Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-362

F ». | / I b&UfiáUb Ulvb 1875. ápril 9-én Ghyczy Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai: A cselédtartáséri,, tekeasztalokért, játék-helyiségért, kocsi- és lótartásért fizetendő adótörvény­javaslat harmadszor fölolvastatván, végleg elfogadtatik. A tőke-kamat és járadék-adóról, továbbá a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról szóló törvényjavaslatok átalában és részletesen tárgyaltatnak. A bor­és húsfogyasztási adótörvényjavaslat átalában tárgyaltatván, részletes tárgyalása megkezdetik. A kormány részéről jelen vannak: Gr. Pejache­vich Péter, Perczel Béla, Széll Kálmán, Trefort Ágost, utóbb Tisza Kálmán. (Az ülés kezdődik cl. e. 10 órakor.) Elnök í Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Mihályi Péter fogja vezetni. A javaslat mellett szólni kívánókat Szeni­czey, a javaslat ellen szólókat pedig Wachter jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a tegnapi ülés jegyzőkönyvét. Mihályi Péter jegyző (olvassa az ápril 8-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a jegyző­könyv hitelesíttetik. Az elnökségnek nincs előterjesztése. Következik a napirend első tárgya : a cseléd­tartásért, tekeasztalokért, játékhelyiségért, kocsi- és lótartásért fizetendő adóról szóló törvényjavaslat harmadszori fölolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatot.) Elnök: Szavazásra teszem föl a kérdést. Elfogadja-e a ház a cselédtartás- és tekeasztalokért, játékh lyiségekért, kocsi- és lótartásért fizetendő adóróle szóló törvényjavaslatot harmadszori fölolva­sása u án véglegesen: igen vagy nem? (Elfogadjuk! Nem ftogadjuk el!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik-.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori fölolvastatása után végleg elfogadja. Az ekként végleg elfogadott törvényjavasla tot a méltóságos főrendekhez szíves hozzájárulás vég ett Huszár Imre jegyző ur fogja átvinni. Következik most a napirend második tárgya, jelesül: az adóügyi bizottság jelentése a tőkekamat és járadék-adóról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a tisztelt ház az adóügyi bizottság jelen­tését és az ahhoz csatolt törvényjavaslatot a tőke­kamat- és járadék-adóról fölolvasottnak elfogadni méltóztatik: akkor az átalános vitát megnyitottnak jelentem ki, fölszólitván azokat, kik e részben nyi­latkozni kivannak, tegyék meg előterjesztésüket. Szólásra senki sem jelentkezvén, kérdem a tisztelt házat: clfogadja-e a tőkekamat- és járadék­adóról beterjesztett törvényjavaslatot az adóügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául; igen vagy nem? (Mfogadjukl Nem fogadjuk ett) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalános­ságban a részletes tárgyalás alapjaid elfogadtatván, következik a részletes^ tárgyalás. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: Van-e a czim ellen észrevétel? (Nincs észrevétel \) Észrevétel a czim ellen nem té­tetvén, elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az l-ső §-t.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Az adóügyi bizottság ezen §-nál egy határozati javas-' latnak elfogadására kéri a tisztelt házat. Az l-ső §. 2. pontjában meg vannak ugyanis említve a váltók. Nagyon természetesen ezen váltók alatt nem értethetnek azon üzleti és forgalmi váltók, melyek valósággal kölcsönadott tőkéket nem fejez­nek ki. Minthogy azonban az „üzleti váltok" ki­fejezésnek tág értelmezésénél fogva ez iránt nem történhetnék a törvényben intézkedés a nélkül, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents