Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-365

365- országos ülés aprü 13. 1875. 173 rnében szól budapesti magyar nemzeti színházról, de az előterjesztett törvényjavaslat szövegezésében mind a ezim, mind az 1., 2. és 3. czikkben kihagyja e szót: „magyar" : azt hiszem, hogy az egyöntetűség és az előbbi törvényekkel való összhangzatos eljárás kívánja azt, hogy a „nemzeti* szó elé a „magyar" szó tétessék. Elfogadás esetén igen természetes, hogy mind az első, mind a második, mind a harmadik czikkben ugyanezen szó a „budapesti" szó után beiktatandó lesz. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt:) „A törvényjavaslat ezimében e szó: után „budapesti" beiktatandó e szó: „magyar" Elfogadás esetében e szó az 1-ső, 2-ik és 3-ik czikkben is a „budapesti" szó után beiktatandó." Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Tökéletesen igaza van a mődositványt beadó képviselő urnák abban, hogy azon szövegben, melyet én javasoltam, a „magyar" szó benne volt ; bele vettem pedig azért, mert, a mint ő is mondotta, régebben a törvények igy szólottak. Azonban midőn az osztályokban és a központi bizottságban azon érvet hallottam, hogy tökéletesen fölösleges ezt betenni : mert Magyarországon nemzeti színház más nem lehet, mint csak magyar, — meghajoltam előtte és elfogadtam az uj szövegezést. (Helyeslés) Madarász József: Tisztelt ház! Valami nagy fontosságot nem tulaj donitok. én annak a tisztelt belügyminister ur fölszólaíása következtében, akár fölvétetik a „magyar" szó, akár nem, mivel ha igy lesz is: „nemzeti színház": alatta nem lehet mást érteni a magyar államban, mint magyar nemzeti színházat. Azonban meg fognak engedni a tisztelt képviselő urak, hogy én jobban szeretem, ha e tekintetben Magyarország eddigi törvényeinek nyomán haladunk, mert tartunk tőle, hogyha — miként az 1848. törvényben, mely a színházakról szól, igy van kitéve: pesti magyar nemzeti színház — kihagyjuk e szót „magyar" a „nemzeti* szó előtt: fognak találkozni Magyarországon, sőt talán e képviselőházbán is, a kik ebből is, mint a meghozott nemzetiségi törvényből a magyar állam és a magyar nemzetiség ellen érveket fognak faragni. Én tehát csatlakozom Lázár képviselőtársam indítványához, és kérem a tisztelt házat, méltóztassék ugy, mint az az 1848-ki törvényczikkben van, itt is fölvenni: . a budapesti magyar nemzeti színház" czimet. Huszár Imre előadó: Tisztelt ház! Én a Lázár Ádám képviselő ur módositványával szemben, kérem a központi bizottság szövegezését megtartani, és pedig azon indokból, a melyet belügyminister ur méltóztatott előadni, és a mely indok előtt a tisztelt belügyminister ur is, a ki voltakép máskép szövegezte javaslatát, a_ központi bizottságban és az osztályokban fölhozott érvek után meghajolt. Tökéletesen ugy áll a dolog, a mint a bel ügyminister ur mondta, ós én azt hiszem, hogy tisztelt előttem szóló képviselő ur is teljesen nyugodt lehet az iránt, hogy semmiféle törvényjavaslat cziméból illetéktelen praetensiokat Magyarországon a nemzetiségek nem fognak maguknak formálni; mert azt hiszem, hogy a fővárosban nemzeti színház más, mint magyar nem lehet, és ennek praegnansabb kifejezést adni, hogy talán kétely lehessen az iránt, hogy létezhetik más nemzeti színház, mint magyar: nem óhajtok az által, hogy a nemzeti színháznak magyar jellege a törvényben külön említtessék föl. Elnök: Miután Lázár képviselő ur módositványa már egyszer fölolvastatott, a kérdést szavazás alá fogom vetni. Méltóztatik a tisztelt ház a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni a javaslat czimét ? (Elfogadjuk 1) Ennélfogva elfogadtatott. És igy Lázár Ádám módositványa elesett. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az 1. §-í.) Elnök s Szólásra ugyan följegyezve senki sincs ; de miután ezen §. már az átalános tárgyalásnál meg volt támadva, kötelességem azt szavazásra kitűzni. Méltóztassanak azok, kik az 1. §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják, fölállani. (Megtörténik.)^ Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 2,, 3. és 4. §§-«í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Az eként átaláuosságban és részleteiben letárgyalt törvényjavaslat harmadszori fölolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik már most a napirend negyedik tárgya: a központi bizottság jelentése az erdélyi katona-kórházakért 1875. évben fizetendő bértöbbletek födözésére szükséges fölhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyában. A pénzügyi bizottság jelentése fog fölolvastatni. Horváth Lajos : előadó (olvassa a jelentést :) A bizottságnak nincs észrevétele a törvényjavaslat lényege, tudniillik az ellen, hogy a beteg katonáknak elkülönítve beszállásolása és gyógyítása czéljáhól Kolozsvárit, Fogarason, Marosvásárhelye, Beszterczén és Brassóban még a korábbi időkben koródáknak kibérelt házakért, a katonajavadalom térítési dijain fölül tízetendő bértöbbletek pótlása fejében, a honvédelmi minister részérc 14.305 frt 10 kr olyképen engedélyeztessék a folyó 1875. évre, hogy az, valamint az ]874: VII. törvény alapján ugyanazon czélra kiadott összegek a közös hadügymimsterium által megtéritessenek.