Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-363

142 363. országos ülés ápríl 10. 187S. zat értelmében a segéd két hét múlva ott hagyhatja gazdáját : ez nincs azon helyzetben, hogy az adót megvehesse. Igaz, gondoskodhatok róla, hogy a hová beszegődtetik foglalják le a bérét. De engedelmet kérek : én az osztó igazsággal nem tarthatom összeegyezhetőnek, hogy valakiért egy harmadik személy fizessen, és az ebből keletkezhető kárt is viselje. Áz illető ki is bujhatik alóla. Például a törvény intézkedik bizonyos mértékben a házalók adó fizetésére nézve, hogy a nmiister bizonyos rendeleti utón szabályozza ezen ügyet az adó bevételére nézve. Azt vártam volna, hogy a 11. §-nál is, ha egyébként nem; de rendeleti utón tétessék intézkedés az iránt, hogy ha már ezen §. megáll, az a miatt a munkaadó és cseléd közt támadt követelések miként födöztessenek. DG ily intézkedést nem találtam. Arra kérném tehát a pénzügyinmister urat, méltóztassék ez iránt fölvilágosítást adni, s ez esetben szívesen elállók az általam beadandó módositványtól; mert nekem az az indítványom ezen §-ra, hogy az egészen hagyassák ki. Ha azonban a tisztelt pénzügyminister ur kellőleg megnyugtat, s a méltányosság mindenesetre megkívánja, hogy itt valami történjék : azon esetben elállók indítványomtól. Széll Kálmán pénzügyminister: Én ezen §-t megtartatni kérem. Abban, hogy a munkaadó fizesse az adót a cselédért, nem látok nagy veszélyt; de nagy biztosítást a kincstárra nézve. A cselédek mozgó elemet képeznek. Őket, hogy ugy mondjam, megfogni és beszedni tőlük az adót igen bajos. Igen ritka eset volna, hogy a cseléd megfizetné adóját, ha a munkaadó nem volna köteles azt megfizetni. Egyébiránt az adó nem évről-évre fizettetik, hanem évnegyedenként, és így ha megfizeti is a munkaadó a cseléd adóját egy negyedévre, és elmegy tőle a segéd: nincs arról szó, hogy a munkaadó elveszítse az évi adót. Én ragaszkodom ahhoz, hogy a munkaadó fizesse ezen adót, mert különben absolute nem lehetne azt behajtani és épen azok nem fizetnék meg, kik sok esetben a legkönnyebben leróhatnak. {Helyeslés a középen) Szederkényi Nándor: Miután fölvilágosítást kértem és ettől tettem függővé indítványom beadását, bátor vagyok kijelenteni, hogy tisztelt pénzügyminister ur teljességgel nem oszlatta el aggodalmaimat, sőt ellenkezőleg megerősítette azokat; mert nézetein szerint igenis nagy kellemetlenséget sőt nagy kárt fog ezen intézkedés okozni a munkaadóknak. A pénzügyminister ur ugyanis bevallotta, hogy a kincstár érdeke megköveteli, hogy megkapja adóját, a cselédektől pedig az adót a gazda köteles behajtani. De miután az ipartörvény és a cselédrendtartás szerint az illető cseléd két hét alatt változtathatja helyét: a kellemetlenség át van hárítva a gazdára. Azt monda a tisztelt pénzügyminister ur, hogy évnegyedenként fizettetik az adó, tehát módja van a munkaadónak megvenni a cseléden pénzt. Épen nincs módja : mert a cseléd változik két hetenként és azután elmegy. {Egy hang a középről, akkor a munkaadó levonja az adót a bérből) Például beszegődik ma és épen ma van az adófizetés napja: ezen cseléd után tartozik a munkaadó az egész évnegyedi adót lefizetni; két hót múlva aztán keresheti a pénzt, melyet oda ajándékozott a kicstárnak. Ez semmi esetre sem felel meg az osztó igazságnak. Minthogy tehát aggodalmaim nemcsak hogy nem oszlattak el, hanem inkább megerősíttettek, és ezen adó jóformán a munkaadóra fog áthárittatni; hogy ezt a gazdák mért érdemelnék meg: én teljességgel nem látom át. Bátor vagyok tehát az indítványt beadni, hogy ezen §. egészen mellőztessék. Tisza Kálmán belügyminister s Tisztelt ház! Egyet kívánok megjegyezni arra, a mit előttem szólott képviselő ur mondott. Nem reflektálok arra, hogy igen különös, hogyha a szegényebb osztály által fizetett adóról vau sző, azt mondják ez borzasztó, hogy csak azokat adóztatjuk meg, kik véres verítékkel szerzik kenyerüket; ha pedig oly valami terjesztetik elő, a mi azoknak kedvez a gazdagabb rovására, akkor azt mondják : ez igazságtalan. Azonban, — mert amazt csak mellesleg említettem meg, — absolute nem áll a most fölszólalt képviselő urnák egész okoskodása, mert abból indult ki, hogy az ipartörvény szerint a cseléd két hét alatt elmehet, holott épen ebből kiindulva nem lehet azt mondani, hogy a gazda oly helyzetbe juthat, hogy az adót a cseléd béréből le ne vonhassa; (Helyeslés a középen) mert Budapesten egy férficseléd adója egy évre négy frt és így egy negyed évre 1 frt esik, már most szeretném, hogy mutasson nekem a tisztelt képviselő ur Pesten férficselédet, ki kevesebbet keresne két hetenként mint egy frtot. (Helyeslés a középen.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Szederkényi módositványát.) Madarász József: Én is azok közé tartozom, kik eddig az adójavaslatoknál azt óhajtottam, hogy igazságosan legyen az adó fölosztva szegényre ugy mint gazdagra, és midőn ezt óhajtom, akkor ugy hiszem barátaimmal együtt nem tettük ki magunkat annak, a mit a sajtó is rólunk : mond, hogy mi mindig azt mondjuk, hogy a véres verítékkel szerzett keresménytől akarjuk a szegényt megfosztani. Nem uraim, azt mondtuk: adóztassuk meg a szegényt is; de ne emeljük annak adóját