Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-374
L»98 í!*á. országos ülés ápril 2t». 1875. .a föloszlásnak, fölszámolásnak és ezen esetekben a fölszámolás befejezése után az eredmény kitüntetése végett tartandó végső közgyűlésnek módját." Igen élénken emlékszem rá, hogy a jegyzőkönyvben megtaláltam azt, hogy indítványozva volt, hogy a föloszlás esetei és a fölszámolás módja a törvényjavaslatba bejöjjön ; azonban az volt rá a felelet, hogy intézkedik róla a törvény. Bocsánatot kérek, a törvény egyes csekélyebb részletben intézkedik ; de a módozatok fölött nem, ezen intézkedés méghagyatik a közgyűléseknél; és én sokkal jobban szeretném, ha a fölszámolás és föloszlás módozatairól már az alapszabályokban lenne gondoskodva, mint azt egyedül a közgyűlésekre bizni. Azért kérem a tisztelt házat, föntebbi módositványaimnak figyelembe vételére. Elnök: A Madarász kéjrviselő ur által beadott módositványok újból föl fognak olvastatni. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa Madarász József módositványait.) Apáthy István a kereskedelmi minister képviselője: Mélyen tisztelt képviselőház! Hoclossy előadó urnák nem sikerült eloszlatni a képviselő ur aggályait az au porteur részvényekre nézve. Bátor vagyok erre vonatkozólag megjegyezni, hogy az au porteur részvények kérdését maga az állam döntötte el az által, hogy szükségesnek látta egyes papiíjainál, melyek névre szőlanak, kimondani azt, hogy e papírok giro in bianco mellett tovább adathassanak ; sőt azt is hozzáteszem, hogy a névre szóló állampapírok legnagyobb része költött névre szól; régebben, például Franz Frey s más nevekre, tehát nem létező nevekre czirkáltak a papírok, ép ugy mintha „au porteur "-re szóló papírok volnának. Azt kívánja a tisztelt képviselő ur. hogy a második pontba a vállalat tárgya mellett a vállalat czélja is bevétessék. Nézetem szerint, ha beleteszszük a vállalat tárgyát : akkor a czél megnevezése fölösleges, vagy megfordítva. Hogy mit kell érteni a vállalat tárgya alatt : az nem a törvénybe való, hanem azt az élet, vagy eommentár magyarázza meg. Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy ellenmondás van a törvényjavaslat 153. és 172. §g-ai közt, hogy tudniillik az egyik §. 50%-ig köti jótállásra a bemutatóra szóló részvényeket, míg ellenben a névre szólóknál a részvényesek az egész névérték erejéig kötelezvék. Ez tévedés. A 153. §. az aláírókról szól. ezek részvényeikért az aláirt összeg 50%-ka erejéig azon esetben is felelősek : ha azokat tovább adták; a többi részvényeknél az egész összeg erejéig felelősek. Ugyanez áll a névre szólóknál is, s ezek közt különbséget tenni nem lehet. Hogy a névre szóló részvény birtokosának neve és lakhelye a társasági részvénykönyvbe bevezettessék : az igen természetes. Ott, hol ismeretes nevek vannak, a társaságnak bírnia kell azon joggal, hogy követelhesse, hegy a részvényes magát a társaságnál bejegyeztesse; ezen érdek az au porteur részvényeknél nem fordulván elő: intézkedés nem volt szükséges. Azt is kívánja a tisztelt képviselő ur, hogy a 15. §-ban a társaság köteleztessék hirdetményeinek és határozatainak közzétételére. Ezen határozat vagy hirdetmény, vagy nem; ha hirdetmény : akkor a törvényben van intézkedés e tekintetben; ha nem az: akkor nem kell közzétenni. Minden oly határozatot közzé kell igenis tenni, a mely hirdetmény ; a mely azonban nem az, azt nem kell közzé tenni. így például a közgyűlés elhatározza, hogy egyik igazgatója renumeratiot kapjon; ezt nem szükséges közzétenni : inert nem alterálja a társaság vagyonát, szervezetét. Végre azt kívánja a tisztelt képviselő ur, hogy a fölszámolás iránt külön intézkedés történjék. A fölszámolás lehető eseteinek megállapítása a törvény keretébe nem tartozhatik. Hogy a társaság mikor jut azon helyzetbe, hogy liquidál : az a körülményektől függ; ennek módjai meg vannak állapítva a közkereseti társaságokról szóló részben, s ott világos hivatkozás történik a részvénytársaságokra. A tisztelt képviselő ur kívánságának tehát, a menynyiben a törvénybe tartozik, minden tekintetben elég van téve. Helfy Ignácz : Nem vagyok oly helyzetben, hogy Madarász tisztelt képviselőtársamnak az au porteur részvényekre vonatkozó módositványát elfogadhassam, mert tény, hogy a mai papirforgalom mellett e kérdés már túlélte magát; tény, hogy a törvény maga már szintén intézkedett az által, hogy bizonyos vasutak okmányaiban kimondá világosan, hogy ezekre nézve az állam kivételt tesz, például a keleti vasút okmányaiban, melyekre nézve megengedte az au porteur-részvényeket. Nem vagyok azonban egy véleményben az igen tisztelt tanár úrral arra nézve, hogy tökéletesen mindegy : akár a tárgy, akár a czél vétetik a törvénybe. Megvallom, magam is helyesebbnek találnám itt azon kifejezést, hogy mint mindenütt, az mondassák: „a vállalat czélja". Helyesebbnek találom ezt : mert lehetnek oly vállalatok, melyek létrejöttük perczében még nem bírnak concret tárgygyal, hanem épen a tárgy előteremtésére alakulnak. Például nem tehet arról senki, ha megalakul egy részvénytársulat az alehimia kizsákmányolására. Nincs tárgya, mert még csak föl akarja találni a tárgyat, mely által aranyat akar készíteni. Tehát sokkal jobb ezen kifejezés „czélja". Bátor vagyok ajánlani Madarász képviselőtársam módositványát.
