Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-337
337. országos ölés felmiár 11. 1875. a szélső baloldalon.) Azzal zárom beszédemet, hogy pártolom Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam indítványát és a beterjesztett budgetet a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Elnök: Az ülést bezárom; holnap tiz órakor ülés. (Ás ülés végződik d. u. 2 l ,U órakor.) rszagos ülés 1875. február hó 11-én Perczel Béla elnöklete alatt. Tárgyas: Kérvények bemutatása. A költségvetés átalános tárgyalása befejeztetik. Az ülések a kormány indítványa folytán fölfüggesztetnek. Közben az ó-budai és nagy-váradi képviselő-kerületek szabályozásáról; a betegápolási költségek födözéséröl; a Budapesten építendő házak adómentességéről szóló szentesített törvényczikkek "kihirdettetnek. \ A kormány részéről jelen vannak: Bartal György, Bittó István, Ghyczy Kálmán, Pauler Tivadar, gr. Pejachevidi Péter, gr. Szapáry Gyula, Szende Béla, Trefort Ágost, gr. Zichy József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök; Méltóztassék a jegyzőkönyvet meghallgatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa «. február 10-ik napján tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve vau. Dobsa Lajos : Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani a csanádmegyei tanító-egyletnek kérvényét, a tanítók nyugdíjazására vonatkozó Molnár Aladár-féle törvényjavaslatnak változatlan elfogadása iránt. Elnök: Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Horn Ede: Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani Sirk Ferdinánd csáktornyai lakosnak kérvényét, az abban faglalt panaszának orvoslása iránt. Elnök: Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Következik a napirenden a költségvetés tárgyaló sának folytatása. Bobory Károly: Tisztelt ház! A tárgyalások ily előhaladott stádiumán én szívesen elállanék a szótól, (Helyeslés.) ha nem volnék bizonyos abban, hogy vannak mások, kik a tárgyalást mindenesetre folytatni kívánják. (Fölkiáltások: Elállanak!) Azonban ígérem a háznak, hogy öt percznél tovább nem veszem igénybe a ház türelmét. (Éljenzés. Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) A ministerelnök ur beszédére kívánok megjegyzést tenni. A ministereluök ur azt monda minapi beszédében, hogy az adó hátralékok oka épen a hazafi kötelesség érzületének hiánya. Ezen nyilatkozat egy minister; de főkép ministereluök ajakáról nagy vád a nemzetre. (Egy hang a szélső baloldalon: Igaz 1) Ezt szó nélkül nem lehet hagyni. Én, tisztelt ház, nem tudom semmiképen megegyeztetni a ministereluök ur ezen nyilatkozatát egy másik nyilatkozatával, hogy tudniillik a legroszabb években is mindenkor befizettettek a folyó adók, sőt még a hátralékból is folytak be összegek. De meg vagyok győződve, hogy az igazsággal és valósággal sokkal megegyezőbben állithatom, hogy ha az adók nem fizettettek: azért nem fizettettek, mivel nem fizettethettek, mert nem volt miből. És ennek bizonyságául elég fölhoznom a legnagyobb zaklatással folyton folyt adó-executiokat, a ki tulajdon szemeimmel láttam, hogy a haldoklóról levették a takaróját (Egy hang a szélső baloldalon: Szégyen!) tehát fizetett, akár akarta, akár nem akarta a szegény nép. De részben bevallom, hogy a nép az adót fizetni nem is akarta, mert a nép a jelen adó rendszerben és átalában az egész rendszerben, nem egyebet, mint az absolutismus önkény rendszerének folytatását látta. (Egy hang a szélső baloldalon: Igaz!) Ne csodálkozzanak ezen. uraim, azon adórendszert, melyről az 1861-ki országgyűlés azt mondta, hogy azok elviselhetetlenek, azon adórendszer, melyet megbélyegzett az 1861-ki országgyűlés, mint kiállhatatlanokat és elviselhetetleneket, azon adórendszert behozta a kényuralom és azon adórendszert a jelen kormány a kiegyezéskor föntartotta nem csak, sőt
