Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-357

6 357. országos ülés ápril 3. 18Í5. egyesült megyének székhelye Zilah várossához esa­toltassék a dobokamegyei egregy-almási járás. Szögyény László előadó: Bocsá­natot kérek, a kérvényi bizottságban nem én ké­szítettem a kivonatot, csak az utolsó perezbeu vet­tem át; de ugy látom a kérvényi bizottság egyebet nem tett és a sorjegyzékbe mást nem vett föl, mint a mit a kérvény tartalmaz; mert a kérvényben szó­rói-szóra ez áll: (olvassa) Dobokamegye egregy­almási járás községei és birtokosainak kérvénye, melyben a megyék rendezése tárgyában a belügy­luinister által beadott törvényjavaslat azon részének, mely az egregy-almási járást Kraszuamegyéhez Zilah székhelyivel csatolja, törvényerőre emeltetni kérik. Deáky Lajos i E sorjegyzék a belügy­ministert tévedésbe hozhatja. Szögyény László előadó: A bel­ügyminister a kérvényt, nem pedig a sorjegyzéket veszi tekintetbe. Elnök: A jegyzőkönyvbe a kérvény való­ságos tartalma fog fölvétetni, s azzal a képviselő ur óhajtásának is elég lesz téve. A kérvény kiada­tík a belügyministernek. Szögyény László előadó {olvassa a 36'iJc sorszám alatt Sárosmegye szebeni kerület lakosainak kérvényét, a körjegyzői intézmény meg­szüntetése tárgyában, melyre nézve a bizottság vé­leménye észrevétel nélkül elfogacltatik; olvassa to­vábbá a 37. sorszám alatt Ó-Moldova helység több lakosainak kérvényére az ottani szolgabíró által el­követett visszaélések tárgyában a bizottság véleményét, hogy a belügyminist ermmnak kiadassék.) Babes Vincze: Tisztelt képviselőház! Egyike a legnagyobb bajok közül az országban és főleg annak alsó részeiben az, hogy a közigazga­tási tisztviselők a törvényeket, nevezetesen azon törvényeket, a melyek a népet legközelebbről ér­deklik : megvetik, főleg mondható az a községi tör­vényről, mely egyike azon törvényeknek, melyeket a nép különösen tanulmányozott, és érti is, és azért gyakran reá hivatkozik, azonban majd vala­hányszor a törvényre hivatkozik; és annak alapján jogát követeli: nemcsak hogy nem nyeri meg azt; hanem gúnnyal fizetik ki. Ilyen a jelen eset, a hol a szolgabíró egy egész községet terrorizált és rá akar tukmálni olyan birőt, a ki nem arra való, a kinek a megkívántató qualificatioja sincs meg. Távsürgöny utján minden módon protestáltak az ellen, de semmi választ nem kaptak. Kaptak ugyan egy választ; de az leginkább kitünteti a szolgabírónak igazságérzületét és ez kü­lönösen kifejezi az esetet. A község fölkérte a főispánt, hogy legyen figyelemmel az esetre és intézkedjék, hogy a baj orvosoltassék és válaszért folyamodott az 50 krnyi távsürgönyi dijt kifizetvén. Néhány nap múlva idéz­• tetik a folyamodást aláirott öt egyén Fehértemp­lomba a szolgabíróhoz sürgősen azon meghagyással, hogy másnap 8 órára miühatlanul ott legyenek. Az öt egyén a legzordonabb téli időben egész éjjel utazik Fehértemplomra 5 mértföldnyire, s mikor odaérkeznek, a szolgabíró gúnyosan odadobja nekik az 50 krajezárt, azt mondván: ime a válasz pa­nasztokra ! Ezt a törvény szempontjából talán lehet igazolni; de azt gondolom, hogy hazafias és emberi érzülettel bíró ember ez eljárást helyesnek és be­csületesnek alig mondhatja. így nemcsak, hogy nem segítettek a hatóságok e bajukon; hanem gúnyt is űztek a panaszlókkal. Ugyanazért, sajnálom, hogy a belügyminister ur nincs itten, mert több ily esetet akartam külö­nös figyelmébe ajánlani. Azonban fogok magamnak alkalmat szerezni, hogy ezeket előhozzam, mert meg vagyok győződve, hogy ha van baj az országban, ugy ezen bajoknak főkutforrása az, hogy a tör­vények nem tartatnak tiszteletben épen azok által, a kik azok végrehajtására hivatva és kötelezve vannak. És ez annyira ment, tisztelt ház, hogy odalent már alig találkozik ember, a ki méltónak tartaná a fölfolyamodást, mert eredményt soha sem lát. Azt hiszem tisztelt ház, hogy e bajon minden­esetre segíteni kell, mert ez által egy hazafias kor­mány mindenesetre többet fog elérni, mint a múlt időbeli corruptiók és önkénykedések által elértek. Vannak tisztviselők, a kik azon ürügy alatt, hogy ez vagy amaz a község ellenzéki vagy nemzetiségi: terrorizálják és zsarolják azt. Vannak dicséretes ki­vételek is; de van nevezetesen a volt katonai végvidéken néhány kapitány, administrativ alkal­mazásban, a kik hivatalukra nem lévén teljesen ké­pesítve, mert nem tudják a magyar nyelvet: ugy gondolják magukat föntartkatni, ha akképen járnak el, a mint elébb emiitettem. Azért az ily vissza­élések orvoslását a tisztelt ház és ministeriumnak különös figyelmébe ajánlom. Szögyény László előadó (olvassa a 38—45. vagy az utolsó sorszámig elősorolt kér­vényekre a bizottság véleményes jelentését, mely ész­revétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: E szerint a napirendnek harmadik pontja meghaladtatván, következik a napirend ne­gyedik pontja, jelesül a választások és pedig: a pénzügyi bizottságba választása egy tagnak ; a vas­úti bizottságba választása egy tagnak ; a bányaügyi bizottságba választása két tagnak; a tanügyi bizott­ságba választása egy tagnak; az állam és egyház közti viszonyok szabályozása iránt kiküldött bizott­ságba választása egy tagnak. Bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy ezen bizottságok közül, a tanügyi bizottságba

Next

/
Thumbnails
Contents