Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-350

344 350. országos ülés márczius 20. 1875. ság kebelében még gyökeresebb indítvány is téte­tett, mint az, melyet Mocsáry képviselő ur adottjbe. Beadatott ugyanis egy indítvány, mely szerint a megszüntetés még ez évben lett volna eszköz­lendő. A bizottság többsége azonban opportunitási szempontból nem tartotta indokoltnak a rögtöni megszüntetést. Mert, habár elfogadom, hogy iparüz­let az állam kezében sikeresen nem vihető : mégis ha már ezen iparüzlettel birunk, okvetlenül még akkor is, ha azt megszüntetni akarjuk, ugy kell eljárnunk, mint az iparos és a kereskedő teszi, tudniillik nem egyszerre, hanem fokozatosan kell a megszüntetést keresztülvinni, és ilykép keresni ve­vőt, Holott a rögtöni megszüntetéssel csak azt fogjuk elérni, hogy az árt lenyomjuk és a meglévő értéket veszendőbe hagyjuk menni. Ez által na­gyobb kár hárulna az országra, mintha folytatnék az üzletet. Azért is a bizottság azon álláspontot foglalja el, hogy fölhívja a ministert arra, hogy, tekintettel minden tényezőkre, és a fönforgó körül­mények figyelembevétele mellett, lehető biztos ala­pon tegyen jelentést, hogy a ház tájékozást szerez­hessen magának. S minthogy a minister ur ugyan­azon nézetben van, mint a pénzügyi bizottság és a ház legnagyobb része, megnyugvással lehet a kér­dés megoldása elé nézni. Ennélfogva Mocsáry kép­viselő ur indítványát nem fogadhatom el. (He­lyeslés.) Elnök: A bányászat különböző alágazatai között a pénzügyministeriumnak mindeddig átruhá­zás volt engedve. Azt hiszem, hogy ezen átruházás az egyes ágak közt, tudniillik fémbányászat, vas­művek, kőszénbányák stb. számára most is meg­adatik. (Helyeslés.) Előbbi alkalmakkor a bányászat ezen egyes ágai mindamellett külön is tárgyal­tattak. Nem tudom, kivánja-e a tisztelt ház most is igy venni vizsgálat alá ezen tételeket. Ezt azért vagyok bátor kérdezni, hogy a kérdést föltehessem Mocsáry képviselő ur indítványára nézve. Mert ha a tisztelt ház, a pénzügyminister ur javaslata sze­rint, egy összegben méltóztatik a bányászat és pénz­verés czime alatt az összegeket megállapítani: akkor előbb kell föltenni azon kérdést, hogy a tisztelt ház azon két határozati javaslat közül, mely a diós­győri vállalatot illetőleg a ház asztalán fekszik, melyiket méltóztatik választani. Ezen két határozati javaslat egyike Mocsáry képviselő uré, mely szerint ezen vasmű ez év folyama alatt megszüntetendő volna ; a másik határozati javaslat a pénzügyi bi­zottságé, ezzel ellentétben álló, és utasítja a pénz­ügyminister urat, hogy az év folyama alatt a szük­séges adatokat szerezze be a végett, hogy a ház annak idejében végleg határozhasson. Minthogy gondolom, a tisztelt ház a bányászatra nézve egy összegben méltóztatik megállapitani ugy a bevéte­leket, mint a kiadásokat: kérem, méltóztassék a diósgyőri vasműre vonatkozó két határozati javas­latot meghallgatni. Huszár Imre jegyző (olvassa a ha­tározati javaslatokat.) Mocsáry Lajos : Tisztelt ház! A kér­déshez kívánok szólani. Igen tisztelt elnök ur mél­i tőztatott mondani, hogy két javaslat fekszik a tisz­1 telt háznak asztalán a diós-győri vasműre nézve; az egyik az, a melyet én voltam bátor beadni, a másik a pénzügyi bizottság javaslata. Bocsánatot kérek, ha jól éretettem a pénzügyi bizottság előter­jesztését, az ő részéről beadott javaslat e tekintet­ben nem létezik. Azt mondja ugyanis a pénzügyi bizottság : Arra nézve, hogy ezen vasmű, a mely eddig folytonosan tetemes üzleti hiányt mutatott föl, 1875-re megszüntessék-e: a bizottság nem látja eléggé földerítve minden tényező tekintetbevétele mellett a valóságos helyzetet; nem ismeri részlete­sen azon intézkedéseket, melyek szükségesek a vasmű megszüntetésének esetében stb., fölhívja a ministert, hogy annak alapján a megszüntetésre nézve a kép­viselőháznak ujabb jelentést tegyen. Azután igy folytatja: Ezen részletes vizsgálat eredményeinek előterjesztése előtt a bizottság a vasmű azonnali bezáratását nem véli kimondhatónak. A minister előterjesztette a diósgyőri vasmű­nek lS75-ik évre megszorított költségvetését, me­lyet a bizottság 4. •/• a ^ att mellékelve bemutat a képviselőháznak; ennek alapján : a kiadások 681.539 forinttal a bevételek 707.376 forinttal lennének fölveendők. Egyéb semmi nincs. Az ujabb jelentésre, me­lyet a pénzügyminister a pénzügyi bizottsághoz elő­terjesztett, a bizottság semmi sem mond : tehát ja­vaslat e tekintetben nem létezik. Ez semmi egyéb, mint az, hogy egyszerűen tudomására hozza a ház­nak, hogy a megszorított üzem mellett mik volnának ugy a bevételek, mind a kiadások. Széll Kálmán pénzügyminister i Azt gondolom, a képviselő ur fölszólalása és a pénzügyi bizottság előadójának javaslata közt némi félreértés van, a miket legyen szabad fölvilágosita­nom. A tisztelt képviselő ur abból a nézetből in­dul ki, hogy azon jelentés, melyet a pénzügyi bi­zottság a ministeriumtól kér: sajátlag már megtörtént, hogy most ujabb intézkedésről a bizottság állásának szempontjából nincs többé szó. Nem igy áll a dolog. A pénzügyi bizottság kettőt kér: először kér egy uj előirányzatot, mert azt mondja, hogy azon egy millió és néhány százezer forintot, mely föl­vétetett a bevételbe, és mely igen nagy üzem alap­ján van fölvéve: nem szándékozik megszavazni, mert annál nagyobb hiány fog a kezelésből kikerülni, minél nagyobb lesz a termelés, azért meg kell szőri-

Next

/
Thumbnails
Contents