Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-374
3T4. országos tilts april 26. 1875. 291 tését helyeselvén, azt a képviselőház által figyelembe vétetni kéri. Mindezen kérvények ki fognak adatni a kérvény! bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Várady Gábor: Tisztelt ház! Néhai gróf Majláth Antal 1871. évi végrendeletében jótékonyczélu hiurianistikus kegyes alapítványokat tett. Sdralek Gusztáv eperjesi ügyvéd ezen végrendelet eredetijének másolatát és fordítását, — miután az eredeti latinul van, — beküldötte a tisztelt háznak, és kéri, hogy miután a néhai gróf Szathmáron vagy másutt fölállítandó bomoeopathicus kórházra 300.000 frtos alapítványt tett, ezen és más kiváló bazafhű érdemei az elhunyt grófnak törvénybe iktattassanak. Midőn ezen kérvényt a tisztelt háznak benyújtani szerencsém van, kérem a tisztelt házat: méltóztassék azt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Matits János í Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani Bácsmegyébe kebelezett SzentTamás mezőváros kérvényét, melyben kéri a budapest-szabadka-ujvidék-zimonyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatnak még a jelen ülésszak alatt a ház elé terjesztését és tárgyalását. Méltóztassék e kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Puszt Dragutin Tisztelt ház! Van szerencsém az összes ministerJumhoz egy interpellatiot intézni. Intei'pellatio az összes ministeriumhoz. Az 1868. évi XXX. törvényezikk 57. §-a kimondja s világosan megállapítja, hogy Horvát- s Szlavonország területén a horvát nyelv a hivatalos nyelv, a közös kormány közegeire nézve is. Ugyanazon törvény 46. §-a kötelezi a közös kormányt, hogy Horvát- és Szlavonország határain belül közegeiül nevezzen ki horvát- és szlavonországi honfiakat, a mennyiben ez a szükséges szakképzettségre tekintettel lehetséges. Ezen határozat keletkezésének indokai bizonyítják, hogy azok a horvát nemzet egyéniséglétének, valamint a haladás minden szakában lehető fejlődésének megvédését czélozzák. Már az előbbi ministerium nem alkalmazkodott, szorosan ezen nemzetközi szerződéshez, egyrészt oly közegeket állitván föl Horvát- és Szlavanországban, melyek a horvát nyelvet nem bírják; másrészt kizárván a horvát- és szlavonországi honfiakat a közös szolgálatból: noha szakképzettségük elismerve és bebizonyítva volt. Ezen eljárás ellen fordult csakhamar Horvátés Szlavonországban a közvélemény, melynek kifejezést adott Sram tisztelt képviselőtársam múlt évi, miudeddíglen feleletre nem méltatott interpellációjával. Ujabb időben a közös közlekedési ministerium oly rendeletet adott ki, melynek értelmében nevezett ministerimnnak a magyar korona területén lévő összes közegei, valamint magán-vasuti társaságok közegei is kötelesek a szolgálatból való elbocsáttatás fenyítéke alatt bizonyos határidőig kimutatni, hogy a magyar nyelvet bírják. Horvát- és Szlavonország tekintetében ezen rendeletben nem tétetett kivétel, s a közös közlekedésügyi ministerium azon közegei, melyek Horvát- és Szlavonország területén valamely állomást megtartani vagy elnyerni óhajtanak: nem köteleztetnek az érintett rendelet által annak kimutatására, hogy tudják a horvát nyelvet, és hogy horvát- és szlavonországi honfiak. Az emiitett rendelet ezen tartalma s a közös közlekedési ministerium eddig követett eljárásához képest igen lehetséges, hogy Horvát- és Szlavonországban a közlekedésügyi ministerium hatásköre alá tartozó bármely állomástól horvát- és szlavonországi honfiak elüttessenek, mivel a magyar nyelvet nem bírják, és hogy közegek állíttassanak föl, melyek nem birván a horvát nyelvet, a törvényt végrehajtani és a tiszta horvát közönséggel közlekedni átalán nem lesznek képesek. Hogy ezen rendelet ellenkezik a Magyarország és Horvát-Szlavonország közt fönálló szerződéssel, melyet egyoldalulag még törvény által sem, de még kevésbérendelet utján szabad sem megváltoztatni, hogy ezen rendelet a mindkét nemzet közt szükséges és üdvös egyetértés tartósságát veszélyezteti, hogy az alávágja ereit az alaptörvénynek: mindezt szükségtelen, mert fölösleges külön kifejteni. Minthogy az alaptörvény sérthetlen föntartásáért az egész ministerium felelős : bátorkodom a nagyméltóságú ministerelnök úrhoz, mint a ministerium főtagjához, a következő kérdést intézni: Igaz-e, hogy a közlekedésügyi ministerium ezen rendelete kiterjed ugyané ministerium közegeire is, melyek Horvát- és Szlavonország területén lévő vasutaknál vannak, vagy jövőre lesznek alkalmazva, és ha igaz: mivel fogja a ministerium igazolni az alaptörvény ezen megsértését? A közlekedési minister ur rendeletet adott ki, mely szerint a magyar korona országaiban, kizárólag a magyar a hivatalos nyelv a vasutaknál. (Atalános helyeslés.) Ezen rendelet kiadásánál nem vette figyelembe a minister ur a Magyar- és Horvátország közt fönálló kiegyezkedési törvény rendeletét. Horvátországban ugyanis a vasútnál oly hivatalnokok vannak, a kik a horvát nyelvet nem beszélik: másrészről pedig horvát honfiak azért bocsáttattak el a hivatalból, mert a magyar nyelvet nem bírják. Ennélfogva bátor vagyok az összes ministerium37*