Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-372
268 372. országos Illés áprü 23. 1875. Az Összeíró-bizottságok tagjainak napidijairól régibb törvény sehol nem szól; nem tudom, itt, vagy amott adatott-e kivételi jog; de rendszeresítve napidíjak adása nem volt sehol. Tehát specialiter nem mondván a torvény, hogy napidijak adandók, midőn e törvény költségekről szól: nem lehet ezek alatt mást érteni, mint az eddig szokásban volt költségeket. Valóban, tisztelt ház ! sajnos jelenségnek kellene tartani, hogy ha még azon három évenként előforduló néhány napi munkát is, mely a legszebb politikai jog gyakorlatával van összekötve: nem akarná valaki nyerészkedés nélkül elvállalni! (Helyeslés.) Én csak örömömet fejezhetem ki a fölött, hogy szerencsém lehet jelenteni, hogy nemcsak egyátalában az ország többi részeiben nem állott be azon veszély, melyet Hevesmegye kilátásba helyezett, hogy tudniillik napidijak nélkül nem lettek volna, kik az összeírást végrehajtsák; de sőt Hevesmegye is jobb volt, mint szava ; mert bár a minister megtagadta a napidijakat, Hevesmegyében mégis teljesíttettek az összeírások. Én tehát kérem a tisztelt házat: méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottság véleményéhez képest egyszerűen az irattárba helyezni, annyival is inkább: mert hiszen azt is mondhatná talán valaki, hogy a képviselőház tágabb értelmezést adhat a törvénynek, mint a milyent annak a minister adott, bár ez veszedelmes kezdeményezés lenne; méltóztassanak elhinni, ha ez esetben a kérvényben kifejezett óhaj teljesíttetnék: az országnak ezen összeirási munkálatoknál több százezer forintnyi tökéletesen fölösleges költség okoztatnék. (Élénk helyeslés.) Almásy Sándor: Heves megye kérvényét azzal indokolja, hogy más megyék is részesültek ily fizetésben; különösen Pest vármegye, a hol kaptak is födözetet ilyen költségekre. Heves vármegyében az áldozatkészség sohasem szünetelt. Megtették azt mindig, hogy ilyen költséget sohasem kértek; hanem vannak mégis bizonyos esetek, melyekben az összeírást majdnem lehetetlen volt ilyen költségek nélkül teljesíteni. Vannak ugyanis vidékek, melyeken értelmiség egyátalában nincsen, (Elénk ellenmondás a középen.) vagy ha van is értelmiség : az nagyon szegény emberekből áll. (Ellenmondás, derültség a középen,) A kik ügybuzgók lettek volna: azok ilyen költségek nélkül nem vállalkozhattak. Ily akadályok voltak és vannak most is: azért szerintem ezen költségeket nem kellett volna megvonni. Elég haszontalan költséget (Derültség a középen.) tesz a kormány másutt. Az Ínséges ügyben például megtettük az összeírásokat ingyen és azoknak még sem adatott semmi hitel ; hanem a kormány kiküldött biztost, a ki napidíj mellett teljesítette az össze-írásokat Tisza Kálmán belügyminister s Tisztelt ház! (Halljuk l) Miután a tisztelt képviselő ur egy factumra hivatkozott: kénytelen vagyok őt fölvilágosítani, hogy arra tévesen hivatkozott; mert hisz a mi fölolvasott fölterjesztésben van: az nem mind szentírás. Különben azon fölterjesztésben sem mondatik az, hogy Pestmegye kapott ilyen költséget; mert ép ugy, mint Hevesmegyének nem lett semmi utalványozva: épen ugy Pestmegye sem kapott semmit. Az igaz, hogy ezen költséget több megye kérelmezte; de eddig csak Hevesmegyének jutott azon kiváló dicsőség, hogy nem tudott annyira belenyugodni abba, hogy valamit ingyen tegyen az önkormányzat szempontjából, hogy még a képviselőháznak ne is alkalmatlankodjék. (Élénk helyeslés.) Helfy Ignácz ; Tisztelt ház! Megvallom, őszinte örömmel hallottam az igen tisztelt belügyminister urnák e tekintetben történt első fölszólalását. Igen helyesen mondta ö, hogy szomorú lenne, ha Magyarországon a legszentebb polgári kötelességek teljesítése csak akkor lenne eszközölhető, ha az haszonnal járna. De midőn Hevesmegye ezt mégis kérelmezte ; nem tett egyebet, mint a mennyit tett a tisztelt belügyminister ur saját vallomása szerint más hatóság is. Én ezen oknál fogva véghetetlenül sajnálom, hogy a tisztelt belügyminister első fölszólalásának hatását, második fölszólalásával lerontotta. (Derültség. Ellenmondások.) Mert mig első fölszólalásában egy átalános eszmének, egy átalános érzelemnek adott kifejezést, melyet, ugy hiszem, mindegyikünk helyesel: második felszólalásában világosan tanúsította, hogy neki Hevesmegye ellen van kifogása ; (Ellen-mondások. Derültség.) és hogy örömest megragadta az alkalmat ezt kifejezni. (Derültség.) Senkisem mondhatja, hogy partialis érdekből szólok, mert engem Hevesmegye épen annyira érdekel, mint az ország bármely más része. De épen, mert egyiránt érdekel: tiltakoznom kell oly kifejezés ellen, midőn a belügyminister ur azt mondja, hogy ezen dicsőség egyedül csak Hevesmegyét illeti, és mondja ezt azután, hogy bevallotta, hogy mások is ugyanazt kérelmezték. (Fölkiáltások a középen: De nem az országgyűlésnél.) A tény, mint mindenki láthatja, ugy áll, hogy miután a törvényben ez iránt nincs intézkedés: több megye azon hiedelemben volt, hogy ezen teendő napidijakkal van összekötve. Hevesmegye azt hivén, hogy más megyék kaptak napidijat: ezen hiedelemben folyamodott az országgyűléshez. De a mely perezben tudni fogja, hogy ez nem helyeseltetik, hogy egy megyének sem engedélyeztetett, és hogy az országgyűlés helyeslőleg tudomásul veszi a belügyminister ur azon nyilatkozatát, hogy napidijak ezen teendők után nem járnak: biztos vagyok benne, hogy Hevesmegyében lesz annyi hazafiság, mint