Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-372

268 372. országos Illés áprü 23. 1875. Az Összeíró-bizottságok tagjainak napidijairól régibb törvény sehol nem szól; nem tudom, itt, vagy amott adatott-e kivételi jog; de rendszere­sítve napidíjak adása nem volt sehol. Tehát specia­liter nem mondván a torvény, hogy napidijak adan­dók, midőn e törvény költségekről szól: nem lehet ezek alatt mást érteni, mint az eddig szokásban volt költségeket. Valóban, tisztelt ház ! sajnos jelenségnek kellene tartani, hogy ha még azon három évenként előfor­duló néhány napi munkát is, mely a legszebb poli­tikai jog gyakorlatával van összekötve: nem akarná valaki nyerészkedés nélkül elvállalni! (Helyeslés.) Én csak örömömet fejezhetem ki a fölött, hogy szerencsém lehet jelenteni, hogy nemcsak egyátalá­ban az ország többi részeiben nem állott be azon veszély, melyet Hevesmegye kilátásba helyezett, hogy tudniillik napidijak nélkül nem lettek volna, kik az összeírást végrehajtsák; de sőt Hevesmegye is jobb volt, mint szava ; mert bár a minister megtagadta a napidijakat, Hevesmegyében mégis teljesíttettek az összeírások. Én tehát kérem a tisztelt házat: méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottság véleményéhez képest egyszerűen az irattárba helyezni, annyival is inkább: mert hiszen azt is mondhatná talán valaki, hogy a képviselőház tágabb értelmezést adhat a törvénynek, mint a milyent annak a minister adott, bár ez veszedelmes kezdeményezés lenne; méltóz­tassanak elhinni, ha ez esetben a kérvényben kife­jezett óhaj teljesíttetnék: az országnak ezen össze­irási munkálatoknál több százezer forintnyi tökéle­tesen fölösleges költség okoztatnék. (Élénk helyeslés.) Almásy Sándor: Heves megye kérvé­nyét azzal indokolja, hogy más megyék is része­sültek ily fizetésben; különösen Pest vármegye, a hol kaptak is födözetet ilyen költségekre. Heves vármegyében az áldozatkészség sohasem szünetelt. Megtették azt mindig, hogy ilyen költséget soha­sem kértek; hanem vannak mégis bizonyos esetek, melyekben az összeírást majdnem lehetetlen volt ilyen költségek nélkül teljesíteni. Vannak ugyanis vidékek, melyeken értelmiség egyátalában nincsen, (Elénk ellenmondás a középen.) vagy ha van is ér­telmiség : az nagyon szegény emberekből áll. (Ellen­mondás, derültség a középen,) A kik ügybuzgók lettek volna: azok ilyen költségek nélkül nem vál­lalkozhattak. Ily akadályok voltak és vannak most is: azért szerintem ezen költségeket nem kellett volna meg­vonni. Elég haszontalan költséget (Derültség a középen.) tesz a kormány másutt. Az Ínséges ügy­ben például megtettük az összeírásokat ingyen és azoknak még sem adatott semmi hitel ; hanem a kormány kiküldött biztost, a ki napidíj mellett tel­jesítette az össze-írásokat Tisza Kálmán belügyminister s Tisztelt ház! (Halljuk l) Miután a tisztelt képviselő ur egy factumra hivatkozott: kénytelen vagyok őt föl­világosítani, hogy arra tévesen hivatkozott; mert hisz a mi fölolvasott fölterjesztésben van: az nem mind szentírás. Különben azon fölterjesztésben sem mon­datik az, hogy Pestmegye kapott ilyen költséget; mert ép ugy, mint Hevesmegyének nem lett semmi utalványozva: épen ugy Pestmegye sem kapott semmit. Az igaz, hogy ezen költséget több megye kérelmezte; de eddig csak Hevesmegyének jutott azon kiváló dicsőség, hogy nem tudott annyira belenyugodni abba, hogy valamit ingyen tegyen az önkormányzat szempontjából, hogy még a képvi­selőháznak ne is alkalmatlankodjék. (Élénk helyeslés.) Helfy Ignácz ; Tisztelt ház! Megvallom, őszinte örömmel hallottam az igen tisztelt belügy­minister urnák e tekintetben történt első fölszóla­lását. Igen helyesen mondta ö, hogy szomorú lenne, ha Magyarországon a legszentebb polgári kötelességek teljesítése csak akkor lenne eszközöl­hető, ha az haszonnal járna. De midőn Hevesmegye ezt mégis kérelmezte ; nem tett egyebet, mint a mennyit tett a tisztelt belügyminister ur saját vallomása szerint más ha­tóság is. Én ezen oknál fogva véghetetlenül sajná­lom, hogy a tisztelt belügyminister első fölszólalásá­nak hatását, második fölszólalásával lerontotta. (Derültség. Ellenmondások.) Mert mig első fölszóla­lásában egy átalános eszmének, egy átalános érze­lemnek adott kifejezést, melyet, ugy hiszem, mind­egyikünk helyesel: második felszólalásában világosan tanúsította, hogy neki Hevesmegye ellen van ki­fogása ; (Ellen-mondások. Derültség.) és hogy örömest megragadta az alkalmat ezt kifejezni. (Derültség.) Senkisem mondhatja, hogy partialis érdekből szó­lok, mert engem Hevesmegye épen annyira érde­kel, mint az ország bármely más része. De épen, mert egyiránt érdekel: tiltakoznom kell oly kifeje­zés ellen, midőn a belügyminister ur azt mondja, hogy ezen dicsőség egyedül csak Hevesmegyét illeti, és mondja ezt azután, hogy bevallotta, hogy mások is ugyanazt kérelmezték. (Fölkiáltások a középen: De nem az országgyűlésnél.) A tény, mint mindenki láthatja, ugy áll, hogy miután a törvény­ben ez iránt nincs intézkedés: több megye azon hiedelemben volt, hogy ezen teendő napidijakkal van összekötve. Hevesmegye azt hivén, hogy más megyék kaptak napidijat: ezen hiedelemben folya­modott az országgyűléshez. De a mely perezben tudni fogja, hogy ez nem helyeseltetik, hogy egy megyének sem engedélyeztetett, és hogy az or­szággyűlés helyeslőleg tudomásul veszi a belügy­minister ur azon nyilatkozatát, hogy napidijak ezen teendők után nem járnak: biztos vagyok benne, hogy Hevesmegyében lesz annyi hazafiság, mint

Next

/
Thumbnails
Contents