mint van, és megtoldanám ezzel: „kiskorúak, szülőik vagy gyámjuk beleegyezésével 17 éves korukig vadászati jegy nélkül is vadászhatnak." Tudniillik addig, mig begyakorolhatják magukat a vadászatba. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Az adóügyi bizottság nevében nem fogadhatom el a módositványt; mert az egész törvény iatentiojával, különösen pedig az 1-ső §. világos határozatával, melyet a tisztelt ház már elfogadott, ellenlétben áll. Csernátony Lajos: Tisztelt ház! Én bátor vagyok' csak egy megjegyzést tenni. (Halljuk! Hal/juh!) Ha jól emlékszem, épen Almásy tisztelt képviselő ur volt az, a ki ezen javaslatoknak napirendre kerülése alkalmával megütődött azon, hogy igen kevés fényűzési adótörvény hozatott a ház elé. Ez, ha valamit jelentett, azt jelentette, hogy ő ezen luxusadókat mindenekelőtt megszavazandónak tartja; mert ezek legkevésbé sújtják azon osztályt, a mely a „sujtást", azaz nem a sujtást, mert az kétértelmű, hanem a terhet leginkább érzi, és ime, most épen a tisztelt képviselő ur az, a ki ezen egy fényűzési czikknek megadóztatása alkalmával az abból jövő jövedelemnek csökkenését akarja. Én egyszerűen csak ezt akartam fölhozni, hogy lássa a tisztelt ház az eljárást. Nem fogadhatom el a módositványt. Beőthy Algernon: Tisztelt ház! Az 5. §. b) pontjára van egy módositványom. A b) pont ugyanis igy szól: „testi vagy elmebeli fogyatkozás miatt lőfegyverek biztos kezelésére képtelenek." Itt méltóztassék ezen szavakat: „testi vagy" kihagyni; mert nagyon sok ember lehet, a ki bizonyos tekintetben testi fogyatkozásban szenved: de azért igen jó vadász lehet, és az alispán, ha tetszik neki, mert egy-két ujja a kezén vagy a lábán hiányzik: nem adja meg neki az engedélyt. Én ugy hiszem, hogy ez tökéletesen fölösleges. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! A mi a beadott módositványokat illeti azoknak elsejét nera fogadhatom el. Őszintén megvallom, meg nem foghatom, hogy ezen rendelkezést ugy, a mint szövegezve van, a tisztelt képviselő ur be nem látja. Itt meg van mondva, hogy a kiskorú, ha gyámja beleegyezik, vadászhat. A tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy vadászhasson ; de ne fizessen. Már ez magával a törvény szellemével ellenkezik. A ki vadászik fizessen érte: ha egy pár évvel fiatalabb is. A mi a másik módosítást illeti, melyet Beöthy Algernon képviselő ur indítványozott, azt oly módosításnak tartom, melyet részemről elfogadok; mert elégségesnek tartom az elmebetegek kivételét. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Csak pár szóval akarom megjegyezni, hogy az Almásy képviselőtársam által tett módositvány nem egészen olyan fölösleges, mint azt Csernátony, a pénzügyminister s az előadó urak föltüntetni akarják. Az kétséget nem szenved, hogy van igen sok családatya, ki a maga és egy fia részére képes megfizetni a fegyverengedély után járó dijat; de nem képes megfizetni több fia, részére. Ennek az lesz a következése, hogy fia nem vadászhatván, lesz a hazában egy fegyverfogható polgárral kevesebb. Ez a másik oldala a kérdésnek. A vadászat egyszersmind oly férfias mulatság, mely a fegyverfoghatásban gyakorolja a fiatalságot, Tehát kérdéses dolog az: ha vajon politikus eljárás-e az, ha az ország akadályokat gördít az elé, hogy a fiatalság minél inkább gyakorolta&sék a fegyverben? Ha más móddal képesek ezt pótolni, ha czéllövéseket rendeznek minden vasárnap: akkor szívesen elfogadom ; de addig, mig más nincs, azon egy gyakorlatot, mely megvan, megszorítani, nem tartom egészen czélszerünek. E szerint Almásy módositványa nem épen légből kapott, dolog, mint némelyek azt föltüntetni óhajtják. Csiky Sándor : Nekem az 5. §. c) pontja alatt lévő azon tétel iránt, hol a büntetés kiszabása mondatik, hogy a büntetés végrehajtása, illetőleg letelte után, ha valaki, — azt mondja ezen törvény, — az 1872-dik évi VI. törvényezikkben kijelölt esetek köréből valami kihágást véghezvisz: akkor fegyverengedélyt 1-től 5 évig nem kaphat, és megbüntettetik. A kihágás különféle. Lehetnek csekélyebb kihágások, melyek bűnténynek nem nevezhetők, és oly szigorú büntetést rájuk mérni nem lehet. Például, ha valaki a nyulat akkor lőtte le, mikor az a szomszédföld területére lépett, ez már kihágás, s hogy azért, mikor a büntetést kiállotta, még több évig ne nyerhessen fegyverengedélyt: azt