Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-356
384 .Wfi. országos ülés ápi-il 2. 1875. Wahrmann Mór előadó: Tisztelt ház! A múlt évben a pénzügyi igazgatóság szemle alkalmával bélyeg-ellenőrzési szendét rendezett és akkor a tőzsde bíróság itételeit és az ott használt okmányokat büntetéssel rótta meg. Ezen büntetések az eddigi bélyeg-törvény- bizonyos interpraetatioján alapultak, mely magyarázat azonban az illető felek által nem fogadtatott el s igy sok panaszos előterjesztésre adott alkalmat. Az akkori pénzügyönnister szükségesnek tartotta e tekintetben érintkezésbe tenni magát mind a tőzsde bíróság elnökével, mind az illető felekkel s akkor értekezletartatott, melyen a kérdés mindkét fél megelégedésére döntetett el, és a jövőre szükséges és zsinórmértékül szolgáló interpraetatio kellően szövegeztetett. Ezt most a pénzügyminister beterjesztvén, a pénzügyi bizottság ezt vizsgálat alá vette, s a tőzsde-bíróság fontosságát tekintetbe véve, ezen törvényjavaslatot egészen helyesli és a tisztelt háznak átalánosságban elfogadásra ajánlja. Minthogy azonban a szövegben sok irályi hiba fordul elő, melyeknek kijavítása a szövegnek egész módosítását tette szükségessé, a pénzügyi bizottság által ily módosított szöveg nyújtatott be, melynek elfogadását a bizottság a tisztelt háznak ajánlja. Elnök: A törvényjavaslat a tisztelt ház engedelmével a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fog fölolvastatni. {Helyeslés) Elfogadja a tisztelt ház a törvényjavaslatot átalánosságban ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat ceimét és az 1., ,2., 3., 4., 5., 6'., ?'., 8., 9., 10., 11., 12. §§-lffít, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: E szerint e törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben el lévén fogadva, szintén holnap fog harmadszori fölolvasás alá kerülni. Következik az 1874: XIV. törvényczikk alapján fölvett államkölcsön beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. WahrmannMór előadás Az 1874. évi XIV. törvény czikk arra hatalmazta föl a pénzügyministert, hogy azon 153 millió osztrák értékű ezüst forintyi államkölcsönnek, melynek fölvétele az 1873. XXXIII. törvényezikk által már elhatároztatott, s melynek fele ugyan ezen törvényezikk folytán föl is vétetett; másik felét is, mely névértékben 76V2 osztrák értékű ezüst forintot = 7 1 / 2 millió font sterling = 153 német birodalmi értékű markot teszen, kibocsáthasson vagy esetleg ugyan azon összeg erejéig másnemű államkölcsont köthessen ; s őt arra utasította, hogy arról annak idején egy, ezen kölcsönről szóló törvényjavaslatot a törvényhozás előtt bemutasson, A péuzügymiuister, az államháztartás szükségleteinek födödése czéljából ezen fölhatalmazással élt és ugyanazon consortium tagjaival, mely annak idején ezen államkölcsönnek első felét átvette ; másik felének átvételére is, még múlt évi június 27 — 30 napján előleges egyezményt kötött és ezen egyezmény alapján múlt évi október 6., 7., és 9. napján az egész összeget ezen consnrtium közvetítése mellett az európai pénzpiaezokon aláírás alá bocsátotta és az egész összeget végleg elhelyezte. A nyert utasítás folytán, az ezen államkölcsönről szóló törvényjavaslat a képviselőháznak bemntattatott. A pénzügyi bizottság vizsgálat alá vette e törvényjavaslatot és kellőleg méltányolván a pénzügyminister jelentésében foglalt tényeket és indokokat: ezen törvényjavaslatot a tisztelt háznak ezennel elfogadásra ajánlja. A részletes tárgyalás alkalmával bátor leszek némely lényegtelen módosításokat ajánlani. Simonyi Ernő: Én tisztelt ház, a jelen törvényjavaslatot illetőleg, mielőtt annak tárgyalásába bocsátkoznánk, azon kérdést volnék bátor ismételni, a melyet kétszer intéztem már e házban az előbbi pénzügyminister úrhoz : tudniillik mi birta a tisztelt pénzügyminister urat arra, hogy ezen kölcsönt azon consortiummal kötötte meg, a mely azt oly drága, nehéz föltételek alatt adta ; holott más vállalkozók is voltak, kik kedvezőbb föltételek alatí ajánlkoztak a kölcsön megkötésére, ügy hiszem, ez igen lényeges körülmény. Nincs semmi kétségem fölötte, hogy a pénzügyminister urnák alapos oka volt, hogy miért tette ezt; de miután ez átalános közbeszéd tárgya, miután ezen körülmény még eddig nincs megmagyarázva, és én mint mondom két Ízben voltam bátor ez iránt kérdést intézni a minister úrhoz, de ez mindenkor válasz nélkül maradt: talán ezen alkalommal, midőn, ezen adósság beczikkelyeztetik : az igen tisztelt pénzügyminister ur vagy a volt pénzügyminister lesz szives ez iránt fölvilágosítást adni. Széll Kálmán pénzügyminister : Ha a tisztelt képviselő ur figyelmére méltatta azon jelentést, melyet az én igen tisztelt, hivatalbeli elődöm ezen törvényjavaslat kíséretében a ház elé terjesztett: abból bizonyára meggyőződött arról, hogy igen súlyos körülmények közt köttetett meg azon kölcsön, melynek kibocsátási föltételei s a többi beezikkelyezéséről van itt a szó; méltóztatott belőle megérteni, hogy a kölcsön köttetett oly időben, midőn az államháztartás fizetésképtelenségének veszélye imminens volt; köttetett a pénzpiaczoknnk és az európai áramlatnak főleg a magyar hitelt illetőleg igen kedvezőtlen körülményei közt, s mégis köttetett oly eredménynyel, hogy ezen kölcsön kibocsátási árfolyama, összevetve a kölcsön első felének ár-
