Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-370
228 3T0.> országos ülés ápril 21. 1875. szervezése, s az illetékesség ily módon fölemelése sem felel meg, nézetem szerint, azon kívánalmaknak, mely a törvényszékek leszállítása folytán szükségessé teszi a járásbíróságok illetékességének még más módon fölemelését is. Mert tudjuk, hogy mivel a társasbirósági rendszerre fektettetetfc 1872-ben Magyarországon a törvénykezés: minden birfcokiigy a társasbiróságokhoz utasíttatott elintézés végett. Innen van, hogy egy hold föld kérdésben való eljárás is messze mértföldekre menő utat vesz igénybe a szegény felektől, kik társasbiróság előtt kénytelenek jogukat érvényesíteni. Ha tehát a járásbíróságok illetékessége a telekkönyvek által fölemelhető, a kisebb birtokpörök is a járásbíróságokhoz volnának átteendők, hogy legalább azon ügyek, melyek a járás körében fekszenek : a kisebb birtokokat illetőleg a járásbíróság által intéztethessenek el. Hogy nem fogja jobbá tenni e javaslat a törvénykezést, s hogy a törvényszékek reductioja nem eszközölhető a járásbíróságok illetékességének fölemelése nélkül: ez a törvényjavaslat indokolásában hivatolt példákból is világos Ugyanis a törvényszékek sokasága az által indokoltatik, hogy összehasonlítás tétetik az osztrák bíróságok mennyiségével, és fölhozatik az indokolásban, hogy az aránytalanság érezhető, meri a monarchia másik leiében 5216 Q mértföldnyi területen csak 65 törvényszék van: míg Magyarországon 4.682 Q mértföldnyi területen 102 törvényszék állíttatott föl; de ezen hasonlatosságra nézve áll; omnis similitudo claudicat; mert ha a tisztelt ministerium a törvényszékeket akarja például fölhozni: akkor figyelemmel kell lenni a járásbíróságokra is. Austriában 526 járásbíróság van 65 törvényszék mellett; pedig ott nemcsak 300 forintig bíráskodnak a járásbíróságok, hanem hatáskörük kiterjed a birtokpörökre is. Már most, ha Austriában 826 járásbíróság van, nálunk pedig 360 : akkor Austriában 466-tal van több járásbíróság, s miután minden járásbíróság legalább két tagból, járásbiróból és segédből állván: legalább is 932-re lehet tenni csak azon járásbirósági tagok számát, melyek a mi 360 járásbíróságainkat meghaladják; így, hogy ha 4 3 törvényszék megszűnik, melynek tagjai hármas számmal vétetvén, körülbelől 130 biró marad ki összesen, azt összehasonlítva az atistriai járásbíróságokkal, melyek 826 tagból állván, és azon különbséget, mely nálunk a 107 törvényszék által származik, pótolván: még csak figyelembe sem lehet venni a törvényszékek többségét, ugy, hogy ezen összehasonlítás folytán nemcsak hogy leszállítani nem kellene, hanem még szaporítani a törvényszékek számát. Egyébiránt, hogy a törvényjavaslat indokai nem állják meg a tüzpróbát, bátor vagyok fölemlíteni, miszerint helytelenül hozatik föl, hogy az 1872. évi szervezés alkalmával kénytelen volt a ministerium tekintettel lenni azon körülnmáryre, hogy minden vidék a maga egyénei sorából kívánta a bírákat kineveztetni, mi az 1869. évi IV. törvényczikk 4. §-ában is ki van fejezve, és hogy sokan ki voltak nevezve olyanok, kik a törvényben megkívántató képességgel nem bírtak, hogy tehát nem tartatott meg e részben a törvényes szabály, miszerint oly egyének is neveztettek ki, a kik elég minősítésekkel nem bírnak, tehát szükséges, hogy az ilyenek kiküszöböltessenek és oklevelekkel ellátott bírákkal helyettesittessenek. Hogy ezen indok nem állja ki a tüzpróbát: annak bebizonyítására bátor vagyok arra hivatkozni, hogy sokan, a kik gyakorlati alkalmazás ban voltak, vetckesznek azokkal, s túlhaladják azoknak munkásságát, a kik különben oklevelekkel is el vannak látva. E tekintetben elegendő ezáfolatul nem szolgál a tisztelt belügyininister ur állítása, mikép a bírákra nem lehet alkalmazni azon mondatot: fac me talem talis ero; mert az oklevelekkel el nem látott bírák az 1869. évi IV. törvényczikk 7. §-a értelmében lévén minősítve, a bírói hatalom gyakorlására, hogy ha a ministerium most mégis nem tartja elegendőnek e minősítést, tudniillik a jogi tudományokról, részint a bírói vizsga letételéről szóló okiratot, hanem oly egyéneket kivan alkalmazni, kik ügyvédi oklevéllel vannak ellátva : akkor a mostani gyakorlat szerint azokat könnyen lehetne diplomával ellátni. Mindennapi tapasztalat ugyanis, hogy a tudományos egyetem az okleveleket szigorlat nélkül osztogatja, méltóztassék tehát azokat, kik oklevéllel ellátva nincsenek, ilyennel ellátni. Egyébiránt a tárgy az előttem szólottak által terjedelmesen és bőven ki lévén merítve, nem akarom a tisztelt házat az indokok további fölsorolásával fárasztani; hanem egyszerűen kijelentem, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom, és ragaszkodom Lázár Ádám képviselőtársam határozati javaslatához. Elnök l A szólásra senki sem lévén följegyezve, az átalános vitát befejezettnek jelentem ki. Szólásra följogosítva van még az illető szakbizottság előadója. Horánszky Nándor előadó s Én a szótól elállók. Elnök : Akkor méltóztassanak Lázár Ádám képviselő ur beadott határozati javaslatát meghallgatni, s csak azután fogom a kérdést szavazás alá kitűzni. Wächter Frigyes Jegyző (újra fölolvassa Lázár Ádám határozati javaslatát.) Elnök: Fölteszem tehát a kérdést; méltóztatik-e a ház az elsőfokú bíróság ujabb szervezéséről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes