Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-337

48 337. országos ülés február 11. 1«7S. azon határozati javaslatomat, melyet 1873. évben márczius 18-án voltain bátor a tisztelt háznak be­adni. Ebben a határozati javaslatban megemlítettem nézetemet, és előadtam azon tervemet, a mely szerint az összes jövedelem szaporítható, a teher pedig apasztható. Abban, tisztelt ház, több pontok foglal­tatnak, melyeket bátor vagyok a tisztelt ház előtt most is fölemliteni. (Halljuk!) Jelesül növelné jövedelmeinket, ha a fényűzési czikkekre, például a külföldi pipere czikkekre. a gazdasághoz nélkülözhetlenül nem számitható szolga­személyzetre, például az öíebekre (Élénk derültség.) vettetnék adó; ilyeneket értek tisztelt ház a fényű­zési czikkek nevezete alatt; mert mindazokra, mik a minister által beterjesztett törvényjavaslatban fog­laltatnak, én ezen a téren ki nem terjeszkedném, mert a mennyi hasznot hajtana annak elfogadása az államnak, ugyanannyi kárt, okozna az iparra és kézművekre. Növelné továbbá jövedelmünket, ha a tőzsdét. a betáblázott tőkék kamatait, úgyszintén a váltok uiin járó kamatokat megadóztatnék; ezután, tisztelt ház, adót kellene kivetni a nőtlenségre. (Átalános élénk derültség. Helyes! Helyes!) beleértve az egy­házi rendnek tagjait is. (Zajos derültség.) Azonkívül adó volna kivetendő a nagyhangzásu czimekre rendjelekre, mint szintén fényűzési czikkekre ; hason­lóképen adó volna kivetendő nézetem szerint a dohány- és szivarárulásra: de a dohánynak terme­lése és annak saját fogyasztásra való használata mindenkinek megengedendő. (Nagy nevetés) Azután az egy éven tul az országon kivül lakók szintén megadóztatandók volnának; egy évig lehetne min­denkinek, tudományos czélból tovább is külföldön tartózkodni; de a kik engedély nélkül kivül vannak és országunk jövedelmét ott fogyasztják: igen mél­tányos, hogy nagyobb terhet viseljenek és ahhoz képest, a mit az ország pénzéből kivisznek egy oldalról, más oldalról azt részben legalább vissza­szolgáltassák. Ha mindezen jövedelmet nyújtó pontok nem volnának elegendők szükségeink födözésére; lehetne a fokozott, progressiv adót behozni; mert igen mél­tányos és igazságos, hogy a kik óriási jövedelmet húznak vagyonukból, melyei nekik a szerencse nyúj­tott : egyszersmind azon államnak terheit, melynek területén oly nagy birtokok tulajdonába jutottak, nagyobb mérvben viseljék, mint azon honfitársaik, kiknek csak maguk és saját családjuk föntartására szükséges vagyonuk van. Ezek volnának azok. melyeket én az állam jövedelméBek fokozása czéljáből a tisztelt ház előtt röviden elmondani óhajtottam. Kiadásainkat pedig apasztani lehet akkép: (Halljuk !) ha mindazon egyed áruságok, melyek jelenleg a dohánynyal, a sóval, a lotteriával űzetnek: egyszerűen eltöröltetnek; mert azok a kiadásokat rendkívül növelik; a haszon pedig többnyire csak a kezelőknek zsebeibe folyik be; a nemzetnek óriási terheltetésével járnak és az állam azoknak hasznaiból aránylag igen kevésben részesül. Ez volna tehát az egyik, tisztelt ház ; a másik volna az: hogy egyszerűsíteni kellene az adóbehajtás módját, Az adóbehajtókat az eisötől az utolsóig egyszerre el kell törölni. (Nagy derültség.) Ügy nem különben valamennyi csendőröket és rendőröket az elsőtől az utolsóig el kell törölni. (Átalános nevetés.) Mindamellett, tisztelt ház! én nem azért óhaj­tom eltöröltetni ezeket, hogy az adók be ne hajtas­sanak ; mert én igenis az adók behajtását és a közbátorság biztosítását nagyon is óhajtom; de azon az utón, melyen most haladnak, a czél elérve. mindnyájunk tapasztalata szerint nincsen És azért azt hiszem, tisztelt ház, hogy ha azon közegek, melyek az adóbehajtással most foglalkoznak, eltöröl­tetnek, és az adóbehajtás az illető törvényhatósá­gokra, városokra és községekre bizatik: kellő elle­nőrzés mellett, egyrészt biztosabban be lesz hajtva az állam jövedelme, tudniillik az adó, másrészt pedig óriási költségek kimehetnék meg az államnak. Én, tisztelt ház, ugy hiszem — ámbár bizto­san nem merem mondani — hogy ez utón körül­belül 30 millió forint meg lenne kímélhető, (Derültség.) ha a törvényhatóságokra bízatnék az adóbehajtás azok helyett, kikre most van bizva; de a kik" csak a visszaélések halmazat mutathatják föl. (Zaj. Halljuk!) Ezenkívül, tisztelt ház, ha a megyéket az 1848-iki alapon visszaállítja a tisztelt ház, és a törvényhozás a megyéknek az önkormányzatot meg­adja és eltörli azon megye rendezési törvényt, mely eredeti typusából valan ennyi törvényhatóságukat kivetkőztette, azoknak szabad működhetési jogát megsemmisítette, ha mondom azon megye rendezést épen igy eltörli a tisztelt ház, mint a hogy az a ne v : zetnek kárára lett behozva: ha ez megtörténik, tisztelt ház, és a megyék a maguk tevékenységébe. eredeti önkormányzati jogaikba visszahelyeztetnek, roppant hasznára válhatnak a nemzetnek. Csak egyet veszek föl, tisztelt ház, jelesül az igazságszolgáitatást. Ha a megyék helyreállíttatnak, és azoknak egyszersmind bíráskodási jogaik is visszaadatnak: akkor megelégedhetünk azzal, a mit e czimen az 1849-iki törvényhozás elöti az akkori pénzügyi minister költségvetésében előirány­zott. Volt mindössze az igazságügyi tárczához tar­tozó hivatalnokok, tisztviselők és birák száma 213, kiknek fizetésére 800.000 forint volt a költségve­tésben fölvéve; most 11.937.000 forint van az igazságügyi tárczában költségül előirányozva, a hi­vatalnokok száma pedig a burákéval egyetemben 8.937. Méltóztassék fölvenni az óriási különbséget e számok közi. Akkor pedig az igazságszolgáltatás

Next

/
Thumbnails
Contents