Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

844 376. országos ülés íipril 28. 187í». mivel saját törvényei szerint a bűnöst külföldön elkövetett bűntényéért nem állithatja bíróság elé. Hogy ez nem légből kapott állítás : ezt beigazolom az által, hogy ez szórói-szóra benfoglaltatik a franczia külügyministeriumban alkalmazott és ezen ügyekkel foglalkozó kitűnő szakférfiúnak, Billot-nak könyvében. E szempontbél a 6. §-nak ezen intézkedése mindig, mint valami unkáim fog a kiadási szerződések közt fönállani, és ez oly tételt képez, mely a nemzetközi jogban elfogadva nincsen. Hasonlóan áll a dolog a 8. §-ra nézve, hol nemcsak a reciprocitás hiányát hibáztattam ; hanem azt is, hogy egy átalános, minden nemzet által elismert nemzetközi jog sértetett meg, hogy tudniillik a büntetőjogi követelések és igények mindig a magánjogiaknak fölébe helyezendők. Ez oly elv, (Zaj.) melyhez minden nemzetközi szerződés, a mely Belgium és Francziaország által köttetett, sértetlenül föntartatott. (Zaj.) Oroszország, midőn ezen szerződést velünk és Olaszországgal megkötötte, makacsul ragaszkodott azon állásponthoz, minek következése az, hogy más állammal nincs a bűntettesek kölcsönös kiadatására vonatkozó szerződése, (Zaj.) és mely makacsul ragaszkodva saját törvényei- és nézeteihez, a tisztelt ministeriumnak a példa csupán csak ajánlható. Magára a szerződésre vonatkozólag egyéb észrevételem nincs ; csak azt kívánom még constatálni, hogy nem indítványoztam a szerződés elvetését; hanem igenis csak azon aggodalmakat kívántam kifejezni, melyek jövendőben való elkerülése kívánatos lenne. A mi az indítványt illeti, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem hiszem, hogy ezen indítványra vonatkozólag oly hosszú tárgyalásokra volna szükség. Előttünk áll mindenütt a külföld példája, előttünk áll, hogy számos külföldi ország, Belgium, Francziaország, Hollandia, Anglia és Amerika ily törvényeket minden nehézség nélkül meghoztak; de legyen szabad reflectálnom azon ellenvetésre, mely indítványomnak ily alakban való elfogadása ellen a tisztelt igazságügyminister ur képviselője által tétetett, azon ellenvetésre, hogy ily törvényt nem lehet meghozni, a nélkül, hogy büntetőtörvénykönyve ne legj-en az illető nemzetnek. Ezen ellenvetés itt indokoltatoít; de azt legjobban és leghelyesebben megczáfolják a tények. Angliának máig sincs büntetőtörvénykönyve, és Anglia mégis ismételve hozott ily törvényt, és ismételve módosította azt saját criminalis praxisának alapján. Amerikának nem egy, hanem számos, egymástól eltérő törvénykönyve van a különböző államokban, és Amerika ezen különböző büntetőtörvénykönyvek daczára mégis egy egységes kiadatási törvényt létesített: mert erre vonatkozólag tgyátalában nem szükséges, hogy büntetőtörvénykönyv létesüljön; hanem szükséges világosan körülírni az egyes eseteket és föltételeket; hogy pedig a magyar juris prudentia oda nem emelkedett volna, hogy ezen eseteket és föltételeket világosan ne definiálhasson, — a mint ez a törvényben szükséges, — ezt nem teszem föl: mert sokkal nagyobb tisztelettel vagyok a magyar jogászi kar, a magyar bűnügyekkel foglalkozók iránt, és meg vagyok győződve, hogy a belga törvény példájára itt is ily törvény meghozatalának semmi útját nem állja ; sőt elismerem, hogy czélszerti volna, ha nem a büntetőtörvénykönyv után, hanem azzal egyszerre hozatnék meg e törvény, egyszerre a büntetőtörvénykönyv azon fejezetével, mely különösen az illetékességet és a. büntethetőséget tárgyazza. Hogy azonban nem ártott volna, ha az 1871. meghozott határozat alapján kísérlet történt volna már előbb is ezen törvényt meghozni, — mely valószínűleg keresztül is ment volna: — azt ép a jelen szerződés alkalmából fölmerült aggodalmak mutatják; mutatja ép az, hogy 1871. óta sok szerződést kötöttünk, melyek egymástól eltérnek, és melyek mindenesetre complicatiokat idéznek elő, és hogy ha ily törvényünk lett volna : sem azon szerződésekben ily eltérés nem fordult volna elő, sem a mai tárgyalásra szükség nem lett volna. Ezek alapján ajánlom a határozati javaslat elfogadását. Elnök s A főrendiháztól üzenet érkezett, méltóztassanak azt meghallgatni. Nyáry Gyula báró. a főrendiház jegyzője: Méltóságos elnök i Mélyen tisztelt képviselőház! Van szerencsém jelenteni, miszerint a méltóságos főrendek a tisztelt ház üzenetéhez a bor- és húsfogyasztás! adó és a kereseti adóra vonatkozólag minden módosítás nélkül és készséggel hozzájárultak. Bátor vagyok az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.) Wächter Frigyes jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök! Tisztelt ház! Már most a bor- és húsfogyasztásról, úgyszintén a kereseti adóról szóló törvényjavaslatokat illetőleg a két ház között az egyetértés tökéletesen helyre lévén állítva : ezen törvényjavaslatok legfölsőhb szentesítés elé fognak terjesztetni. (Helyeslés.) Arra nézve, tisztelt ház, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassák: semmi ellenvetés nem lévén, kijelenthetem, mint a ház határozatát, hogy a törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Helyeslés,) Már most a Pulszky Ágoston által beadott határozati javaslat iránt kell intézkedni, a melyet az igazságügyminister képviselője is, — ha szavait jól fogtam föl, — magáévá tett. Csemegi Károly államtitkár s A határozati javaslatot nem fogadom el; hanem