Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-362
362. optzágos ülés ápril 9. 1&75. 115 nister urnák az adóiig}! bizottság által helyeselt laódősitványait legyen szíves előterjeszteni. (Helyeslés ) Széll Kálmán pénzügyminister : Á dolog azon előterjesztés folytán, melyet pótlólag voltam szerencsés a tisztelt ház előtt a bor- és husfogyasztási novella iránt tenni: talán bonyolultabbnak tűnik föl, mint a minő az sajátlag. Közelebbről megtekintvén a dolgot, az igen egyszerű, s azon tárgyalási mód, melyet az igen tisztelt elnök ur javaslatba hozott: teljesen megfelelő és practicus, és igen fogja könnyíteni a részletes tárgyalásnál a két szöveg összehasonlítását, s így a határozat hozatalát a pótlólag előterjesztett módosítások iránt is. Mert, ha méltóztatnak átalánosságban elfogadni a bor- és húsfogyasztásra vonatkozó törvényjavaslatot ugy, a mint azt a 124. számú nyomtatványhoz mellékelve az adóügyi bizottság előterjesztette, a 3-ik és 6-ik §§-ok tárgyalásával kapcsolatosan tárgyaltathatnak a pénzügyminister pótelőterjesztésében foglalt módositványok, a melyeket az adóügyi bizottság szintén elfogadott, és melyek nem foglalnak magukban olyasmit, mi a tisztelt ház által aggodalommal kísértethetnék, mert nem foglalnak magokban egyebet, mint először azt. hogy a január 1-én életbelépő méter-mértékre alkalmaztassák már most a tariffa; másodszor pedig azt, hogy a dolog gyakorlati nehézségeinél fogva jövő évi január 1-je előtt alig léphetvén életbe e törvény, mert keresztülvitele sokkal több költséget okozna, mint a mennyi jövedelmet belőle várhatunk, a mennyiben 1875-re nézve a bor- és husfogyasztási adót illetőleg a szerződéseb már mind megköttettek a régi alapon: a törvény ne léptetessék életbe ebben az esztendőben. A pénzüg3 ? ministerium ujabb előterjesztésében nem foglaltatik más, mint a most előadott két egyszerű módosítás: kérem tehát, méltóztassék ezeket a 3. és 6. §§-ok tárgyalásánál szintén tanácskozás alá venni és az illető szakaszokkal együtt szívesen elfogadni. (Helyeslés) Elnök * A miket előbb mondtam, azokat a tanácskozás tárgyának tisztába hozatala végett voltain bátor előbocsátani. Most megnyitom a törvényjavaslat fölötti átalános tárgyalást, fölszólitván azokat, kiknek átalánosságban a törvényjavaslat elfogadása ellen észrevételük van, méltóztassanak nyilatkozni. B. Orbán Balázs: Tisztelt képviselőház ! Nincs az a hivatalos buzgalom, mely ezen adónemről jóhiszemüleg elmondhatná, hogy ez is a luxus-adókhoz tartozik, ha csak a húst és bort a rá kivetett nagy fogyasztási adók átal a jobb módúak kizárólagos eledelévé és italává nem akarjuk tenni. Ha ez a czél: rövid időn el is fogjuk érni ; mert néjüink. legalább az erdélyi részekben, annyira elszegényittetett, hogy a hus és bort maholnap csak nevéről fogja ismerni. Pedig egykoron húsevő nemzet voltunk, 8—10 évvel ezelőtt nem volt a székelyföldnek oly kis községe, hol minden vasárnapon marhát ne ütöttek volna ; ma már csak a leggazdagabb, főútvonalak melletti községekben ütnek évenként négyszer, a sátoros ünnepek alkalmával; máskor a népnek még kenyere sem jut ki, hanem a kevés tápanyagot tartalmazó kukoricza-polentával tengeti nyomorult életét, s maholnap, miként tatárjárások után, gyökerekkel lesz kénytelen táplálkozni; mert az utóbbi bárom év alatt annyira elexequálták igavonó marháit, hogy a földmivelés nemsokára fön fog akadni. Az egészséges boritalt pedig az olcsóbb, de az egészségre kártékony pálinka-ivás helyettesíti. És ennek, tisztelt ház, sokkal messzebb kiható és hátrányosabb eredménye van ugy nemzetgazdászati, mint honvédelmi és egészségi szempontból is, mint az a fölületes vizsgálatra kitetszik ; mert kétségtelen, hogy a népek táplálkozási modora befolyással bír a testi erő s lelki tulajdonok fejlesztésére; kétségtelen, hogy népünk erőteljességére és hősiességére a fajtulajdon mellett bizonynyal befolyással bírt a húsos eledelekkel való táplálkozás is. Ennek nélkülözése máris szomorúan mutatkozik az ujabb ivadék elsatnyulásában, a mi oly mérvű, hogy sorozások alkalmával alig lehet a szükséges ujonczszámot ép, erőteljes fiatalokból kiállítani. Ha mi, tisztelt ház, a hus árát a rávetett fogyasztási adó által folyton drágítjuk: akkor annak fogyasztását, legalább itthoni fogyasztását csökkenteni fogjuk, s ez által a marhatenyésztés elébe oly gátakat emelünk, minek nemzetgazdászati hátrányai kiszámithatlanok. Ily rendszer mellett elfogjuk rövid időn érni azt. hogy hízott ökreink nem népünk, hanem Bécs és a Lajthán túliak táplálására fognak szolgálni; mert megvételére a pénzt is mi szolgáltatjuk a quota és kamatok czimén. Jó boraink pedig arra szolgálandnak, hogy a zsíros eledelektől meg ne csömöröljenek: szóval, itt is Magyarország a gyarmat szerepét játsza. mely az anyahou jólétére termel és dolgozik: míg az ő sorsa a nélkülözés és a nyomor; de hogy aztán majd ha vész fenyegeti a birodalmat, meg foghatják-e nálunk nélkül védni tudni: az oly nemzetközi kérdés, melyet önök e törvény alkotásánál nem vettek számításba. Én, tisztelt ház, e törvényjavaslatot nemzetgazdászati, honvédelmi s más tekintetben is káros hatásúnak ítélvén, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Elnök: Szólásra senki fölírva nem lévén, fölteszem a kérdést. Méltóztatik-e a tisztelt ház a bor- és husfogyasztási adóról szóló törvényjavaslatot az adóügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? 15*
