Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-356
386 356. országos ülés ápril 2. 1876. idegen bankkal való egyezkedéssel elérhettünk volna, mig a másik consortiummal való egyezkedés biztos sikert ígért: nekem nem lehetett tétováznom, nehogy holmi hiúknak bebizonyulható kísérletek által előidézzem azt, mit minden áron kerülni akartam: az állam fizetésképtelenséget. (Élénk helyeslés a középen.) Hosszú értekezletekre akkorában idő nem volt; napok alatt kellett mindenesetre végezni, napok alatt kellett a szükséges milliókat beszerezni, hogy a meghatározott időben az állam iránti követeléseket tenni lehessen. (Tetszés a középen.) Határozottan állithatom továbbá, hogy nekem még azután is, miután az előleges szerződést megkötöttem: addig mig a végleges szerződés iránt a consortiummal egyezségre léptem: serami oldalról sem tétetett oly ajánlat, mely a megkötött kölcsönnél akár kedvezőbb, akár biztosabb lett volna. Csak miután már a megállapítandó föltételek iránt a consortiummal részint táviratilag, részint szóbeli értekezés utján előleges megállapodásra jutottam, ugy, hogy szeptember 21-én Bécsben összejöhettünk a végleges szerződés megkötése végett: csak ekkor jött kezemhez egy bécsi bankár közbejöttével távirati utón egy, egyébiránt megbízható háztól, oly ajánlat, mely a megkötött kölcsönnél kedvezőbb íöltételünek Ígérkezett; de midőn már egy másik társasággal formális egyezkedésben voltam; midőn egy másik társasággal a pontozatok meg lévén állapítva, azoknak csak írásba foglalásáról lehetett a sző: egyátalában lehetetlen volt nekem az egyezkedést megszakítani, (Helyeslés a középen.) és bizonytalan eredménynyel szemben egy előttem eddig ismeretlen házzal egyezkedést kezdenem. (Helyeslés a középen.) Es hozzáteszem még azt, hogy azon egyébiránt igen jó nevű és hitelű, mindenesetre jelentékeny közbenjáró bankár, ki által csak távirati utón jött hozzám az említett idegen házzal az értesítés, s a kiegyezkedésre formális fölhatalmazással ellátva nem is volt: megkért, és meg is kellett neki Ígérnem, hogy nevét nem fogom a nyilvánosság elé hozni; mert kijelentette, hogy az illető consortiummal ellenségeskedésbe jönni egyátalán nem akar. Ezen kijelentés nem nyújthatott nekem biztosítékot arra nézve, hogy egy üzlet, melyet az ő közbenjárásával kezdenék meg: valósággal sikerre is vezessen. (Helyeslés a középen.) Ezzel egész őszinteséggel megmondottam azt, a mi e kölcsön körül történt. Nekem az emiitetteken kivül más ajánlat, olyan, a melyen csak távolról is megindulni merhettem volna: nem tétetett, és azért kénytelen voltam a consortiummal megkötni az egyezséget. Kénytelen voltam ezt tenni azért is, mert ezen consortium az első kibocsátású 76 milliós kölcsön megkötése alkalmával biztosíttatott arról, hogy ha a magyar államnak az 1874—1875. évi államköltségekre még kölcsönt kellene fölvennie: első sorban vele fog megkezdetni az egyezkedés. Nekem tehát első sorban e consortiummal kellett egyezkednem, s mig vele tisztába nem jöhettem, vagy pedig az egyezkedést vele meg nem szakítottam: becsület kérdése volt, hogy addig mással ne bocsátkozzam egyezkedési kísérletekbe. (Helyeslés a középen.) Méltóztassanak elhinni, hogy semmi sem árt jobban az állam hitelének, mintha ki valamely kölcsön megkötésével van megbízva: egyszerre két-háromfelé alkudozik. (Igaz! Ugy van! a középen.) Az ily módon feljáró minister mind magamagának, mind az államnak hitelét súlyosan veszélyezteti. (Élénk helyeslés a középen.) Szólhatnék még, tisztelt ház, ezen tárgyról többet, igen sokat; de épen azért, mivel, megval lom, önvédelmemre gyöngének érzem magamat a íölszőlalásban, foglaltam gondolataimat Írásba, s ott adtam elő, még pedig lehetőleg kimerítően azon okokat, melyek engem eljárásomban vezettek. Én bátor vagyok kérni a tisztelt házat,, inéi • tóztassék azokat, mik azon előterjesztésemben fog laktatnak : kegyes figyelmére méltatni. Éu elismerem, hogy eljárásomért a háznak felelősséggel tartozom, s a tisztelt ház e felelősséget érvényesítheti irányomban minden consequentiáival; de azt a magam részéről is kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy, miután a törvényhozásnak kegyes és teljes meghatalmazásával kötöttem meg ezen kölcsönt: annak föltételei mindenesetre kötelezők az államra nézve és meg nem változhatok, (Atalános helyeslés.) s azért a törvényjavaslat elfogadását kell kérnem a tisztelt háztól. Én tettem a szerint, a mint az adott körülmények közt csekély tehetségemhez képest legjobban véltem cselekedni: ítélni fölöttem a házat illeti meg. (Hosszas élénk tetszés.) Simonyi Ernő: Tisztelt házi Azt hiszem, nem fogja senki kétségbevonni azt, hogy, midőn egy oly nevezetes operatioról, mint a milyen egy nagy államkölcsön, mely terhes körülmények között, terhes föltételek alatt köttetett, oly dolgok mondatnak, mint a milyenek mondattak ezen kölcsön felől és írattak a lopokban is, a nélkül, hogy megczáfolt attak volna: a képviselőnek kötelessége az iránt fölvilágosítást kérni. Ez volt az ok, a mely engem a két előző izben arra indított, hogy kérdést intéztem a pénzügyministerhez. Akármi voltis annak oka az, hogy a pénzügyminister ur a választ akkor nem adta meg: azt^ hiszem, hogy épen annak, hogy a válasz nem adatott meg, a közönségre nem a legjobb befolyása volt; mert a közönség azt gyanította, hogy valaminek kell lennie a dologban, hogy nem akarnak választ adni. A törvényjavaslathoz csatolt jelentést, mely igazán kimerítő, a ház tagjain kivül igen kevés ember olvashatja; e szerint a közönség tájékozást
