Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

369. országos ülés ápril 20. 1875. 217 Az előttem szólott igen tisztelt képviselő ur azt állította, hogy én azt mondtam volna, hogy szán­dékom volt csak egyszer a részletes tárgyalás al­kalmával fölszólalni, de mivel az igen tisztelt bel­ügyminister ur nyilatkozott, mely nyilatkozat reám igen nagy hatással lett volna : már most nem csak akkor, hanem most is akarok szólani. Nem ezt mondtam; hanem azt mondtam, hogy szándékom volt az átalánós tárgyalásnál érdemileg hosszabban szólni, kiemelvén mindazon hátrányokat, melyek a jelen törvényjavaslattal kapcsolatban vannak; de lemond­tam ezen hátrányok hosszasabb fejtegetéséről szem­ben azon tapasztalással, hogy a kormány egy oly hivatott tagja, milyen a belügyminister ur: tette ezen vallomást. Tehát nem azt mondtam, a mit a tisztelt képviselő ur^ mondott; hanem ellenkezőt. Szeniczey Ödön jegyző: Irányi Dániel! Pulszky Ágoston; Tisztelt báz! Irányi Dániel: Ha a tisztelt képviselő ur ellenezni akarja a törvényjavaslatot: akkor őt illeti a. szó. Pulszky Ágoston! A törvényjavaslatot nem kívánom ellenezni ; de észrevételeket kívánok tenni. (Zajos derültség. HaUjukA) Én föl kívántam szólalni, mert az imént történt nyilatkozatban némi félreértést látok, melynek földerítése, véleményem szerint, okvetlenül szükséges a tárgyalás folytatása előtt, és a melynek földerítésétől függ, megvallom, nagyrészt, az is : vajon a törvényjavaslatot elfoga­dom-e vagy nem. Azon érvek súlya alatt, melyeket az igen tisz­telt igazságügyminister ur és az igen tisztelt belügy­minister ur, valamint az előadó ur fölhoztak: én kész voltam és kész is vagyok a törvényjavaslatot azon értelemben elfogadni. De az imént oly ma­gyarázatot hallottunk, (Derültség.) bocsánatot kérek. ez nem nevetséges dolog, (Nevetés,) oly magyará­zatot hallottunk, és pedig oly helyről, melyről jo­gosítva vagyok föltenni azt, hogy azon nyilatkozat hivatalos színezettel bírt, mely, legalább fölfogásom szerint, ama másik nyilatkozattal ellentétben áll. Az igazságügyminister ur kijelentette, hogy ezen rendszabály első lépésnek tekintendő az igaz­ságügy átalakítására, oly átalakítására, melyet két indok javasol: előszóra pénzügyi indok; másodszor az igazságügy helyesebb kezelésének, az igazságügy szervezete helyesebb átalakításának indoka. Ezen törvényjavaslatra vonatkozólag ő ép ugy, mint a tisztelt belügyminister ur is, határozottan kijelentette, hogy főkép a pénzügyi indok a döntő, és hogy ha a törvényszékek számának leszállításá­val megfér is az igazságügy helyes szervezése, EÍPV. H. HAP1.6 18~, XVI. KÖTET, illetőleg ez azzal ellenkezni nem fog is : mégis a birák nyugdíjaztatása, a birák áthelyezése körüli intézkedések főkép pénzügyi szempontok nyomása alatt eszközöltettek. Emiitette a belügyminister ur az epuratiot is; emiitette az igazságügyminister ur a fegyelmi tör­vény körüli intézkedést; de épen a belügyminister nyilatkozata következtében nem tarthattam az epu­ratiora vonatkozó fölszólalását olyannak, mint a mely oly czélt tűzne ki, mely ezen törvényjavaslat által volna elérendő. Ellenkezőleg az igazságügymi­nister ur felszólalásában határozottan azt mondotta, hogy a birák egyéniségét illetőleg túlnyomó szám­ban meg van győződve, hogy kifogás alá nem es­hetnek, és hogy az igazságügy jelenlegi roszasságát nem a birák egyéniségében, nem egyéni tulajdon­ságaiból származtatja. Az igazságügyminister ezt kijelentette nem egyszer, hanem többször és több helyen, hogy az áthelyezések és nyugdíjazások, me­lyek e t.-javaslat alajrján eszközöltetni fognak, nem fegyelmi szempontból, sőt a fegyelmi szempontok teljes mellőzésével fognak eszközöltetni, és hogy eszközöltetni fognak csupán annyiban, a mennyiben a pénzügyi szükség azokat kívánja ; mert ha fe­gyelmi szempontból kívántatnának eszközöltetni : ez esetben nem késnék a fegyelmi eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot benyújtani. Csemegi államtitkár urnák azon magyarázata azonban, mintha más szem­pont is lett volna irányadó a törvényszékek apasz­tására vonatkozó ezen törvényjavaslat behozatalánál, véleményem szerint: egészen más, mondhatnom odio­sus szint ad a törvényjavaslatnak, melyet annak adni ugy az igazságügyminister, mint a belügymi­nister ur tartózkodott. (Helyeslés.) Hiszem és re­ménylem, hogy a törvényjavaslat megszavazása előtt — és ebben nincs okom kételkedni — az igazság­ügyminister ur ismételni fogja azon kijelentését, mely, ugy látszik, nem mindenütt találkozott kellő fölfogással, hogy e törvényjavaslat nem fegyelmi czélokra, nem a hatalomra való netaláni túlkapásra vonatkozik. Ha e kijelentést nyerem : készséggel fo­gom a törvényjavaslatot megszavazni, másképen pedig nem járulhatnék hozzá. Elnök: Szólásra még többen lévén följe­gyezve, az átalánós vitát holnap folytatni fogjuk. Holnap mindenekelőtt a gazdasági bizottság jelentése fog tárgyalás alá vétetni, azután követ ­kezik a félbenhagyott törvényjavaslat átalánós tár­gyalásának folytatása, és azután a részletes tárgya­lás. Végre Csiky Sándor képviselő ur törvényjavas­latának fölvétele. (Az ülés végződik d. u. 2 árakor.) 28

Next

/
Thumbnails
Contents