Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

304 374. országos ülés márczíus 26. 1875. telt ház, hogy az alapitók nevezték ki eddig az igazgató-tanácsosokat, különösen pedig a vállalatnak első éveire, ezen körülmény, a mint a tapasztalás mutatja: a legnagyobb vállalatoknál káros következményeket eredményezett. Nem szükség hivatkoznom egyébre, mint az átalánosan ismert keleti vasút Véghetetlen botrányos ügyére. Itt csak azon körülmény tette lehetségessé azon eredményt, a melyre az vezette, hogy az igazgató-tanácsosokat nem a részvényesek közgyűlése, a mint a törvény rendeli, hanem szabálytalanul és törvénytelenül az alapitók nevezték ki. Én, tisztelt ház, — bármit mondjon Wahrmann tisztelt képviselő ur a többség és kisebbség jogairól, — a részvénytársulatnál és minden társulatnál első föltételnek tartom, hogy legyen bár valaki többségben vagy kisebbségben, többre, mint mennyire magát szerződésileg lekötelezte: senki által kötelezhető ne legyen. Én csak arra vagyok köteles, mire magamat szerződésileg leköteleztem, ha magam állok is egy millió ellenében: tökéletesen mindegy; mert első föllépésem föltételezte a szabad akaratbeli hozzájárulást.; én ezen hozzájárulást csak bizonyos föltételek melett adtam ; ha ezek azután kijátszatnak a többség által, ha kényszerittetem pénzemet ellenkező irányban fölhasználtatni engedni: akkor én meg vagyok csalva, pénzemből ki vagyok fosztva. Itt arról, hogy a majoritásnak vagy minoritásnak jogai legyenek: szó sem lehet; a majoritás jogait megvédi maga a majoritás természete; itt csak arról lehet sző, hogy a vállalat oly czélra vezettenék, melyre a felek szerződtek; mert részvénytársulat nem egyéb, mint sok oldalú szerződés, sokan szerződnek egy bizonyos czél, vállalat létrehozására. Az ezen szerződésben kikötött föltételek, mindenesetre irányadók, és azok, melyeket a törvény oltalma alá venni köteles. Itt, tisztelt ház, annak az eszmének is adatott kifejezés, hogy nem szabad a vállalkozási szellemet elnyomni. Nem! de méltóztassanak elhinni, hogy sokkal nagyobb fontosságú dolog az, hogy találkozzanak részvényesek, kik a részvényeket pénzen szerzik be ; minthogy találkozzanak alapitók; mert méltóztassanak elhinni, hogy alapító lesz elég, alapító hiányában még nem volt egy ország sem; de vállalkozó hiányában igen volt. Mi czélja lehet annak, hogy az alapitók nevezzék ki az igazgató-tanácsot, és nevezzék különösen a vállalat első éveire: midőn az aláirt pénz, legnagyobb részben befektettetik ? Hiszen a keleti vasútnál a 75 millió forint, melyet az állam garantirozott: nem a negyedik, ötödik évben költetett el, hanem az első kettőben. Ha azt mondotta volna a keleti vasút alapszabálya, hogy az igazgató-tanácsot az első három évre választja a részvényesek társulata és azontúl kinevezik a vállalkozók és engedélyesek : sokkal kevesebb hátrány lett volna belőle, s akkor az nem történhetett volna meg, a mi most megtörtént. Mi czélja is van annak, hogy az alapitók válaszszák az igazgató-tanácsot? hiszen az alapitóknak nem lehet több érdeke, mint a részvényeseknek. Midőn pénzről van szó, akár az egyik nagyobb a másik kisebb mennyiséggel járul hozzá : a szándék mindenesetre komoly; mert pénzzel járul hozzá; azt föltételezni pedig, hogy mindenütt van malitia, és mindenütt van valami roszakarat, és csupán az alapitóknál nincs; mikor a négy évi tapasztalat mutatja, hogy mindenütt, mindenkor és minden esetben, a hol csalások történtek, az alapitók voltak, a kik elkövették: akkor, megvallom, egyátalában nem láthatom át, hogy a törvényhozás jogosítva legyen arra, hogy ezen különböző csalásokat maga a törvény elősegítse. A részvénytársulatnak, mint minden társulatnak, meg kell lenni azon jogának, hogy azok, a kik a pénzt adják, rendelkezzenek azon pénz hováforditásával; az a dolog természetéből foly. De én nem tudom megfogni, hogy mi ok bírhatta a bizottságot arra, hogy a részvényeseket természetes joguktól megfoszsza, és épen azon időre, mely a legfontosabb, a midőn, tudniillik az összeadott pénz befektetéséről van szó. Én, mondom, ezt meg nem foghatom, és ennélfogva indítványozom: hogy „ a 183. §. első bekezdése kihagyatván, a második bekezdés első sorában e szó után: „tagjait" tétessék: „a részvényesek közgyűlése választja és azokat" stb., a második sorból pedig e szó: „közgjülés" kihagy assék." A szöveg ennélfogva igy szólana: „Az igazgatóság tagjait a részvényesek közgyűlése választja, és azokat a netaláni kártérítési igények épségbentartása mellett bármikor elmozdíthatja." Beőthy Algernon jegyző (újra olvassa a módositványt.) Wahrman Mór! Én részemről nem fogadhatom el Simonyi képviselő ur indítványát, melyet, midőn indokolt, egyszersmind meg is czáI folt. Azt mondta a tisztelt képviselő ur, hogy a részvénytársaság nem egyéb, mint több szerződő fél együtt; és azt is monda, hogy mindenki csak arra kötelezhető, a mire magát lekötötte; szabad akaratában áll szerződni, de csak akkor tartozik kötelezettségét teljesíteni: ha azon szerződés megtartatik. Itt arról van sző, hogy az alapitásnál, tehát addig, míg csak alapitók léteznek, addig jogukban áll szabad akaratuk szerint eljárni, mint ezt Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam is elismeri. Midőn tehát az alapitók szükségesnek látják azt, hogy bizonyos vállalat érdekében mindjárt azon egyéneket is biztosítsák a vállalatnak, kiktől azon vállalat kereszíülvitelét és sikerét függővé teszik : akkor csak