Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-381

394 381. országos ülés m4jus 4. 1875. azért, mert monarchiában élünk: lefelé; mert nem a kormányért van a nemzet, de a nemzetért van a kormány, és épen igy, mig nem köteleztethetik arra, hogy, mert a közvélemény mást mond : meg­tegye a mit rosznak tart ; de igenis eddig a ha­tárig köteles intézkedéseiben a közvélemény kívá­nalmait figyelembe venni. (Élénk helyeslés.) Azt mondja a tisztelt képviselő ur fölhívásá­ban, hogy nem kell neki részletes programm ; de mégis kell neki magyarázat, kell több pontokra nézve kibővítés : mert a mit a ministerium eddig mondott, az nem egyéb, mint csontváz. Meglehet, tisztelt ház ; de ha a ministerium mondott annyit, a mennyi egy csontváznak megfelel, hogy fön­tartsam a hasonlatosságot: már mégis kijelölte azt, hogy mily irányban akar megindulni ; mert ezen csontváz képezi az alapot, melyre az egyes rész­letek izom képében rárakatván, létrejő a szerve­zet. De vajon, ha az, a mit a ministerium mon­dott, csak csontváz : hát az, mit máskép jellemezni nem lehet, minthogy egy nagy kérdőjelkép áll előttünk, többet mond az országnak? (Tetszés a középen.) A tisztelt képviselő ur azt mondja s inkább kérdezi, hogy akar-e a kormány elmenni a taka­rékosságban addig, a meddig a biztonság és jó kormányzat engedi, egy szóval, addig, hogy meg­kíméljen mindent, a mi az ország valódi és nem képzelt érdekeinek szemügyre vételével megkímélhető. Egyszerű e kérdés és erre már csakugyan lehet felelni, Apponyi képviselő ur kivánata szerint, egy egj r szerü igennel. Csakhogy ha a tisztelt kép­viselő urak ezt megkérdezték, és mi reá igent mondottunk : szeretném tudni, hogy ki tud már most többet, mint tudott azelőtt; mert csak akkor fognánk többet tudni, de ez már részletezés : ha azt kezdenénk fejtegetni, hogy mi tehát a valódi és mi a képzelt szükség. (Tetszés a középen.) Arra nézve, hogy mit akarunk az országgyű­léssel : megkapta a tisztelt képviselő ur ma Ap­ponyi képviselő ur beszéde közben a választ a ház ezen oldalairól. Meg is mondtuk, nem most, megmondtuk még előzőleg régen, hogy mi az öt évi ország­gyűlési cyclust és a képviselők számának leszállítá­sát nem akarjuk. Ezt tehát kár volt kérdezni ; mert az országban minden gyermek tudja rá-a fe­leletet, egy szóval mindezen kérdésekre nézve el merem mondani, hogy annyit, a mennyit a practi­kus haszon szempontjából mondani kell és lehet, elmondottunk; nyilatkoztunk a megtakarítás iránt, hogy azt a lehetőség határai között a kormányzat minden ágára ki akarjuk terjeszteni. Ép igy nyi­latkoztunk a bank-, a vám-kérdés iránt. Hogy nem megyünk itt azon theoretikus fejtegetésbe, hogy per absolute szabad kereskedés 3 vagy per absolute védrendszer legyen, vagy a körülmények szeriut a kettőnek egymás által való mérséklete lesz czélba veendő: az igen természetes. Hiszen ez épen azon kérdések sorába tartozik, melyek fölött a tudomány állithat föl abstract theoriákat ; de a gyakorlati politika kénytelen megalkudni a szomszédok viszo­nyaival, a mint azok is kénytelenek megalkudni a mi viszonyainkkal. {Helyeslés a középről.) De hogy én is tegyek egy kérdést a tisztelt képviselő úrhoz ; (Battjuhl) ha a tisztelt képviselő ur mindezen fontos kérdésekre és másokra nézve, melyeket nem tartott szükségesnek fölemlíteni, nem ismeri a kormány álláspontját, ugyan kérdem: mily alapon opponál; hiszen ismeretlennek opponálni, engedelmet kérek, valóban igen furcsa. {Élénk he­lyeslés a lalközépen.) Igaz, a tisztelt képviselő ur megmondott egy okot ; azt mondotta, hogy az ő pártállását indo­kolja a roppant többség, melylyel a kormány bír ; mert az egészséges parlamentalis szervezet megkö­veteli, hogy legyen ellenzék. Abban, hogy az egészséges parlamenti szervezet megköveteli, hogy legyen ellenzék: tökéletesen igazsága van ; el­ismerem azt is, hogy pártjának egész eddigi föllépte jogosít mindenkit azon föltevésre, hogy az valóban parlamentalis ellenzék lesz; de az elleuzék létjogát maga az, hogy egy párt többségben van : még nem képezheti ; mert bármily nagy legyen a, többség : ha elveivel egyetértünk, benne kell har­czolmmk; (Élénk helyeslés a középről.) és bármily csekély legyen a többség, ha elveivel egyet nem értünk: ellene kell harczolmmk. (Élénk helyeslés a középről.) A képviselő ur beszéde végén azt is mondja, hogy nem annyira magáért teszi ő a kérdéseket, hanem azért, — és ezt ismételte Apponyi képvise­lőtársunk, -— hogy a választásnál mindenki tud­hassa : kire, mire szavaz. Hiszen, hogy ehhez min­den választónak joga van : az természetes; csakhogy nem gondolom, hogy valahol a világon a pária­mentalismus szerint a választóknak a részleteket is kelljen tudniok arra, hogy magukat elhatározhas­sák. (Helyeslés a középről.) És továbbá nem tu­dom, nem élek-e csalódásban; de azt hiszem, hogy azok a választók nemcsak minket fognak újra választani, hanem a tisztelt jobb oldali el­lenzék tagjait is: tehát joguk van azok vélemé­nyét is tudni, pedig ők ezt még sokkal kevésbé jelezték a mai napig, mint mi. (Fölkiállások a kö­zépről : Igaz! Vgy van \) És most, tisztelt ház, még csak egyet. E háznak minden oldaláról a tegnapi és mai vitában ismételten megtámadtatott a „szabadelvű párt" el­nevezés. (Halljuk \) E megtámadásokban különösen én ugy állíttattam oda, mint az elnevezés indítvá­nyozója : pedig az a dolog természetéből nőtte ki

Next

/
Thumbnails
Contents