Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-362

112 3<?2. országos ülés ápril 9. 1875. ily százaléka kétségteleniü annál helytelenebb, hogy nemcsak a tőkekamat, hanem az éyjáradék az özvegyi jog kivételével, ugyanazon %-kal adóz tátik, mint a tőkekamat. Mert a tőkekamatból eredő jövedelem és átalában az évi járadékból vont jövedelem közt igen nagy a különbség. A ki a tőkéből vagy más élvezhető jövedelemből, például a regáléból vont jövedelemből él : annak birtoka, vagyona megmarad ; a ki azonban évi járadékból él: annak vagyona tőkéje élete fogytával elenyészik, ennélfogva, a ki járadékból kénytelen magát föníartani, nem részesül azon előnyben, mint a tőke birtokosa, hogy tudniillik élte fogytával vagyona fölött végrendelet által valakit dotálbasson ; de azon előnyben sem részesül, hogy egyátalában vagyonával disponálhasson, és bogy e disponálás következtében vagyonát öregbíthesse és igy a kellő cselekvési szabadságot nem élvezheti vagyona tekintetében. Azt hiszem tehát, kétségtelen az, hogy az évi járadéknak ugyanazon adótétellel való megrovátása, a melylyel a tőkekamat rovatik meg: semmi esetre nem lehet igazságos. De annál kevésbé igazságos az, mivel az évi járadék megrovátása második megrovása azon tőkének és birtoknak, a mely után az évi járadék megadóztatik; átalában minden évi járadék megadóztatása involválja magában ugyanazon adótárgynak kétszeri megrovását. Beismeri ezt maga a törvényjavaslat is, midőn az évi járadékok egy nemére, tudniillik az özvegyi jogon bírt évi járadékra nézve alacsonyabb adónemet hoz javaslatba, tudniillik nem 10%-ot, hanem 5%-ot. Hanem ennek elfogadásához sem járulhatok szívesen, miután itt egy uj adótárgyra irányul, a kincstárnak, illetőleg a pénzügyminister urnák figyelme. Én, ugy tudom, hogy eddig az özvegyi jogon birt évi járadékok után adó nem fizettetett : ez tehát mindenesetre emelése az adőtehernek, és uj megadóztatása azon birtoknak, melyekből szokott kiszolgáltatni az özvegyi járadék és az utóvégre a birtokosokra fog visszaesni; mert ha ez gyakorlatba fog hozatni, hogy ezek az özvegyi jogon húzott évi járadékok után adó fizettessék : akkor természetes hogy azon egyezések alkalmával, melyekkel ezen ügyek el szoktak intéztetni, az illető özvegyek a birtokosoktól többet fognak követelni. Azonban én, tisztelt ház, épen ugy mint Irányi Dániel tisztelt képviselőtársam az eddig gyakorlatban lévő megadóztatás ellen fölszólalni s arra nézve indítványt tenni nem szándékozom; mert ismervén ugy az ország körülményeit, mint a tisztelt háznak hangulatát, e tekintetben megelégedném azzal, ha az adóemelést sikerülne legalább részben megakadályoznom. Hanem igenis van egy pont, a melyre bátor vagyok fölhívni a tisztelt ház figyelmét, és ez ; az

3 hogy itt nemcsak átalában az özvegyi jogezimen való ellátás vonatik mint uj adótárgy elő ; hanem kimondatik különösen az is, hogy azon évi járulékok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek: 5°/

0 adó fizetendő. Ez, tisztelt ház, az én nézetem szerint nemcsak, hogy a legnagyobb mértékben igazságtalan, hanem, nézetem szerint, képtelenség is : mert azért a mi a szülők és gyermekek közt az általuk birt közös vagyonnak mikénti élvezésére nézve mint egyezség utján létrejött intézkedés megtétetett, az az életjáradék természetével egj átalában nem bir. De semmi intézkedés nincs arra nézve, hogy bizonyos családban élő tagok miképen élvezzék a már megadóztatott vagyont, Ha, tisztelt ház, azon ürügyből, mert külön intézkedés történt a szülők és gyermekek közt arra nézve, hogy az eddig közös vagyon másképen kezeltessék arra nézve, hogy a jövedelemnek micsoda quotáját élvezze a család egyik vagy másik tagja. Ha ily intézkedés történik azon esetre, ha külön háztartásokra osztjuk a családot: akkor nem látom át, hogy miért ne adóztassuk meg a családnak egyes tagjait akkor is, ha azok közös háztartásban maradnak és hogy ki nem mondjuk azt, hogy az atya ennyit, az anya ennyit , a fiúgyermek ennyit, a leánygyermek ennyit : akkor ép azon joggal lehetne a család tagjait külön megadóztatni, mint a melylyel szándékoltatik most megadóztatni a családtag azon esetre, ha külön háztartása van. Én, tisztelt ház, ezt az igazsággal megegyeztethetőnek egyátalában nem tartom. Itt — ha valahol •— mint átalában a járadék-adónál nagy mértékben előtérbe lép az, hogy ugyanazon birtok kettős adóteherrel rovatik meg. Nem hiszem, hogy ily igazságtalan, ily majdnem képtelen eljárás létesitni czélja lehessen a tisztelt háznak ez alkalommal s azért bátor vagyok elfogadás végett a következő módosítást ajánlani: „A 4. §. 3.. 4. és 5. sorában álló ezen szavak „valamint azok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek" hagyassanak ki." (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Éz az adóügyi bizottság részéről a módositványt nem fogadhatom el, nem pedig azért: mert a képviselő ur hibás szempontból indult ki, midőn a módositványt tette, ő abból indult ki, hogy oly vagyon után, melyet a szülő és gyermek közösen birnak, kivetett életjáradék ne vonassák adó alá. Azt gondolom, hogy itt ép az ellenkező esetről van szó, tudniillik midőn a vagyonközösség megszűnt, és a vagyon kizárólag a gyermeknek adatott át