Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-355
374 355. országos ülés ápril 1, 1875. fog kelleni egy másik §-ról is, mely kimondaná, hogy a most alkalmazásban levő tanítókra ezen intézkedés nem alkalmazható. Ugyanis a most alkalmazásban lévők, mint az átmeneti intézkedésben foglaltatik: száz forint nyugdijt kapnak; és ha Irányi képviselő ur indítványa elfogadtatnék: akkor a hatvanöt éves tanítókat kényszeríteni kellene arra, hogy jobb állomásaikat elhagyják és száz forint nyugdijt fogadjanak el. Ajánlom ennélfogva az eredeti szerkezetet. Elnök : A módositvány föl fog olvastatni. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a 10-ik §-t a közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint minden hozzátétel nélkül elfogadni. (Elfogadjuk. \) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A 10-dik §. minden hozzátétel nélkül elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a Ildik §-t.) Kemény Mihály: Ezen §-nál egy rövid módosítást vagyok bátor a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Nevezetesen: itt kétfelé vannak osztva a tanítók községi és felekezeti iskoláknál levőkre. Úgyis kell lenni. Helyesen van kimondva, hogy a községi iskolánál a minister rendelkezik az iránt, hogy nyugdijaztassék-e a tanító vagy nem? Hanem a felekezetek s más társulatok által föntartottaknál, hol az illető főhatóság és a minister által kinevezett veg3 r-es küldöttség a tanfelügyelő elnöklete alatt tanácskozva ad véleményt: a minister oda utasíttatok, hogy e vélemény meghallgatása után az illető hatóság beleegyezésével intézkedhetik. ' Nem szeretem azon határozatlanságot, mely itt a szakasz végén van, hogy tudniillik csak a hatóság beleegyezésével dönt a minister. Én határozottan kívánom kifejezni, hogy ha a vélemény a ministerhez fölküldetik: határozzon a minister saját belátása szerint. Módosításom tehát az, hogy a 11-ik szakasz három végsora elhagyatván, a szakasz vége így szövegeztessék: „a tanfelügyelő elnöklete alatt kiküldött vegyes bizottság fölterjesztésére a minister rendeli el." Huszár Iinre jegyző (újra fölolvassa Kemény Mihály módositvanyát.) Majoros István: E szakaszra nézve teendő észrevételemet kívánom előterjeszteni. Vannak községek, melyek igen sokat áldoznak a tanítókra, és ezreket és ezreket költenek a tanításügyre, és itt mégis azt látom a 11. §-ban, hogy ha a kényszer-nyugdíj beáll: csakis a tanfölügyelőés a megyei iskola-széknek hagyatik fön a rendelkezés ; holott pedig a kényszer-nyugdíjazásnál nem lehet mellőzni a községi iskola-széket sem, mert a községek sok áldozatot hoznak, és így megkívánhatják, hogy a tanítókat, ha kötelességüknek meg nem felelnek, elmozdíthassák. Ezt akarom a 11. §-ban kifejezni. ... Nem kívánom a tanföl ügyelők elmozditási jogát megszüntetni; hanem a megyei és iskolai székhez a községi iskolai szék rendelkezését is hozzá kívánom vétetni. A többire nézve csatlakozom Kemény Mihály módositványához. Huszár Imre jegyző (olvassa Majoros István módositványát:) „a tanfölügyelők"* szó kihagyatván, helyébe tétessék a „községi" és vármegyei iskola-tanács stb. Molnár Aladár előadó: Tisztelt ház ! Két módosítás adatott be a 11-ik szakaszra. Majoros képviselő ur módositványa vonatkozik a szakasz elejére, Kemény Mihály képviselő uré a szakasz végére. Szabad legyen először is Majoros képviselő ur módositványáról szólnom. Itt a megyei iskolatanács van fölvéve és nem a községi iskolaszék, azon oknál fogva : mert a községi iskolaszék igen sok esetben egyik fél vádló és panaszos lehetne, és mint olyan elfogult; mig a megyei iskola-tanács itt oly fórum, mely elfogulatlanul ítélhet az ügyekben, 8 és mégis annyira közel van, hogy a helyi yiszonyokat eléggé ismeri és megvizsgálhatja, hogy indokolt-e a tanító nyudijazása vagy sem. A tanítóknak is ilyenkor érdekükben van, hogy ne a közvetlenül fölöttük álló iskolaszék; hanem a megyei iskolatanács ítéljen. Az pedig, hogy a tanfölügyelő is, mint a kormánynak azon megyében közege, nyilatkozzék ez ügyben : azt hiszem, kikerülhetetlen. Azért kérem méltóztassanak a módosítás mellőzésével az eredeti szöveget elfogadni. A második módositás ellen pedig, melyet Kemény Mihály képviselő ur adott be, nekem elvi kifogásom nem is lenne; hanem attól félek, hogy bizonyos féltékenységet fog fölébreszteni a felekezeteknél, mert az eddigi törvény értelmében az illető tanító megválasztása és megtartása fölött az illető felekezet, főhatósága intézkedik ; e módositvány szerint pedig a ministernek volna föntartva a jog, hogy az illető felekezet főhatóságának beleegyezése nélkül is nyugdíjazhassa a tanítót. Hogy a minister, ki eljárásáért a képviselőház- és törvényhozásnak felelős, ezen joggal tán nem élne vissza: azt hiszem; de attól félek, hogy ha a minister a felekezetek főhatóságának beleegyezése nélkül is nyugdíjazhatja a tanítót : ez féltékenységet kelt a felekezeteknél. Trefort Ágoston közoktatási minister : Tisztelt ház! Magam is attól tartok, hogY ezen módositvány bizonyos féltékenységet ébreszten e föl a felekezetekben autonómiájuk tekintetében, ugyanazért kérném: méltóztassanak az eredeti szerkezete* megtartani.
