Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-336

830. ersEágos ülés február 10. Í875. 41 táborában; azt mondván ók, miszerint a rendes hadseregről! intézkedési jog nem tartozik e képvise­lőház hatáskörébe. Fájdalom, ez igaz; mert az 1867..évi közösügyes kiegyezés a nemzet vagyoná­nak egy részéről és véréről való rendelkezési jogot idegenek kezébe tette le, és ez oly vérző sebe a nemzetnek, mely egyszersmind oka annak, hogy mi, kik Magyarország függetlenségének visszaszerzéseért küzdünk folyton, határozottan ellene nyilatkoztunk, hogy az országgyűlés megszavazza az ujonezokat. Ez az oka, miszerint mi minden áron kívánjuk és óhajtjuk megváltoztatni a közösügyes kiegyezést; mert mindazon ideig, tisztelt ház, míg e haza ha­táráról nem száműzetnek a közös ügyek: e hazában sem anyagi, sem szellemi jólétre, következőleg a nemzet megelégedésére számítani nem lehet; pedig magának az uralkodó családnak érdeke is azt hozná magával, hogy Magyarország mind szellemileg, mind anyagilag virágzó állam legyen ; mert, tisztelt ház, ha figyelemmel kísérj ük a történelmet: láthatjuk, miszerint a legközelebbi mnítban már megkezdetett a hason népfajok egyesülése. Itt állnak a példák, és ha netán bekövetkezik az eshetőség, hogy az uralkodó hivatva lesz a körülményeknél fogva Ma­gyarországba tenni át állandó lakását, kérdem én : egy szellemileg elsatnyult, anyagilag kirabolt ország­ban boldognak, elégedettnek érezheti-e magát? Én ezt határozottan tagadom. Tisztelt ház! Mintán ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk bajainak, szerencsétlenségének oka nem csak a személyekben, kik a kormány élén álla­nak, hanem leginkább a közjogi alapban, a közös ügyekben keresendő: igenis kívánom, hogy a köz­jogi alap minél előbb megváltoztassák. Én a hazáin, nemzetem sorsa fölötti intézke­dés jogát oly férfiak kezében óhajtom látni, kiknek önzetlenségéről, hazafiságáról, az alkotmányossághoz való hű ragaszkodásáról, és arról, hogy a közös ügyeket minden áron meg kívánják szüntetni, meg vagyok győződve. De mert a jelenlegi kormány tagjaiban ily hajlamokat nem lehettem szerencsés fölismerni: a költségvetést részletes tárgyalás alap­jául nem fogadom el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Jókai Mór tisztelt képviselő ur e napokban tartott jeles beszéde alkalmával lomtárba dobta a lobogót, melyre Magyarország önállósága, független­sége van irva; lomtárba dobta a lobogót, mely alatt ő is több alkalommal választatott el képviselőül: lomtárba dobta a lobogót, mely hazánk önállóságá­nak, függetlenségének jelképe, mely függetlenségért több századokon keresztül elődeink millióinak vére patakzott el, hogy ezen függetlenséget szent örök­ségül hagyhassák reánk, mely függetlenségért az 1848-ik korszakban dieső honvédeink áztatták vé­reikkel a haza területét, KKPV, H. XAPLŐ. 1*?|. XV. KÖTET. Igenis! eldobták önök maguktói e lobogót; de mi annál szorosabban karoljuk keblünkhöz; mi igenis azt a lobogót, melyre Magyarország önállósága függetlensége van irva: magasan fogjak lobogtatni, hogy sorakozzanak alá a dicső ősüknek méltó utódai. (Derültség jobb oldalon.) Mi nem követjük önök nyomdokait; mi igenis hivek maradunk multunkhoz, hivek eddig vallott politikai lu'tünkhöz ; mi küzdeni fogunk Magyarország önállóságának, függetlenségé­nek visszaszerzéseért azon lobogó alatt, melyre Magyarország államisága, a szabadság, egyenlőség és testvériség van fölírva. (Zajos helyeslés a szélső bal oldalon.) Németh Albert: Tisztelt ház! A költ­ségvetés fölötti vitatkozás a mai napon a harmadik hétbe lép; a följegyzett szónokoknak 56-ika lettem, az idő pedig két óra felé közeleg : e három körül­ínéiiynek egybevetése arra utal, hogy a tisztelt háznak jóakaratú figyelmét, habár e tekintetben soha szerénytelen nem voltam, csak öt perezre ve­gyem igénybe. (HaUjukl) Magára e helyzetre nézve már elmondattak minden részről azok, miknél én többet mondani képes nem volnék. A reeriminatioknak szükségét nem látom ; (Helyeslés.) ámbár azt az egyet meg­jegyzem, hogy a reeriminatiokat hasonlóknak tar­tom egy nagy tükörhöz, melyet mindig jogosan le­het fölmutatni, szemben azokkal, kik a reeriminatiok­nak okul szolgáló események okozói voltak. A tisz­telt kormány ellen táraadást intézni nem lehet föl­adatom ; mert hiszen ténynyé vált nyilt titok, hogy azon viszonyok, a melyek a vitatkozás folyama alatt a képviselőház pártjai közt összeszövődtek: a kor­mányt visszavonulásra intik. Nekem pedig a vissza­vonuló ellenséggel szemben nincsenek fegyvereim. (Tetszés.) Az igen tisztelt pénzügyminister ur a tegnapi napon elmondotta justificatiojái hogy mily jó szándékkal, mily tiszta kebellel, mily hazafias akarattól indíttatva lépett a jelen ministeriumba. Én e fölött utóbbi beszédem alkalmával sem két­kedtem, és ma legőszintébb tiszteletemet és nagyra­becsülésemet fejezem ki a pénzügyminister ur iránt. (Élénk helyeslés,) Az 1867: XII. törvényezikket, tisztelt ház, ez alkalommal fölhozni részemről fölöslegesnek tar­tom : (Helyeslés.) és pedig azért, mert mindazokat, miket ez érdemben ma fölhozhatnék, ha élek, és ha e háznak tagja leszek: a jövő országgyűlés alkal­mával alkalmam lesz elmondani, szemben az újonnan alakuló kabinettel, midőn a költségvetés a jövő évre fog elénk terjesztetni; mert, miként minden alkalommal, ugy ma is kinyilatkoztatom, miként azt hiszem és vallom, hogy Magyarország teljes önál­lása és függetlensége nélkül pénzügyeink nem ren­dezhetők. (Szóló az órát nézi. FölkiáltásoJc: Van •még két percsel HaUjukl) Túlterjeszkedni szerény­G

Next

/
Thumbnails
Contents