Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-370
370. országos ülés ápril 21. 1875. ft o n gességét, hogy ő mindenesetre ismerje az illető vidék nyelvét: mert csak akkor lesz képesített a bírói állásra azon vidékben; és ha mi ezt respectálni fogjuk: akkor az államtitkár urnák kezet adok, midőn azt mondta: „hogy a törvénykezés érdekében bárki, legyen bár biró hátrálnia kell." Ennél fogva azok is, kik bár önmaguk áthelyezésüket kérték, ha képesítettek nem lesznek, s erről szerezzen a minister magának biztos tudomást, nemcsak a folyamodványokból, hogy értik a vidéki nyelvet, hanem informáltassa magát tökéletesen, és a menynyiben meg fog győződni arról, hogy ők csakugyan nem birják azon vidék nyelvét: akkor a törvénykezés érdekéhen helyezze őket oda, a hová valók. Mert igen viszás volna, tisztelt ház, a helyzet ha ily áthelyezés alkalmával, — nem mondom a jelenlegi igazságügyminister, de jöjjön egy más igazságügyminister, a ki iránt magam sem viseltetnék valami bizalommal, teszem föl egy székelyföldi birét áthelyezne a románok közé, a románok közül a tótok közé, a tótok közül a határőrvidékre a szerbek közé, és igy a birák és a nép között teljes érthetlenséget idézne elő. Hogy pedig ez ne forduljon elő, én szükségesnek találom egy módositványnyal annak elejét venni. Lehet, hogy ezen módositványommal szemben némelyek azon véleményben lesznek, hiszen utóvégre a mit a fölszólaló kivan, ugy is egy már létező törvényben már meghatározva van. De ezen föltevéssel szemben, — engedelmet kérek, hogy kimondom nézetemet, — hogy azon ellenvetés nem állhat; mert az gyakorlatban van, hogy egy már létező törvényre, egy ujabb törvényben hivatkozás tétetik, és ezt szükségesnek tartom mindaddig, míg törvényeink codificálva nem lesznek, hogy igy a vonatkozó törvények mindig összefoglalva legyenek; továbbá szükségesnek tartom, hogy mintegy mementoul szolgáljon az igazságügyminister urnák; mert habár fönáll azon törvény; de sajnosán kellett észrevenni, hogy nem mindig alkalmaztatott, tehát szükséges többször is emlékezetébe hozni, hogy el ne felejtse. Ennek következtében bátor vagyok a következő módositványt beadni, nemcsak a bírói képesitvény, nemcsak az igazságszolgáltatás és ezzel karöltve járó társadalom, hanem különösen a köznépnek érdekében is, a mely szintén teljes joggal követelheti, hogy képesített birák legyenek; a hol pedig a nép érdeke forog fön: ott az állam érdeke is fönforog, tehát ajánlom annak érdekében is módositványomat becses figyelműkbe részesíteni. Beőthy Algernon jegyző (fölolvassa Stanescu indítványát:) „Az elsőfokú járásbíróságok ujabb szervezéséről szóló törvényjavaslat második szakaszához az utolsó sorban „vagy" szó után tétessék: „az illető vidéki nyelveknek az 1868. évi XLIV. törvényczikk 27. §-ában követelt teljes ismeKÉFV H, NAPLÓ. 18-3 XVI. KÖTET, rétére figyelemmel." A többi marad. E szarint a 2-ik §. igy fogna szólani: Az 1. §-ban meghatározott leszállítás által beállott uj szervezés folytán az összes elsőfokú bíróságoknál alkalmazott birák és a királyi ügyészség tagjai a szükséghez képest és a 3-ik §. korlátai között nyugdíjazhatok ; vagy az illető vidékbeli nyelveknek az 1868. évi XLIV. törvényczikk 27. §-ában követelt teljes ismeretére figyelemmel áthelyezhetők. Alá vannak még irva Hodossiu József és Miletics Szvetozár. Horánszky Nándor előadói Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy azon módositvány, mely itt tétetni czéloztatik : nem az 1868-iki, hanem az 1869-iki IV. törvényben, mely a bírói hatalom gyakorlásáról szól, a 4-ik §-ban nyíltan kifejeztetik. (Helyeslés.) Stanescu Imre: Az 1869-iki törvényczikk a birák képesítéséről, az 1868-iki XLIV. törvényczikk pedig a nemzetiségekről szól, jelesen a 27-ik §-ban, melyben az igazságügyminister köteleztetik nemcsak az országos birói, hanem a közigazgatási tisztviselőket is, az illető vidék nyelvében tökéletesen jártas egyének közül alkalmazni. Helfy Ignácz: Ezen §. az, mely leginkább tartalmazza azon rendkívüli korlátlan fölhatalmazást, mely ellen ugy én, mint tisztelt elvtársaim az átalános vita alkalmával fölszólaltunk. Hogy most ezúttal újból fölszólalok, távolról sem teszem ezt, mintha azon reményben volnék, hogy a tisztelt többséget most capacitálom ; hanem teszem eg3 r edül azért, hogy lássa az ország először, hogy azon érvek, melyeket mi fölhoztunk, czáfolatlanul maradtak, s továbbá, hogy azon érvek, melyeket mi fölhoztunk, ugyanazok, melyek néhány év előtt azok által hozattak föl, kik tegnap és ma ellenünk szólottak. Hivatkozni fogok itt röviden egy igen jeles szónokra, ki a legelső birói-szervezés alkalmával, midőn arról volt szó, hogy négy évre történjék a kinevezés, vagy is, hogy négy éven át a birák a kormánytól függjenek, ekként szóllott: „igy a biró négy éven keresztül a minister kegyelmétől fog függeni, egy hatalmas sereget nyer a minister a ministerium rendelkezésére, melyre nézve én is azt hiszem, hogy nem az a szándék ugyan ma; de melynek bizonynyal a választásoknál is nagy hasznát fogja venni a kormány." Továbbá azt mondta azon jeles szónok: akarom, hogy a kinevezett biró a kormány befolyásától függetlenittessék, és a ki indítványozni képes, hogy az ország nagyszámú birái éveken keresztül a minister tetszésétől függjenek, és az, ki képes ezt pártolni, vagy ebben még előnyt is látni: én annak ugyan soha elhinni nem fogom, hogy czélja a biró függetlenítése. 30
