Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-356

^yfr 336. országos ü hogy ha, a mi az elsőt illeti, kegyesen figyelmére méltatta volna a kormány előterjesztett programúi­ját: látta volna, hogy azon helyzetnek megszünte­tése, miszerint az administratio külön ágai nem egymással kapcsolatban, de egymás mellett, sokszor egymással ellentétben haladnak: a minísterium el­határozott szándéka. A mi pedig a másikat illeti, arra engem nem illet feleletadás; meg vagyok róla győződve, hogy^ tisztelt társam a pénzügyminister ur vagy ki fogja tudni mutatni az állítottak alapta­lanságát; vagy, a mennyiben igazak volnának, bizo­nyosan fog tudni intézkedni az iránt, hogy inig mig mindenki szoríttassák kötelességének teljesíté­sére törvény utján: senki irányában törvénytelenség el ne követtessék. (Élénk helyeslés a középről.) A mi az itt fölhozottakat illeti, van egy ké­résem az igen tisztelt képviselő inhoz, a ki, midőn hivatkozott a budget-vita alkalmával történtekre, jónak látta azon kifejezést használni, hogy „na, de ez mind megváltozott, miután a balközép beszökött a kormányba," és kérésem az, hogy két dolgot ve­gyen máskor figyelembe : az elsőt, hogy a legköz­vetlenebb közelben történt dolgokat legalább emlegesse ugy: a mint történtek, és ne ugy, a mint nem történtek. mindenki tudomása szerint; (Helyeslés a középről.) a másik, hogy a „beszökött 11 szónak értelmét ma­gyaráztassa meg magának valaki által; {Derültség.) mert szökni annak', a ki nyíltan, fényes nappal, in­dokainak mcgmondásával tesz valamit: nem lehet; egyátalában pedig kormányba beszökni, legalább monarchiában nem lehet. (Tetszés és helyeslés a kö­zépről.) Különben, ha már hivatkozott a budget-vita alatt történtekre : arra akarom emlékeztetni, hogy épen ezen törvényekre vonatkozólag minden szó­nok, a ki hozzá a legközelebbi szomszédságból, mint egy szónok magát kifejezte, szólott, azt mon­dotta, hogy ezen adókat, melyeknek elseje ma tár­gyaltatik. tekintettel a helyzetre, készek vagyunk és készek leszünk elfogadni. Ez az egyik; a má­sik, hogy mindenki azt mondotta, mikor a budget el nem fogadását indokolta, hogy azért történik az el nem fogadás: mert ugy látszik, hogy egyoldalúan, kizárólagosan csak adóemelés utján szándékoznak a bajon segíteni; már pedig méltóztassék megen­gedni, hogy ismételve mondom, ha kegyesen figye­lemre méltatták a kormány programmját: meg fog­hatták benne látni, hogy ez a jelen kormány által ily módon egyoldalulag elfogadott adőfölemelés utján egyátalában nem czéloztatik. Igaz, nem tudunk két-három hét alatt, vagy még nem egészen négy hét alatt tetteket fölmu­tatni ; de azt hiszem, hogy a ki a helyzetet megfontolja: azt, hogy organicus nagyobb vál­toztatásokat, vagy oly változtatásokat, melyek csak hosszabb tanulmányozás után érvényesíthetők, még les áprll % 18T5. ma javasolni, vagy csak szoba hozni is átalá­bau nem lehet; tartsák, függeszszék tehát fön ez iránt az ítéletüket a nem távol jövendőig, s ha akkor föltett erős akaratuk daczára, erőnknek, tehetsé­günknek gyöngesége miatt nem érhetünk czélhoz, nem tudunk eredményt mutatni: kénytelenek leszünk magunkat ítéletük alá vetni; de ma az ez iránti ítéletet határozottan igaztalannak és meggondolat­lannak tartom. (Helyeslés.) A mi a jelen adótörvényt illeti, mely előttünk van: az mondatik, hogy ez az ipart, kereskedelmet fogja megrontani; az mondatik, hogy nagy áldoza­tokat hoztunk vasutainkért, és most koezkára tesz­szük gyümölcseiket. Engedelmet kérek, méltóztas­sanak megnézni a tételeket; az, a mi a nagy for­galomra vonatkozik, az oly csekély mérvben van e törvénybe behozva, hogy egy oly teher, mely a magyar állam egyik szélétől a másikig a teherszál­lítmányt legfölebb két krajczárral emeli mázsánként: az a forgalmat tönkre tenni, az a vasúti szállítást lehetetlenné tenni absolute nem fogja. A mi pedig azt illeti, hogy ily módon a ke­reskedelmet Fiuméből Triestbe irányozzuk : enge­delmet kérek, annak a magyarországi szállítmány­nak, akár Fiúménak, akár Triestuek megy, az or­szágban a magyar vasúton kell szállíttatnia, tehát egyik ugy, mint a másik esetben megfizeti a csekély fölemelt dijat. A mi azon alig tizedrész krajczá­rokbau kiszámítható különbséget illeti, mely az ország határán túl állhat be : az bizonyosan nem fogja, ha egyéb körülmények nem teszik, okozni, hogy a szállítmány ne Fiumébe, hanem Triestbe menjen. Egyébiránt arra nézve, hogy ezen tételek a vasúti forgalmat nem veszélyeztetik, és hogy nem attól függ a forgalom hiánya: szabad legyen a múlt évi tapasztalásra hivatkoznom. Midőn Magyaror­szág kereskedelme s ezen vasúti szállitások a leg­jobban állottak : a fuvarbérek, a személyszállítási bérek, átalában a vasutakon fizetendő minden dijak tetemesen magasabbak voltak', mint a minők lesznek ma, és ezen behozni szándékolt adó daczára, igen természetesen és igen egyszerűen ; mert éjien azon években, midőn a szállítás, mondom, a legjobb volt: az agio 20 — 25% közt lévén, annak hozzáadásával sokkal nagyobb szállitásbért kellett fizetni, mint a minő most követeltetni fog. {Helyeslés) Nem ettől tehát, tisztelt ház, hanem részint termési és terme­lési viszonyainktól, részint pedig a külföldi hasonló viszonyoktól fog függni, hogy vasutainknak nagyobb vagy kisebb szállításai lesznek-e; de akár kisebb, | akár nagyobb lesz, miután ezen adó gátlolag nem | hat : a bevétel mindenesetre nagyobb lesz, mintha ezen adótételek meg nem szavaztattak volna, (Iga,?! Ugy van!)

Next

/
Thumbnails
Contents