Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-336

3*Í8. OMoágoé filés február 10. 1875. 33 fog véteni, annak majd ad a derék kormány. (De­rültség és helyeslés.) Némelyek azt hiszik, hogy ez helyes; de én azt hiszem, hogy nem helyes; mert ez annyit tesz, mintha én meghívok asztalomhoz vendégeket, de ha ételem után nyúlnak: ugy a ke­zükre koppantok, hogy jajgatni fognak. (Élénk derültség.) Ilyen ez a nemzetiségi törvény, ott he­ver s nem haj tátik végre. A nemzetiségi törvényben választó vonal van a magyar nyelv elsőbbsége, s a többi nyelvek kö­zött, miről később fogok szólani. Nagyon szép dolog ez: csakhogy nincs végrehajtva. Biharmegye jó pél­dát mutatott, mert ott román nyelven is szerkesz­tetik a jegyzőkönyv és a hivatalokat megosztották egymás között barátságosan. {Élénk derültség.) Ez kérem nem nevetni való dolog. Azért képezi ki magát valaki, hogy az állam neki műveltségéhez képest kenyeret adjon, s az országnak nagy érde­kében fekszik, hogy az értelmiséget kielégítse. Bihar­megyében semmi sérelem nincs: ott becsületesen el van intézve minden. De itt másképen vagyunk; itt a ministeriumok kebelében egy nemzetiség nincs, (Ellenmondás.) legalább román nincs. (Ellenmondás.) Itt vannak a bírósági több hivatalok, hova csak azok jutottak be, kik a régi kormány alatt szolgál­tak ; de a kik az alkotmányhoz, az országhoz, a törvényekhez hivek voltak, és a kik együtt harczol­ionk minden jóban és roszban: távol tartatnak az ilyen hivataloktól, azok is. kik a régi kormány alatt szolgáltak, csak azért tartattak meg, hogy nyugdijat ingyen ne húzzanak. Nem azért mondom ezt, hogy hivatalt oszto­gassanak ; hanem azért, mert be van iktatva a tör­vénybe és még sem hajtatik végre, sőt a román főispánok, kik e törvény meghozatalakor működtek. azóta mind kiküszöböltettek. Én, mint román, kény­telen vagyok fölszólalni az ily méltatlanság ellen; mert vagy töröltessék el a. törvény, vagy tartassák meg szigorúan. (Helyeslés.) Nem foglalkozom többé az ily kérdésekkel; hanem engedje meg a tisztelt ház, hogy beszédem legkedvenczebb tárgyára menjek át, (Halljuk!) értem Tisza Kálmánnak a tisztelt képviselőházban múltkor mondott nyilatkozatát. Akárhogy vegye az előttem szóló azon nyilatkozatot: azzal én nem törődöm. (Derültség.) Én azt a nyilatkozatot nemesnek, bá­tornak, őszintének, a hazaszeretet által sugaltnak tartom ; hanem azt hiszem, hogy annak nagy ered­ménye volt, van és lesz jövőre. Adjon neki isten jó eredményt! mert eddig az ellenzék és a jobb oldal, egymással mint ellenségek állottak szemben : ezentúl, ugy fognak állani, mint tisztes ellenfelek. (Derültség.) Részrehajlatlan nyilatkozatokra és ellennyilat­kozatokra ad alapot a Tisza Kálmán tisztelt képvi­selő ur által tartott jeles beszéd. Abból, .van az EÉPV. B. KAPLÓ. 18~ XV.. KÖ.TET. I országnak haszna, ha mi nem mint ellenségek, ha­i nem mint ellenfelek nézzük egymást. (Derültség:) Hiszem, hogy az igen tisztelt képviselőház nem fog rám neheztelni: ha kijelentem, hogy fájdalmasan esett nekem tegnap Paczolay János nyilatkozata. Ő ugyanis azt mondotta, hogy Tisza Kálmán kép­viselő ur elmondott beszéde által elismerte, hogy eddig tévedett. Én ezt tagadom. Azt mondta Tisza Kálmán képviselő ur, hogy ámbár ő oly meggyőző­dést táplál magában, mint a milyet nyilvánított eddig országszerte: mégis belátja, hogy az ő módosításai a közt, melyben élünk, túlhaladták, azokkal tehát fölhagy (Derültség.) és azon részén foglal állást a kormány irányában, mely nem szavazza meg a bud­getet. Ez az értelme az ő beszédének. Akárhogy beszélnek Tisza Kálmán ellen a jobbról vagy balról, ő megtartja eredeti állását, hisz eddig is csak ellenzéki volt most is ellenzéki marad, csak módo­sításai elhagyása mellett, {Élénk derültség.) Én tehát tisztelettel fogadom Tisza Kálmán urnák ezen nyilatkozatát, mely a történelemben is diszes helyet fog számára biztosítani. Nunc venio ad ibrtissimum virum. (Halljuk! Derültség.) Tisztelt képviselőtársam Poüt ur (Hall­juk\ Halljuk l) elmésen beszélt itt e házban az 1867-ki kiegyezés és a magyar suprematia ellen. Nincs szükségem arra, hogy a kiegyezkedés jó vagy rósz oldalát támogassam vagy ostromoljam: hiszen itt vannak jeles szónokok, kik bebizonyították, hogy Magyarországnak arra elkerülhetlenül szüksége van; hanem a magyar suprematiára vonatkozólag azon nézetben vagyok, hogy az ugy, a mint Polit ur monda: nem létezik, (Helyeslés.) tisztelettel mondom, hogy nem létezik. Én egyike vagyok Magyarország szerény polgárainak, de nekem soha semmi magyar felsőség nem parancsolt s most sem parancsol (Derültség.) és ez nem is gátolja az én haladásomat; hanem van törvény, mely nekem ugy, mint a magyarnak parancsol egyaránt, (Élénk helyeslés.) Én a tör­vényt tisztelem, és hiszem, hogy minden józan gon­dolkozású ember tiszteli azt és nem támadja meg ok nélkül; hanem, ha van valakinek kifogása vagy sérelme: azt a képviselőház előtt vagy akárhol föl­hozza annak rendjén. Hanem van valami, a mit dr Polit ur nem ért, mert ő fiatal ember. (Derült­ség.) Ö Magyarország közjogát nem ismeri még tel­jesen. A mi felsőbbségnek látszik, az nem suprematiája a magyar nyelvnek, hanem előnye. A magyar nyelv ezen előnye már régen, még mielőtt arra gondol­tunk volna, hogy mint népképviselők résztveszünk a törvényhozásban: létezett és megerősödött. Méltóz­tassék elolvasni az 1836., 1840., 1844.. 1848. évi törvényeket; ott rejlik a magyar nyelvnek előnye, melyet tisztelni és föntartani mindnyájunk érdekében ál. (Élénk helyeslés.} Én nem tudok szerbül, Ön nem 5

Next

/
Thumbnails
Contents