Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

Stííí. országos ü szik: fölalküi. (Megtörténik) A rainister ur válaszát a ház többsége tudomásul veszi. B. Wenckheim Béla ministerel­lök : Én azon interpellatiora kívánok válaszolni, melyet néhány héttel ezelőtt Irányi Dániel képvi­selő ur hozzám intézett. Az interpellatio ekként szól: Hajlandó va­gyok-e ministeri hivatálbeli eskü szövegét a tisztelt házzal közölni? Válaszom épen oly rövid és egyszerű lesz, mint a kérdés. A ministerek hivatálbeli esküjére nézve meg­jegyzem, hogy az nem lévén törvény által megálla­pítva, a minisíerek mind ekkoráig 1867-től fogva egy régibb ministeri eskü szövege alapján megálla­pított uj esküforma szerint teszik le esküjüket, a j mely által magokat a felség iránti hűségre, a tör­vények megtartására, felelős ministeri tisztüknek a törvények rendeletei szerint való teljesítésére és minden körülmények között részrehajlatlan igazságos és hü tanáesadácsra kötelezik. Benfoglaltatván ezen esküben mindaz, a mit egy alkotmányos felelős ministertől követelni lehet; és nem foglaltatván benne olyasmi, mi az alkot­mányos fogalmakkal, a hazafiúi kötelesség érzetével és a becsülettel ellentétben állana: egész őszinte­séggel kijelentem, hogy nem tartom oly sürgősnek, hogy a ministeri hivatalos eskü még ez országgyű­lés folyama alatt törvény által szabályoztassék és ekként nem is látom időszerünk, czélszerünek és szükségesnek, hogy e tárgyra nézve bármely további fölvilágositásokat és közléseket terjeszszek a ház elő. (Helyeslés a jobb és balközépen.) Irányi Dániel í Tisztelt ház! Ha mindaz, és csakis az foglaltatik a ministeri esküben, a mit a tisztelt ministereinök ur előadott: akkor valóban nem látom át, hogy miért nem méltóztatott annak hiteles szövegét a ház elé terjeszteni. Hisz én csak annyit és nem többet, kértem. Az, hogy szükséges­nek fogja-e találni ezen országgyűlés, ezen esküt tör­vénybe iktatni vagy sem ? arról én az interpellatioban nem szóltam; azt a ház határozatának tartottam fön. De azt gondolom, hogy ahhoz a háznak joga van, hogy az illető ministerek által letett esküt ismerje; sőt kötelessége azt ismerni, a mennyiben azon eskü is szabályozza a ministerek teendőit, és illetőleg mérvül szolgál azok magaviseletének megítélésére. Én tehát megvallom, nem értem azon vonako­dást, a melynek az imént a tisztelt nnnisterelnök ur kifejezést adott. Meglehet, hogy a tisztelt ház nem fogja szükségét látni annak, hogy ezen eskü még ezen országgyűlés alatt iktattassák törvénybe; de ez a háznak dolga, ezt a ház határozza. Ámbár, hogy ha olyan az eskü. mint a tisztelt ministerel­nök ur mondja : nem látom át, mi nehézség lenne abban, hogy az valóban még ezen országgyűlés ál­ápx-il 20. 18?5. 199 tal iktattassák törvénybe. Hisz csak az imént mél­tóztattak elhatározni azt, hogy egy több száz sza­kaszból álló codex fog még ezen országgyűlés alatt tárgy altatni és törvény erejére emeltetni; miért ne lehetne egy tehát egyetlen szakaszból álló eskü min­tát szintén a törvénykönyvbe iktatni? így látván a dolgokat, lehetetlen, hogy a tisz­telt ministerelnök urnák feleletével meg legyek elé­gedve, és ez okon arra kérem a tisztelt házat: méltóztassék a ministerelnök ur válaszát tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Fölteszem a kérdést. Tudomásul ve­szi-e a tisztelt ház a ministerelnök urnák Irányi Dániel interpellatiojára most adott válaszát? (Igenl Nem!) A kik tudomásul veszik: méltóztassanak föl­állani. (Megtörténik.) Tudomásul vétetett. Péchy Tamás közmunka- és köz­lekedési minister : Tisztelt ház! Nikolics Sándor tisztelt képviselő ur interpellatiot intézett hozzám, melyre a tisztelt ház engedelmével bátor leszek válaszolni. (Halljuk/) Az interpellatio igy szól. (Olvas:) „Tekintve, hogy a galicziai vasutak, továbbá az osztrák-éj szaki és nyugati és a bajor vasutak közt egyez­mény jött vagy jövend létre, mely szerint, az orosz­országi átmeneti áruk és termények vitelbére tete­mesen alábbszállittatik; tekintve, hogy ez esetben a magyarországi ter­mények, vasutaink jelenlegi, aránylag sokkal maga­sabb tariffái mellett a külföldi piaezokon nem áll­hatják ki a versenyt, az oroszországi terményekkel; tekintve, hogy ennek következtében hazánk ke­reskedő és termelő közönsége kiszámithatlan káro­kat szenvedem!; kérdem a tisztelt közlekedési minister urat; való-e. hogy a fönidézett vasutak közt az orosz­országi áruk átmeneti tariffáira nézve ily egyezmény jött létre, vagy létesíttetni szándékoltatik? Ha az való: fog-e a tisztelt minister ur oly intézkedéseket tenni, melyek hazánk veszélyeztetett érdekeit megóvni képesek lesznek?" Tisztelt ház! Midőn én a lapokból értesültem ezen egyezmény létrej öv ételéről: rögtön megtettem azon intézkedéseket, melyeket kötelességem szerint megtenni kellett, tudniillik, hogy egyrészről ép ugy, mint a tisztelt, interpelláló ur kérdését hozzám in­tézi: tudomást szerezzek magamnak arról, való-e, és mennyiben való ez egyezmény létrejövetele, és hogy az intézkedésekre, melyek ennek irányában szükségessé fognak válni, az előíépéséket meg­tegyem. Az első kérdésre vonatkozólag tudniillik : „való-e, hogy a főnidézett vasutak közt az oroszországi áruk átmeneti tariffáira nézve ily egyez­mény jött létre, vagy létesíttetni szándékoltatik?* épen ezen értesüléseim alapján válaszolhatom azt,

Next

/
Thumbnails
Contents